Ipargazdaság, 1963 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Egy vállalati összevonás első tapasztalatai POROS TAMÁS, KAR DÉVÁN VILMOS A szocialista gyáripar fejlődése hazánkban időszerűvé tette az ipar irányításának, illetve első lépcsőben az iparigazgatás szervezetének átalakí­tását. Az ipari szervezet fejlesztésének egyik módja az iparvállalatok összevonása, a termelő erők koncentrálása, azok célszerűbb, gazdaságo­sabb felhasználása érdekében. Ésszerű profilt, kooperációt kialakítva lehetőség nyílik a kapaci­tások jobb kihasználására, az eddiginél jobb anyaggazdálkodásra, a felújítási­ és beruházási keretek célszerűbb felhasználására, a műszaki fej­lesztési feladatok összehangolt megoldására. A vállalatok ésszerű összevonása a szellemi erők koncentrálását is jelenti. Az ipar átszervezésének a folyamata az elmúlt években indult meg, jelenleg is több miniszté­rium területén folyik előkészítő munka és felte­hetően még néhány évet igénybe vesz az átszerve­zés befejezése, ezért — úgy érezzük — nem érdek­telen az egyesítéssel kapcsolatos tapasztalataink­ról írni, hiszen a problémák jelentős része min­den összevonásnál fel fog merülni, a tapasztalatok jelentős része más területen is hasznosítható. Vállalatunk, a Budapesti Vegyiművek 1962. január 1-ével a Hungária Vegyiművek és a Budapesti Kénsavgyár egyesítésével jött létre. A két volt vállalat profilja teljesen különböző, a ter­melési kooperáció pedig nem haladja meg a ter­melési érték 1%-át. A vállalat két, nagyjából egy­forma nagy, és három kisebb teleppel rendelkezik. A vállalat központi osztályai kényszerűségből a két nagy telepen (,,gyárrészleg”) megosztva helyezkednek el. A vállalati összevonások előkészítése A két vállalat egyesítésének legfontosabb tanulsága, hogy az egyesítést előkészítő szerve­zésre időt kell biztosítani, a szervezésbe a vállalat vezetőségét is be kell vonni. Az egyesítést kimondó határozat esetünkben január közepén született meg, január 1-i vissza­menő hatállyal. Egyes szervek, osztályok gyakor­lati egyesülése félévig is elhúzódott. Ennek egyik oka az volt, hogy az osztályok összeköltöztetését csak épület­átalakítási munkák elvégzése után lehetett lebonyolítani. A másik ok az volt, hogy egyes osztályoknak egy ideig külön-külön kellett végezni munkájukat, így a könyvelés az elmúlt év zárásával, az éves mérleggel volt elfoglalva. Külön-külön kellett a tervosztálynak, a munka­ügyi osztálynak az elmúlt évre vonatkozó statisz­tikák, prémiumelszámolás elkészítésén dolgoznia. A két vállalat egyszámláját csak február végén vonta össze az MNB, külön-külön készült az első negyedévi mérleg is és csak második lépcsőben került összevonásra. Az egyesítés gyakorlati lebonyolításának ide­jében tehát a főkönyvelőség az éves és első negyedéves mérleg elkészítésével volt leterhelve és emellett kevés idő maradt a szervezési felada­tok megoldására. Menetközben kellett a közös vállalati számlarendet kidolgozni,­ ami azután lehetővé tette a könyvelés egyesítését. Nagy hátrányt jelentett, hogy a szervezési munka jelentős részét nem az egyesítés előtt végezhettük el, mert így előbb jött létre a szerve­zet és utána készült el (illetve jelenleg is készül) a szervezet működésének szabályozása. Menetközben kellett úgy elvégezni a szervezési feladatokat, hogy az osztályok munkájában nagyobb fennakadás ne legyen. Hogy ez sikerült, ez volt a legnagyobb eredmény. A vállalat vezető gárdájának a folyó termelést irányító, a gazdálkodást ellenőrző tevékenysége az átszervezés nagy munkája miatt­ feltétlenül gyengült, aminek következménye forintban ugyan nem fejezhető ki, de káros hatása kétségtelen. Az irányító szerv véleménye az lehetett, hogy az egyesítést diszkréten kell előkészíteni, mert az egyes vállalati vezetők ellenállásába fog ütközni. Nos ez az ellenállás annál kisebb, minél ésszerűbb ez egyesítés és előbb-utóbb ezen úgyis át kell esni. Végső fokon fontosabb, hogy az átszervezés minél kisebb zökkenővel járjon. Ezért a vállalatok egyesítésének előkészítésére legalább egy félévet, de akár egy egész évet is célszerű biztosítani, az egyesítést kimondó határozat után. Ez annál inkább is indokolt, mert az egyesítést elszámolási, tervezési feladatok miatt csak a gazdasági év kez­detével célszerű végrehajtani, tehát olyankor, amikor a különböző osztályok (könyvelés, beruhá­zás, terv stb.) az előző év zárásával, elszámolásá­val vannak elfoglalva, amikor ezen osztályok le­terhelése úgyis a legnagyobb. A vállalat 8—10 vezetőállású dolgozóját (igazgató, főmérnök, főkönyvelő, áruforgalmi fő­osztályvezető, műszaki főosztályvezető, főtechno­lógus stb.) célszerű az egyesítés előtt legalább fél­évvel kiválasztani és megbízni a szervezés előké­szítésével. Ez inkább biztosítaná a jó előkészítést, mint a diszkrét titkolódzás. Azok a vezetők, akik nem maradnak korábbi rangjukban (igazgató, fő­mérnök stb.), rendszerint alacsonyabb, de széle­sebb területre kiterjedő funkciót kapnak (például: valamelyik volt főmérnök az új vállalat főtechno­lógusa lesz stb.), anyagilag általában nem járnak rosszul és így ellenállásuk leszerelhető. Sértődés persze mindig lesz, de jobb ezen is előbb túlesni, mert előbb remélhető, hogy az illető az új hely­zetbe beilleszkedik, energiáját az új feladatok megoldására fordítja. Szervezési feladatok Milyen szervezési feladatokat kell megoldani? Bár kötelező előírások (szervezeti séma, rendeletek, kötelező bizonylati rend, KÁLISZ stb.) szabályoz­zák a vállalatok működését, bizonyos fokig meg- IPARGAZDASÁG * 1

Next