Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1915. 4. évfolyam
Tanulmányok - Tolnai Vilmos: Arany János: A tetétleni halmon 1–9. p.
ARANY JÁNOS : A SETÉTLENI HALMON. 3 nyolc kilométer távolságból idelátszanak a szomszédos Törtei és Abony tornyai. A halom maga egyike azoknak az Alföldön gyakori mesterséges földhányásoknak, melyeket a régiségtan népvándorláskori tumulusoknak nevez. A nép nyelvében rendszerint kunhalom a nevük ; így nevezi őket Luczenbacher János is, aki a szászhalmi tumulusokat felásta : «Felmentünk az úthoz legközelebb eső egészen ép halomra, 's hosszú láncza terült el előttünk a' csodálatra ragadó kúnhalmoknak, mellyeket most széltében török táborhelyeknek, vagy török őrhalmoknak tartanak. (Akad. Évt. 1847. évf. 285. Luczenbacher kutatásait ismerte és fel is használta Arany Keveháza megírásakor ; 1. Zlinszky cikkét, Irodt. Közi. p. 1 27 c2.); így nevezi Eötvös is Búcsújában (1836) : Nincs kő határán, nincsen kunhalom. Biharban úgy látszik inkább testhalomnak nevezték, vagy nevezik, mint Aranynak több verséből kitűnik , pl. Toldi szerelmének TI. énekében (22. vsz. 1867). Ott van az Orhalma, s még közelebb szintén Testhalom, a Kender nevű érnek mentén ; Kisded halom ez már, horpadva, sülyedve . Bár török ezrével van alá temetve. Jegyzetben hozzáteszi Arany : «Ma, a nép nyelvén Strázsahalom. » Az alföld népéhez c. költeményben is (1848) . Nincs is más hegyetek, mint sok oly testhalom, Melyben egy egész had eltemetve vagyon, Mikor már kikezdé farkas, holló, kánya, Török és magyar test egy gödörbe hányva. A szinte tökéletes síkon e csekély domb is kiemelkedő pontja a vidéknek ; alkalmas arra, hogy az ember szertenézzen róla a messzeterülő rónán. A letétien nevet onnan kapta, hogy nem csúcsos az időjárás, esőszelek rég lekerítették hegyes ormát. Pest megyében van még egy Tetétlen puszta a solti felső járásban, Kisharta közelében; Hajdú megyének nádudvari járásában pedig van Tetétlen helység is ; valószínű, hogy ezek is ilyesféle csúcstalan halomról vették nevüket, mint a nagykőrösi. Az Oklevél-szótárban kétszer kerül elő neve : az egyik az itt szóban forgó halom, Anonymus 38. fejezetéből : «iuxta montem tetetetlen» ; a másik egy 1455-i oklevélből : Haromoltharwtetethlen, melynek földrajzi fekvését nem tudom. Arany János kétszer járt a tetétleni pusztán, Benkó Imre írja (Arany János tanársága Nagykőrösön. 1897. 76—77. 1.) . «Ugyanez év (1855) májusában Arany tanártársaival együtt kirándult a szám 1.