Ipargazdaság, 1972 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
. A vállalati középtávú tervezés lehet szakaszos és folyamatos is. Ez következik a népgazdasági és vállalati középtávú tervek időtávlatával kapcsolatosan elmondottakból, de abból is, hogy a vállalatok szintjén a gazdaság eseményei, mozgásiránya érzékenyebb reakciókat válthat ki, és ezeknek a tervben való átvezetése erősíti a vállalati célok megvalósítását. Természetesen magában a tervek megvalósításában az egyes vállalatoknál eltérő szakaszosság fordulhat elő. Ezt a vállalati tervekben rögzített fejlődési ütemek határozzák meg.• A vállalati ötéves tervekben a végrehajtás módszerei közül szintén a szelektív fejlesztés kerül mindjobban előtérbe, de a vállalati ötéves tervekben a szelektivitás konkrét tevékenységre, állóeszközökre stb. lebontva jelenik meg. Fentiekből következik, hogy a vállalati és népgazdasági tervek, mint a tervezési szintek két szélső pólusa között sok összefüggés van, de egyben jelentős különbségek is vannak. A tervezési szintek összefüggései és különbségei megkívánják, hogy a középtávú tervezés problémakörét, elsősorban a közös vonások kiemelésére, mint tervezési folyamatot vizsgáljuk, amit objektíve indokol, hogy a gazdasági irányítás új rendszerében a különböző szintekre készülő tervek nem mereven, egymástól való lebontás, vagy összegezés útján következnek egymásból, hanem összefüggéseiket alapvetően a gazdasági és piaci kapcsolatok továbbá a műszaki-gazdasági tényezők hatását keretbe foglaló gazdasági szabályozó rendszer biztosítja. Ennek következtében a tervezési folyamat jellegében az információs kérdések kerülnek előtérbe, és az irányítási folyamatok háttérbe szorulnak. Ezért a tervezési optimum akkor érhető el, ha a tervezési folyamatban az információáramlást hatékonyan biztosítani lehet. Ennek érdekében az információáramlásnak — különösen a tervkészítés első, mind a népgazdasági, mind a vállalati tervezési szinten vett előkészítő szakaszában — gyorsnak, kölcsönösnek és tervezési folyamaton többszörösen végigfutónak, azaz iterációs megközelítő jellegűnek kell lenni. (A IV. ötéves terv készítésekor ez az információáramlás kb. kétszer történt meg, de egyes részproblémák kidolgozásánál többször is.) A tervezési folyamatban ezen információáramlásában különösen fontos helyet foglal el az ágazati tervezés. A népgazdasági tervek tömörek, komplexek, a fejlődés fő irányait tartalmazzák, ebből következően fejlődéscentrikusak, lényeges részük az egész népgazdaságra érvényes szabályozó rendszer és néhány kiemelt program. A vállalati tervek ezzel szemben tagoltak, részletesek, szemléletük nem mindig expanzióra irányuló fejlődéscentrikusság. Megjelenési formájukban tehát konkrét kapcsolat a két terv között alig mutatható ki. Mégis e tervek között szoros tartalmi összefüggésű IPARGAZDASÁG van, és ennek létrehozásában éppen az ágazati tervek játszanak jelentős szerepet. A tervezési folyamatban ugyanis a vállalati információk éppen az ágazati tervezés során transzformálódnak az egyes szakágazatok elgondolásaival összeötvöződve a népgazdasági tervezés számítási alapanyagaivá. A népgazdasági terv kialakítása után az ágazati tervek hasonló transzformációs szerepet töltenek be, de most már a vállalatok irányába. A népgazdasági terv ugyanis kevés közvetlen információt ad a vállalatoknak. Ezért az ágazati terv egyik szerepe, hogy a népgazdasági terv információit a tervezési folyamatokban kidolgozott számítások segítségével a vállalatok által érzékeltethetőbb, több információra alakítsa át, illetve a népgazdasági terv információit ágazati szinten jellemezve, a vállalati tervezés számára felhasználhatóvá tegye. Ezzel az ágazati terv mintegy információ-katalizátorként működik a népgazdasági és vállalati tervezési szint között. 2. A vállalati tervezés és a minisztériumi (ágazati) tervezés kapcsolata A népgazdasági és vállalati tervezés elemzése az előbbiekben kimutatta, hogy az ágazati tervek olyan ágazati sajátosságokat fejeznek ki, amelyeket a vállalati tervezés saját terve kialakításánál hasznosan fel tud használni. (Természetesen vannak olyan vállalatok is, amelyek a népgazdasági tervekből közvetlenül is fel tudnak használni információkat, de ezek a vállalatoknak csak kis részét teszik ki.) Az ágazati tervekben megtalálhatók az ágazathoz tartozó vállalatok közös jellegzetességein és fontosabb elgondolásain kívül az ágazatra kidolgozott műszaki-gazdasági prognózisok, a távlati terveknek az adott ágazatra vonatkozó megállapításai stb. azaz a népgazdaság egésze fejlődésének biztosításához a közös ágazati teendők. Ezek a vállalatok részére információkat jelentenek, amelyeket a vállalatoknak figyelembe kell venniök, mert enélkül a vállalati tervek megvalósításának realitása csökken. A vállalat ugyan készíthet, és törekedhet bármilyen terve megvalósítására, annak valószínűsége azonban, hogy ez nem kerül-e összeütközésbe a realitásokkal, attól függ, hogy a vállalat a gazdasági szabályozók indirekt hatásai között hogyan tudta ezeket számára előnyösen felhasználni. Nyilvánvaló, hogy az állami szervek a népgazdasági terv megvalósítására törekszenek, és az ezzel ellentétes tendenciákat a rendelkezésükre álló eszközökkel gátolni fogják. Így végső soron olyan vállalati tervek, amelyek a népgazdasági és ezen alapuló ágazati terveket nem veszik megfelelően figyelembe, várhatóan nem realizálhatók, vagy realizálásuk esetén konfliktusok keletkeznek a vállalati célok elérésében, ami abban jelenik meg, hogy a vállalat nyeresége csökken. Kedvezőtlenebb esetben ez a konfliktus fizetésképtelenségben vagy egyéb hasonló jelenségben is megnyilvánulhat. Ezért a vállalatok tudatosan törekszenek arra, hogy terveikben a népgazdasági tervet és ennek információkatalizátoraként szereplő ágazati tervet minél jobban figyelembe vegyék. Milyen fontosabb információkat tudnak a vállalat