Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 10. (1992)
1992-12-00
X ÉVFOLYAM A LITOTÉKA adatbázis Az elmúlt években a magyarországi kőeszköz-nyersanyag azonosítás látványos fejlődésen ment keresztül. Ennek a sok tényezőből álló, komplex folyamatnak véleményem szerint legjelentősebb eleme a Magyar Nemzeti Múzeumban otthonra talált kőeszköz-nyersanyag összehasonlító gyűjtemény és az erre alapozott adatbázis. Az összehasonlító gyűjtemény geológusok, régészek sok éves gyűjtéseiből, külföldi kollégáink által csereként küldött nyersanyag-mintáiból állt össze. Ehhez járult a sok éven keresztül megőrzött anyagvizsgálati mintaállomány (vékonycsiszolatok, preparátumok, porminták), amelyek egyrészt a nyersanyagforrások (geológiai lelőhelyek) szisztematikus anyagvizsgálatából, másrészt a vizsgált régészeti anyag hasonló mintáiból áll. Ez a két szál a geológiai összehasonlító anyag és a régészeti ásatásból származó kőeszközanyag jelenti a LITOTÉKA adatbázis két pillérét. Az adatbázis kialakítását, a régészeti oldalról indulva, már 1982-ben (Spectrum-korszak) megkezdtem. Tartalmi megfontolások tekintetében a kialakított szerkezeten azóta sem kellett lényegesen módosítani (BÍRÓ 1983 [1986]). A számítógépes háttér fejlődése (IBM XT/AT gépek, professzionális adatbáziskezelő rendszerek) lehetővé tették egy olyan komplex relációs adatbázis kiépítését, amelyben a szerteágazó és igen nagy mennyiségű adathalom kezelhető, áttekinthető. Az alapstruktúra kialakítására, alapadatok felvételére az MTA Régészeti Intézetében volt lehetőségem. (dBASE III+, FoxBASE rendszerben). A valódi relációs adatkezelés a DataBase 4.0 (4.24) adatbáziskezelővel vált megvalósíthatóvá. A DataBase ugyanakkor a katalógusként publikált adatbázishoz (BÍRÓ - DOBOSI 1991) és az alapvető statisztikai feldolgozásokhoz (BÍRÓ 1991) is megfelelő keretet nyújtott. Jelenleg a geológiai forrásokra vonatkozó adatok részben (1989-ig) publikáltak; a régészeti adatokból számos kisebb tanulmány jelent meg. Az adatbázis - állandó tárolókapacitás-problémák miatt - csak részben tekinthető közvetlen hozzáférésűnek, viszont mind dbs, mind DataBase formátumban elérhető. Terveink szerint a teljes adatbázis hozzáférhető lesz, amint ezeken a gondokon túljutunk, amire a manapság már nem elérhetetlen nagy tárolókapacitású merevlemezek és hálózatépítési törekvések reményt nyújtanak. T. Biró Katalin AZ IPARRÉGÉSZETI MUNKABIZOTTSÁG HÍREIBŐL ZÁRÓJELENTÉS Iparrégészeti lelőhelykataszter I. Nyugat-Dunántúl OTKA 1/1 — Nyilvántartási szám: 137 Témavezető: Dr. Gömöri János, régész Soproni Múzeum, Régészeti Gyűjtemény 9400 Sopron, Fő tér 6. 31992. DECEMBER MTA VEAB Iparrégészeti Munkabizottság elnöke A kutatásban részt vettek: Dr. Márton Péter, egyetemi docens ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest, archeomágneses kormeghatározás Verő József, a geofizikai tudományok doktora MTA Geofizikai Intézet, Sopron, leletfelkutatás Dr. Hertelendi Ede, fizikus, kandidátus MTA, ATOMKI, Debrecen, C14 kormeghatározások Dr. Benkő Lázár, fizikus MTA Izotóp Intézet, Budapest, TL kormeghatározások Ivancsics Jenő, geológus MÁFI Soproni területi központja, ásványkőzettani vizsgálatok Szende Katalin, régészhallgató, mint gyakornok Soproni Múzeum, anyaggyűjtés Gabieli Gabriella, régész Soproni Múzeum, számítógépes adatbevitel továbbá az ország múzeumaiból régészkollégák iparrégészeti adatlapok kitöltésével. Bács-Kiskun megyéből: Biczó Piroska Kulcsár Valéria Wicker Erika Baranya megye: T. Nagy Erzsébet Békés megye: Jankovich Dénes Dr. Szénászky Júlia Dr. Kovalovszky Júlia /MNM/ Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Dr. Wolf Mária Dr. Hellebrandt Magdolna Csongrád megye: Vályi Katalin Dr. Lőrinczy Gábor Fejér megye: Dr. Bánki Zsuzsanna Győr-Moson-Sopron megye: Dr. T. Szőnyi Eszter Dr. Tomka Péter Hajdú-Bihar megye: Dr. Módyné Nepper Ibolya Heves megye: Szabó J. József Ficsór Györgyné Komárom megye: Dr. B. Szatmári Sarolta Petényi Sándor Nógrád megye: Bondár Katalin Pest megye és Budapest: Dr. Bertalan Vilmosné Dr. Magyar Károly Facsády Annamária Dr. Miklós Zsuzsa Dr. Tettamanti Sarolta Dinnyés István