Ipargazdaság, 1985 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Átfogó intézkedések a három területre koncentráltan A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése átfogó intézkedéssorozatot jelent. A változások kiterjednek az irányítási rendszer egészére; a tervezésre; a gazdasági szabályozásra; az intézményi, szervezeti rendszerre; az emberi alkotókészség ösztönzésére. A továbbfejlesztés figyelembe veszi, hogy a gazdaság területén eltérő feltételek hatnak, különféle fejlődési pályák és hatékonysági szintek alakultak ki. A határozatok és döntések hangsúlyozzák, hogy összehangolt fejlesztés megvalósításra törekszünk, amelynek elő kell mozdítania az önálló, vállalkozó jellegű, aktív, dinamikus és innovatív vállalati gazdálkodást. A gazdaságirányítás olyan fejlesztése van napirenden, aminek feladata, hogy legyen képes mozgósítani a gazdaság belső tartalékait, érdekeltté tenni a vállalati vezetést, a dolgozók kollektíváit és az egyéneket a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos javításában. Súlypontok, szintek Ennek megfelelően három súlyponti területen történik jelentős változás: — javítani szükséges a központi irányítás, a kormányzati munka hatékonyságát; — indokolt fokozni a vállalati önállóságot; a vállalkozó magatartás feltételeit létre kell hozni; — olyan intézményi, szervezeti- és eszközrendszert szükséges kidolgozni és folyamatosan működtetni, amely mind a kormányzati munka, mind a vállalati gazdálkodás hatékonyságának javulását lehetővé teszi, s kikényszeríti. Látható, hogy nagy horderejű vállalkozásról van szó! S ebben gyökerezik az a fontos körülmény, hogy mindezt csak folyamatosan, fokozatosan, a realitásokat és lehetőségeket szem előtt tartva, de „égő türelemmel” — szabad és lehet megoldani. Még az egyes részkérdés megoldása során is tudatában kell lenni annak, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése nemcsak, s nem is elsősorban gazdasági, szűkebben vett gazdálkodási, hanem a gazdasági vonatkozásokat is mélyen átitatott társadalmi-politikai kérdés és feladat. Jó tudni, hogy a lépések kockázattal is járnak: nem mindenki érti meg törekvéseinket egycsapásra, s méginkább nem mindenki tud gyorsan is cselekedni. Éppen ezért szükséges minden érintettnek és tulajdonképpen szinte az egész társadalomnak céltudatos, világos és meggyőző érvekkel való felkészítése és cselekvésre ösztönzése. Szűkebb témánk a vállalatirányítási megoldások szempontjából feltétlenül indokolt az irányítási rendszerben és módszerekben bekövetkező változások részletesebb vizsgálata, mégpedig azért, mert az eközben végbemenő átalakulások érintik leginkább a vállalatvezetőket, s a vállalatok előtt álló feladatok megoldását biztosító személyi állományt a dolgozók kollektíváit. Nézzük tehát részletesebben a felmerülő kérdéseket. Az irányítás új formáinak és módszereinek az a célja, hogy a gazdaságirányítás többi területén bekövetkező változtatásokkal összhangban segítse elő: — a hatékonyabb termelést; — a vállalati önállóság növelését; — a vállalatok közötti verseny kibontakozását; — javítsa a vállalatok közötti kooperációs együttműködést; — az irányítás szervezete és formái, jobban igazodjanak a vállalati méretekhez és az ésszerű irányítási követelményekhez; — járuljon hozzá a gazdaságirányító szervek és a vállalatok kapcsolatainak javulásához, — növelje a vállalatvezetők önállóságát, felelősségét, javítsa a szervezet életével összefüggő minden kérdésben, — így a személyzeti kérdésekben is — a rugalmas döntés feltételeit. Mielőtt a személyzeti munka néhány elvi és konkrét kérdésre rátérünk, felvázoljuk a vállalatirányítás rendszerében bekövetkezett változások lényegét. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert a személyzeti munkára e változások mélyen és többoldalúan hatnak, s megoldásuk e formák és szervezeti feltételek között valósul meg. Három forma a vállalatok irányításában Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete és a Minisztertanács rendelete szerint az állami vállalatok alapvetően három vállalatvezetési formában működnek. Ezek: — államigazgatási irányítás alatt működő vállalatok; — vállalati tanács által irányított vállalatok; — közgyűlés (küldöttgyűlés), illetve választott vezetőség által irányított vállalatok. Államigazgatási irányítás — az eddigieknek megfelelően Az államigazgatás irányítása alatt működő vállalat irányítása és vezetése lényegében a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően történik. Fennmarad a vállalatfelügyelet mai rendszere, amely az alapítónak tulajdonosi jogon a törvényesség érvényesülésének ellenőrzésén és néhány vonatkozásban a piacfelügyeleten keresztül lehetőséget biztosít a vállalati gazdálkodás jogszerűségének, célszerűségének ellenőrzésére, befolyásolására. Az alapító szerv határozza meg a vállalat tevékenységi körét, melyet korlátozhat, és indokolt esetben meghatározott tevékenységre utasíthatja. A vállalat igazgatóját az alapító nevezi ki és gyakorol felette minden munkáltatói jogot. Az igazgató munkáját döntési jogú igazgató tanács segítheti, a vállalat munkájának ellenőrzésére az alapító felügyelő bizottságot hozhat létre. Várhatóan e formában működik majd az összes állami vállalat 20—25%-a, mely a foglalkoztatottak 35%-át jelenti. Itt kell szólni a trösztökkel összefüggő néhány kérdésről. A trösztök belső szervezeti és vezetési rendszerét is tovább kell fejleszteni. A továbbfejlesztés fő iránya a tröszti vállalatok önállóságának növelése. Ennek egyik módja, olyan . IPARGAZDASÁG 1985. január