Ipargazdaság, 1993 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
nak. Ugyancsak további lényeges különbség, hogy amíg a tömegtermelésben a végtermékek gyakorlatilag teljes mértékben sztenderdizáltak, addig egy létesítmény - noha részben sztenderdizált elemekből jön létre - többnyire egyedi. Ezekből a különbözőségekből adódóan lényegesen eltérnek egymástól a két tevékenységfolyamatra jellemző belső sajátosságok, így: - a tevékenységfolyamat egészére, s annak egyes szakaszaira, illetve az egyes tevékenységekre jellemző bizonytalanságok jellege, száma, azok intenzitása; - a tevékenységfolyamat elemei közötti kölcsönös összefüggések - az interdependenciák - jellege és komplexitása. Összehasonlítva az ipari tömegtermelés és a létesítmény-megvalósítás folyamatainak tevékenységeit, könnyen belátható, hogy a létesítményi folyamat egészére komplexebb interdependenciák és nagyobb számú, intenzív jellegű bizonytalanságok jellemzőek, miközben maguk a bizonytalanságok is növelik a tevékenységelemek közötti kölcsönös összefüggések komplexitását. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a létesítményi folyamat egyes egységei a rájuk jellemző bizonytalanságok és a tevékenység-elemek közötti kölcsönös összefüggések tekintetében is különböznek egymástól. Minthogy egy tevékenységfolyamat sztenderdizálhatósága nagymértékben függ a folyamatra jellemző bizonytalanságoktól és interdependenciáktól, így maga a sztenderdizálhatóság befolyásolja a tevékenységelemek közötti - s így végsősoron a tevékenységet végzők közötti - koordináció lehetőségét. Ezek a koordinációs lehetőségek (közvetlen felügyelet, közös egyeztetés) pedig egy bizonyos struktúra irányába terelik a szervezetet, így a közvetlen felügyelet elsősorban a lineáris-funkcionális struktúra irányába, majd egy bizonyos komplexitáson túl a projektre orientált struktúra irányában míg a közös egyeztetésnek sokkal inkább a mátrix struktúra felel meg. Ezt az összefüggést látszik alátámasztani a nemzetközi létesítmény-megvalósítási gyakorlat is. Mintegy összefoglalásul meg kell jegyezni, hogy a hazai beruházási gyakorlat kevéssé él a szervezeti struktúrák tudatos változtatásának a lehetőségével, így annak kialakítása sokszor esetleges és nem a létesítményi folyamatok elemzésén alapul. Erre azért is érdemes több gondot fordítani, mert a jól megválasztott szervezeti struktúra bizonyos mértékig képes korrigálni a projektterv hiányosságait, és a kalkulációs hibákat, de a nem megfelelő szervezeti struktúra jelentős veszteségek forrása is lehet. Ez az írás elsősorban a beruházási projektekre vonatkoztatva vizsgálja a szervezeti struktúrák kérdését. A szerző úgy véli azonban, hogy az itt leírtak lényegét tekintve értelmezhetők az egyéb projektek irányításának szervezeti struktúrája tekintetében is. IRODALOM [1] Dobák Miklós: Szervezetalakítás és szervezeti formák, KJK, Budapest, 1988. [2] Dobák Miklós és munkatársai: Szervezeti formák és koordináció, KJK, Budapest, 1992. [3] Görög Mihály: Az optimális létesítményvezetési technika Vezetéstudomány 1991/8 [4] Görög Mihály: Bevezetés a projekt menedzsmentbe (1992, kézirat) HÍREK A Rostocki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Fakultása meghívására az SZVT elnöke részt vett az „Üzemgazdasági napok Schwerin ’92” című rendezvényen. A tanácskozáson „Környezetorientált menedzsment” címmel előadást tartott, amelyen összesen 21 referátum hangzott el. Ezek országonkénti összetétele: 16 német, 1 angol, 1 lengyel, 1 magyar, 1 svéd és 1 amerikai volt. IPAR GAZDASÁG 1993. január Trethon Ferenc a konferencián találkozott a német gazdaság privatizációjával foglalkozó Treuhandanstalt vezető szakembereivel, akikkel eszmecserét folytatott a témával kapcsolatos tapasztalatokról. Kérésére rendelkezésére bocsátották az intézmény által kiadott - a privatizáció elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó dokumentumokat. Ezek az SZVT elnöki titkárságán az érdeklődők rendelkezésére állnak. 3