Ipargazdaság, 1978 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Iparvállalatok szervezettségének vizsgálata* у \ J\ I DR. К Á ЙТ-АТ I JÓZSEF” Bevezetés Az utóbbi néhány évben a szocialista világ­­gazdasági rendszerben az intenzív fejlődés került napirendre. Ez szükségessé teszi eddig feltáratlan erőforrások kutatását és felhasználását. Több országban — így a Magyar Népköztár­saságban is —­a további fejlődés és fejlesztés leg­jelentősebb problémáját a fő termelőerőnek, az emberi munkaerőnek szűkös volta okozza. Ez sokszor együtt jár — a belső tartalékok nem kellő feltárása miatti — a termelékenységi színvonal nem kielégítő voltával, amely egyrészt a műszaki­technikai színvonal, másrészt a vállalati szer­vezési tevékenység nem megfelelő fejlődésével indokolható. A világgazdaságban évtizedünk első felében le­zajlott — de hatásaiban még ma is érezhető — tőkés világgazdasági válság következményei miatt a magyar népgazdaság beruházásainak növekedési üteme érezhetően csökkent. Ennek következtében a műszaki-technikai haladás üteme is visszafogot­tabb lesz és mindinkább előtérbe kerül az intenzív fejlődés másik forrásának, a vállalati komplex szervezés tartalékainak feltárása. A szervezési tevékenységgel, annak fokozódásá­val méginkább felvetődnek a mikrogazdasági szférában — különösen a vállalati érdekeltség nyereségorientációjával összefüggésben — a gaz­daságossági megfontolások. A vállalat vezetőségét ugyanis joggal nem elégíti ki, ha nyereségének — még annak esetleges növekedése esetén is — forrá­sait nem ismerik kellően. Ez fokozza a véletlen elemek amúgy is jelentős számát, így azt a bizony­talanságot, amely a vállalati politika és az erre épülő stratégia tudatos és tervszerű kialakítását nehezíti. Jelen tanulmányban a bizonytalansági faktorok egyikével kívánok foglalkozni, azzal, hogy a szer­vezés, sokszor igen tekintélyes ráfordításaival hogyan lehet szembeállítani hozamra utaló ered­ményt. A következőkben egy — mintegy öt éves — kutatómunka eredményeit ismertetem a szer­vezettség színvonalának vizsgálatára vonatkozóan, amelyet kezdetben két másik kutató kollégával, majd másodmagamban végeztem. ** Pénzügyi és Számviteli Főiskola A tanulmányban terméket előállító, több ter­melő telephelyes ipari nagyvállalatra való alkal­mazás lehetőségével foglalkozom. A szervezettség színvonalának számszerű vizsgálata A mutatószámos mérési koncepciót olyan köz­lési formában fogalmaztuk meg, amely a szak­­irodalomban Management Games (vagy Simula­tion Games) elnevezéssel ismert. A játékot első ízben az Országos Vezetőképző Központ számára alapvetően oktatási-vezetőkép­zési céllal konstruáltuk. Az­­alkalmazás (oktatás) során szerzett tapasztalatokat figyelembe véve alakult ki az a modell, amely az iparvállalatok komplex szervezés-fejlesztési tevékenysége és haté­konysága megítélésére alkalmas.­ A mutatószámokon alapuló modell kialakításá­nál olyan rendszer kialakítását tűztük ki célul, amely vállalati alkalmazás esetén lehetővé teszi a számítógép alkalmazását is, de ebben az alkalma­zásban nem teszi elengedhetetlenül szükségessé azt. Ha azonban a vállalatvezetés részletes, hosz­­szú időhorizontú idősorok trendjeinek elemzését is célszerűnek tartja, a számítógép alkalmazását elkerülni nem lehet. Ezt alátámasztja, hogy a teljeskörű tevékenységrendszer értékelésénél — kiváltképp, ha nem csak az integrált, hanem az egyes mutatók összehasonlítását és az ebből leve­zethető feladatok pontosítását nemcsak fő-, hanem a háttér- (al-) mutatók vonatkozásában is el kíván­ják végezni, egy speciálisan megkomponált prog­ram alkalmazása mellett szükséges a számítógép alkalmazása. A mutatószámokon alapuló modell kiinduló hi­potézise és maga az értékelés kimunkálásánál fi­gyelemmel kellett lenni arra, hogy a vállalati folya­matokra a szervezésen kívül egy sor más tényező is hat (hogy csak a legkézenfekvőbbet említsük: a nemzetközi ármozgások, szabályozórendszer, stb.), melyek hatása — a jelenleg érvényes infor­mációs rendszer keretei között — úgy tűnik, a méréshez szükséges pontossággal elkülöníthető. A probléma az volt, hogy az eddigiekben nem volt olyan módszer, modell, amely a megkíván­ható — gazdaságosan igényelhető — pontossággal tudott volna ismeretet adni elsősorban az egész rendszert, egységet (vállalat, gyáregység­) átfogó, komplex és jelentős ráfordításokat igénylő szerve­zésfejlesztési tervek hatékonysága méréséhez. Erre törekszik az általunk kialakított modell. Abból a meggondolásból indultunk ki, hogy egyetlen célravezető és pontos megoldás lenne, ha M * A „Nagy szocialista gazdasági komplexumok szerve­zése és vezetése” című, 1978. áprilisában, Csehszlováki­ában tartandó konferenciára benyújtott előadás alapján.­­ A játékot a gyakorlatban működő szakemberekkel — vezető továbbképzés keretében — mintegy 80 alka­lommal játszottuk el. Egy-egy osztályban átlagosan 4 önállóan dolgozó kis csoportot hoztunk­­létre, így közelítően 300—350 körül van az értékelhető megoldá­sok száma. I­P­A R GAZDASÁG­­ 1978. január

Next