Ipargazdaság, 1972 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

. A vállalati középtávú tervezés lehet szakaszos és folyamatos is. Ez következik a népgazdasági és vállalati középtávú tervek időtávlatával kapcsola­tosan elmondottakból, de abból is, hogy a vállala­tok szintjén a gazdaság eseményei, mozgásiránya érzékenyebb reakciókat válthat ki, és ezeknek a tervben való átvezetése erősíti a vállalati célok megvalósítását. Természetesen magában a tervek megvalósításában az egyes vállalatoknál eltérő sza­kaszosság fordulhat elő. Ezt a vállalati tervekben rögzített fejlődési ütemek határozzák meg.­­• A vállalati ötéves tervekben a végrehajtás módszerei közül szintén a szelektív fejlesztés kerül mindjobban előtérbe, de a vállalati ötéves tervek­ben a szelektivitás konkrét tevékenységre, állóesz­közökre stb. lebontva jelenik meg. Fentiekből következik, hogy a vállalati és nép­­gazdasági tervek, mint a tervezési szintek két szélső pólusa között sok összefüggés van, de egyben jelen­tős különbségek is vannak. A tervezési szintek összefüggései és különbségei megkívánják, hogy a középtávú tervezés probléma­körét, elsősorban a közös vonások kiemelésére, mint tervezési folyamatot vizsgáljuk, amit objektíve in­dokol, hogy a gazdasági irányítás új rendszerében a különböző szintekre készülő tervek nem mereven, egymástól való lebontás, vagy összegezés útján kö­vetkeznek egymásból, hanem összefüggéseiket alap­vetően a gazdasági és piaci kapcsolatok továbbá a műszaki-gazdasági tényezők hatását keretbe foglaló gazdasági szabályozó rendszer biztosítja. Ennek kö­vetkeztében a tervezési folyamat jellegében az in­formációs kérdések kerülnek előtérbe, és az irányí­tási folyamatok háttérbe szorulnak. Ezért a tervezési optimum akkor érhető el, ha a tervezési folyamatban az információáramlást haté­konyan biztosítani lehet. Ennek érdekében az információáramlásnak —­ kü­lönösen a tervkészítés első, mind a népgazdasági, mind a vállalati tervezési szinten vett előkészítő szakaszában — gyorsnak, kölcsönösnek és tervezési folyamaton többszörösen végigfutónak, azaz iterá­ciós megközelítő jellegűnek kell lenni. (A IV. ötéves terv készítésekor ez az információáramlás kb. két­szer történt meg, de egyes részproblémák kidolgo­zásánál többször is.) A tervezési folyamatban ezen információáramlá­sában különösen fontos helyet foglal el az ágazati tervezés. A népgazdasági tervek tömörek, komplexek, a fejlődés fő irányait tartalmazzák, ebből követke­zően fejlődéscentrikusak, lényeges részük az egész népgazdaságra érvényes szabályozó rendszer és né­hány kiemelt program. A vállalati tervek ezzel szemben tagoltak, részletesek, szemléletük nem mindig expanzióra irányuló fejlődéscentrikusság. Megjelenési formájukban tehát konkrét kapcsolat a két terv között alig mutatható ki. Mégis e tervek között szoros tartalmi összefüggés­ű IPARGAZDASÁG van, és ennek létrehozásában éppen az ágazati ter­vek játszanak jelentős szerepet. A tervezési folyamatban ugyanis a vállalati in­formációk éppen az ágazati tervezés során transz­­formálódnak az egyes szakágazatok elgondolásaival összeötvöződve a népgazdasági tervezés számítási alapanyagaivá. A népgazdasági terv kialakítása után az ágazati tervek hasonló transzformációs szerepet töltenek be, de most már a vállalatok irányába. A népgazdasági terv ugyanis kevés közvetlen informá­ciót ad a vállalatoknak. Ezért az ágazati terv egyik szerepe, hogy a népgazdasági terv információit a tervezési folyamatokban kidolgozott számítások se­gítségével a vállalatok által érzékeltethetőbb, több információra alakítsa át, illetve a népgazdasági terv információit ágazati szinten jellemezve, a vállalati tervezés számára felhasználhatóvá tegye. Ezzel az ágazati terv mintegy információ-katalizátorként működik a népgazdasági és vállalati tervezési szint között. 2. A vállalati tervezés és a minisztériumi (ágazati) tervezés kapcsolata A népgazdasági és vállalati tervezés elemzése az előbbiekben kimutatta, hogy az ágazati tervek olyan ágazati sajátosságokat fejeznek ki, amelyeket a vállalati tervezés saját terve kialakításánál hasz­nosan fel tud használni. (Természetesen vannak olyan vállalatok is, amelyek a népgazdasági tervek­ből közvetlenül is fel tudnak használni információ­kat, de ezek a vállalatoknak csak kis részét teszik ki.) Az ágazati tervekben megtalálhatók az ágazathoz tartozó vállalatok közös jellegzetességein és fonto­sabb elgondolásain kívül az ágazatra kidolgozott műszaki-gazdasági prognózisok, a távlati terveknek az adott ágazatra vonatkozó megállapításai stb. azaz a népgazdaság egésze fejlődésének biztosításához a közös ágazati teendők. Ezek a vállalatok részére in­formációkat jelentenek, amelyeket a vállalatoknak figyelembe kell venniök, mert enélkül a vállalati tervek megvalósításának realitása csökken. A vállalat ugyan készíthet, és törekedhet bármi­lyen terve megvalósítására, annak valószínűsége azonban, hogy ez nem kerül-e összeütközésbe a rea­litásokkal, attól függ, hogy a vállalat a gazdasági szabályozók indirekt hatásai között hogyan tudta ezeket számára előnyösen felhasználni. Nyilvánvaló, hogy az állami szervek a népgazdasági terv megva­lósítására törekszenek, és az ezzel ellentétes tenden­ciákat a rendelkezésükre álló eszközökkel gátolni fogják. Így végső soron olyan vállalati tervek, ame­lyek a népgazdasági és ezen alapuló ágazati terve­ket nem veszik megfelelően figyelembe, várhatóan nem realizálhatók, vagy realizálásuk esetén konflik­tusok keletkeznek a vállalati célok elérésében, ami abban jelenik meg, hogy a vállalat nyeresége csök­ken. Kedvezőtlenebb esetben ez a konfliktus fizetés­­képtelenségben vagy egyéb hasonló jelenségben is megnyilvánulhat. Ezért a vállalatok tudatosan tö­rekszenek arra, hogy terveikben a népgazdasági tervet és ennek információkatalizátoraként szereplő ágazati tervet minél jobban figyelembe vegyék. Milyen fontosabb információkat tudnak a vállalat

Next