Ipargazdaság, 1978 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Iparvállalatok szervezettségének vizsgálata* у \ J\ I DR. К Á ЙТ-АТ I JÓZSEF” Bevezetés Az utóbbi néhány évben a szocialista világgazdasági rendszerben az intenzív fejlődés került napirendre. Ez szükségessé teszi eddig feltáratlan erőforrások kutatását és felhasználását. Több országban — így a Magyar Népköztársaságban is —a további fejlődés és fejlesztés legjelentősebb problémáját a fő termelőerőnek, az emberi munkaerőnek szűkös volta okozza. Ez sokszor együtt jár — a belső tartalékok nem kellő feltárása miatti — a termelékenységi színvonal nem kielégítő voltával, amely egyrészt a műszakitechnikai színvonal, másrészt a vállalati szervezési tevékenység nem megfelelő fejlődésével indokolható. A világgazdaságban évtizedünk első felében lezajlott — de hatásaiban még ma is érezhető — tőkés világgazdasági válság következményei miatt a magyar népgazdaság beruházásainak növekedési üteme érezhetően csökkent. Ennek következtében a műszaki-technikai haladás üteme is visszafogottabb lesz és mindinkább előtérbe kerül az intenzív fejlődés másik forrásának, a vállalati komplex szervezés tartalékainak feltárása. A szervezési tevékenységgel, annak fokozódásával méginkább felvetődnek a mikrogazdasági szférában — különösen a vállalati érdekeltség nyereségorientációjával összefüggésben — a gazdaságossági megfontolások. A vállalat vezetőségét ugyanis joggal nem elégíti ki, ha nyereségének — még annak esetleges növekedése esetén is — forrásait nem ismerik kellően. Ez fokozza a véletlen elemek amúgy is jelentős számát, így azt a bizonytalanságot, amely a vállalati politika és az erre épülő stratégia tudatos és tervszerű kialakítását nehezíti. Jelen tanulmányban a bizonytalansági faktorok egyikével kívánok foglalkozni, azzal, hogy a szervezés, sokszor igen tekintélyes ráfordításaival hogyan lehet szembeállítani hozamra utaló eredményt. A következőkben egy — mintegy öt éves — kutatómunka eredményeit ismertetem a szervezettség színvonalának vizsgálatára vonatkozóan, amelyet kezdetben két másik kutató kollégával, majd másodmagamban végeztem. ** Pénzügyi és Számviteli Főiskola A tanulmányban terméket előállító, több termelő telephelyes ipari nagyvállalatra való alkalmazás lehetőségével foglalkozom. A szervezettség színvonalának számszerű vizsgálata A mutatószámos mérési koncepciót olyan közlési formában fogalmaztuk meg, amely a szakirodalomban Management Games (vagy Simulation Games) elnevezéssel ismert. A játékot első ízben az Országos Vezetőképző Központ számára alapvetően oktatási-vezetőképzési céllal konstruáltuk. Azalkalmazás (oktatás) során szerzett tapasztalatokat figyelembe véve alakult ki az a modell, amely az iparvállalatok komplex szervezés-fejlesztési tevékenysége és hatékonysága megítélésére alkalmas. A mutatószámokon alapuló modell kialakításánál olyan rendszer kialakítását tűztük ki célul, amely vállalati alkalmazás esetén lehetővé teszi a számítógép alkalmazását is, de ebben az alkalmazásban nem teszi elengedhetetlenül szükségessé azt. Ha azonban a vállalatvezetés részletes, hoszszú időhorizontú idősorok trendjeinek elemzését is célszerűnek tartja, a számítógép alkalmazását elkerülni nem lehet. Ezt alátámasztja, hogy a teljeskörű tevékenységrendszer értékelésénél — kiváltképp, ha nem csak az integrált, hanem az egyes mutatók összehasonlítását és az ebből levezethető feladatok pontosítását nemcsak fő-, hanem a háttér- (al-) mutatók vonatkozásában is el kívánják végezni, egy speciálisan megkomponált program alkalmazása mellett szükséges a számítógép alkalmazása. A mutatószámokon alapuló modell kiinduló hipotézise és maga az értékelés kimunkálásánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a vállalati folyamatokra a szervezésen kívül egy sor más tényező is hat (hogy csak a legkézenfekvőbbet említsük: a nemzetközi ármozgások, szabályozórendszer, stb.), melyek hatása — a jelenleg érvényes információs rendszer keretei között — úgy tűnik, a méréshez szükséges pontossággal elkülöníthető. A probléma az volt, hogy az eddigiekben nem volt olyan módszer, modell, amely a megkívánható — gazdaságosan igényelhető — pontossággal tudott volna ismeretet adni elsősorban az egész rendszert, egységet (vállalat, gyáregység) átfogó, komplex és jelentős ráfordításokat igénylő szervezésfejlesztési tervek hatékonysága méréséhez. Erre törekszik az általunk kialakított modell. Abból a meggondolásból indultunk ki, hogy egyetlen célravezető és pontos megoldás lenne, ha M * A „Nagy szocialista gazdasági komplexumok szervezése és vezetése” című, 1978. áprilisában, Csehszlovákiában tartandó konferenciára benyújtott előadás alapján. A játékot a gyakorlatban működő szakemberekkel — vezető továbbképzés keretében — mintegy 80 alkalommal játszottuk el. Egy-egy osztályban átlagosan 4 önállóan dolgozó kis csoportot hoztunklétre, így közelítően 300—350 körül van az értékelhető megoldások száma. IPA R GAZDASÁG 1978. január