Iparpolitikai Tájékoztató, 1977 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 1. szám
Előtérben a vállalati gazdasági tervezés Ahazai gazdaságirányítás rendszerében 1968-ban életbeléptetett változtatások egyik legjelentősebbike a központi, címzett jellegű tervutasításos irányítási rendszerről a vállalati önálló gazdálkodás rendszerére való átállás volt. Ez sok vállalatban, de számos szakemberben is azt a meggyőződést alakította ki, hogy új gazdasági mechanizmusunkban csökkent a gazdasági tervkészítés jelentősége és betöltött szerepe. Viszonylag kevesen ismerték fel az átállás időszakában, hogy a tervezés a gazdaság valamennyi szintjén, népgazdasági, ágazati, vállalati szinteken egyaránt továbbra is - a vállalati szintre vonatkoztatva bátran állíthatjuk, hogy még inkább - nélkülözhetetlen eszköze a gazdálkodás irányításának. Igaz egyben az is, hogy az e felismerés előmozdításához kívánatos-és ma már tisztán látjuk: szükséges - lépések megtételével a népgazdaság funkcionálisan vagy ágazatilag illetékes irányító szervei, hatóságai kissé megkéstek. Lapunk hasábjain már foglalkoztunk néhány alkalommal a vállalati tervkészítés témájával. Jó áttekintési lehetőséget nyújtott a tervkészítésre kiadott központi irányelvekről és utasításokról az Ipargazdasági Tájékoztató 1974 évfolyamának januári számában Dr. Bartók Nagy András tollából "Néhány szó a középtávú tervezésről" címmel megjelent cikk. A vállalati tervkészítés módszereire az Ú 1970. XII.17-én adott ki irányelveket, majd a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény rendelte el, hogy a gazdálkodó szervezetek középtávú és éves operatív terveket kötelesek készíteni. A tervtörvény végrehajtási utasítása 1046/1972 . (XII.22.) számú Minisztertanácsi határozatban jelent meg. Ezek a jogforrások és módszertani útmutatók a IV. ötéves terv készítését és teljesítésének időszakában a vállalati tervekkel való alátámasztását segítették. Az V. ötéves terv vállalati tervezéssel való előkészítése már lényegesen rendezettebben és alaposabban bonyolódhatott le. Az ОТ 3/1973. sz. utasítása az V. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos vállalati tervező munka feladatait foglalta össze. Ezt követően jelent meg az ОТ elnöke 2/1974. sz. utasítása (Tervgazdasági Értesítő 1974. 11. szám) "A gazdálkodó szervezetek középtávú tervének kidolgozása" tárgyában. Az utasítás melléklete már részletes módszertani irányelveket adott közre. A KGM 1974-ben kiadott 74.080/1974. számú utasítása előzetes tervek készítésére szólt, majd a 75.180/ 1975/KGK 49/KGM számú utasítás a kohó- és gépipari vállalatok V. ötéves tervének elkészítésére utasította a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó összes vállalatot, ágazati besorolástól függetlenül. Ennek a miniszteri utasításnak melléklete részletes útmutatót tartalmaz, ami részben elvi, módszertani segítséget nyújt a tervek kidolgozásához, részben - a minisztériumi tervkonzultációk egységes lebonyolításának lehetővé tételére - táblázat formátumokat ad a szöveges tervek kiegészítésére, ill. egyes tervfeldolgozások önálló bemutatására. Megfelelő alappal állítható ma már, hogy a központi iránymutatás és segítség elégséges alapokat nyújt a vállalati tervmunka felfejlesztéséhez. Mindezen szakmai utasítások, irányelvek, módszertanok felhasználásával és rájuk alapozva teljesedhet ki az a szerep, amit a gazdaságirányítás mai rendjében az önálló gazdálkodást folytató vállalat gazdaságpolitikájának meghatározásában és megvalósításában a vállalati gazdasági terv betölt. A vállalati terv a korszerű vállalatirányítás egységes és átfogó rendszere, amely megfelelő kereteket ad a vállalati célkitűzéseknek a népgazdasági célokkal való összehangolására, a hozzájuk való igazodás organikus megvalósítására; - legalkalmasabb megnyilvánulási formája a perspektivikusan felépített vállalati gazdaságpolitika rendezett rögzítésének; - összefoglaló rendszert ad a vállalat = kereskedelmi, = műszaki fejlesztési, = termeléselőkészítési és ellátási, = termelési, = ár, költség- és eszközgazdálkodási, = munkaerő és szociális, · szervezési és vezetési tevékenységének egységbe foglalására. - mozgósító, szervező és lebonyolító eszköz a vállalat valamennyi erőforrásának - gazdasági, technikai és szociológiai (emberi) alrendszerének - tervszerű és céltudatos működtetésére. A vállalati gazdasági tervezési munka az V. ötéves terv kidolgozása során jelentősen fellendült, színvonala emelkedett, a tervezés iránti általános érdeklődés megélénkült. A vállalatok szakszervei, tervosztályok, közgazdasági osztályok elvileg és a gyakorlati lebonyolítás rendszerezése és szabályozása terén is egyre mélyebben foglalkoznak a vállalati tervezési munka javításával, finomításával. Ennek többirányú visszhangja is észlelhető volt az elmúlt esztendőben. Az országgyűlés nyári időszakán Havasi Ferenc miniszterhelyettes értékelte a középtávú vállalati tervezés első tapasztalatait és megállapította: "A vállalatok összességében jó középtávú terveket dolgoztak ki, a bennük foglalt célkitűzések megegyeznek a központi törekvések irányával, alkalmasak a népgazdasági terv előirányzatainak teljesítésére" . Különösen nagyot lendített a vállalati tervezés súlyának és szerepének növekedésében az, hogy bevezették a vállalati tervek ágazati zsűrizését az egyeztető konzultációk rendjét. Ezek értékelésére lapunk hasábjain visszatérünk. Az Iparpolitikai Tájékoztató feladatának tekinti a vállalataink iparpolitikai-gazdaságpolitikai tevékenységéről szóló tájékoztatást, beleértve mindazokat a rendszeres munkálatokat, amelyek e tevékenység kibontakoztatására szolgálnak. Ennek keretében a vállalati tervmunka elveit és gyakorlatát tárgyaló és bemutató cikkeknek különös hangsúllyal és figyelemmel adunk teret. (A szakszerkesztő)