Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1916. 5. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Magyar Nyelv 327–328. p.
329 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. hasonló tárgyú regénye (A láthatatlan ember) közelébe emeli. — Burján Károly : Még egyszer a Szekfű-ügy köz. Reflexiók. — B. K. : A szabadkőmivesség és a Gileád. Megjegyzések Hajdú Miklósnak Gileád c. könyvével kapcsolatban. U. i. 10. sz. — Kiss Albin : Magyar Középkor. Márki Sándor ily című, az «Élet» kiadásában megjelent, tanulmány-gyűjteményének bírálata. — Szira Béla : Szomory Dezsőnek A péknő c. novelláskötetére vonatkozó kifogásait közli. — B. K. : A Világ «elsüllyesztése». Megjegyzések ahhoz a hírhez, mely szerint a Világ c. napilap egyes hadikórházakban valamely oknál fogva nem jutott a sebesült katonák kezébe. — A Rövid feljegyzések rovatában Gábor Andor szereplését bíráló sorok olvashatók. U. i. 11. sz.— Várdai Béla: Versek a nagy háború idejéből. Vargha Gyuláné és Vargha Tamás ily című verseskönyvének rövid ismertetése és bírálata. Magyar Nyelv, 1916. évf. 3. sz. — Gombocz Zoltán: A pannóniai avarok nyelvéről. Avar szójegyzék vagy összefüggő nyelvemlék nem maradt ránk. Ha a felvetett kérdésre felelni akarunk, arra az egy pár személynévre és méltóságnévre vagyunk utalva, amelyeket számunkra a bizánci történetírók és a nyugati krónikások őriztek meg. Az a feltevés, hogy az avarok török nyelvűek voltak, a történelem adatainak is legjobban megfelel. — Viszota Gyula : Széchenyi első négy művének nyelvéről. A Hitel kéziratán három különböző kézvonás van Döbrenteién kívül. Egy szót Tasner Antal írt az egyik lapszélre ; kívüle még Kisfaludy Károlynak, továbbá Helmeczy Mihálynak írása is megismerhető a kéziraton. A műben csak a szavakon, egyes kifejezéseken «csiszolgattak», a lényegen semmi változás sem történt ; elejétől végig maga Széchenyi írta. A Világ fogalmazványát egyedül Tasner Antal kaphatta kezéhez, pusztán az ő javításai láthatók rajta. — Szinnyei Ferenc : Legújabb magyar drámai nyelv. Földes Imre Grün Lili c. darabjának magyartalanságairól (Idézetekkel). —K. P. : Лг Ehrenfeld-kódexről. Tudósítás arról, hogy a jelzett kódex dr. Ehrenfeld Adolf özvegyének birtokában Bécsben van. U. i. 4. sz. — Melich János : A Königsbergi Szójegyzék. Rövid tudósítás arról, hogy dr. Zietemer Walther egyetemi magántanár a königsbergi egyetemi könyvtárban egy latin-magyar szójegyzéket tartalmazó régi nyelvemléket talált. Melich János szerint a szójegyzék régibb a XIV. század második felénél. Rövidebb hosszabb cikkek vannak e tárgyról a következő külföldi lapokban : Berliner Tageblatt 238. sz., Magdeburgische Zeitung 1916. évf. 240. sz. (Ez az ismertetés Melich Jánosnak a Magyar Nyelvben megjelent tudósítása alapján készült.) Elbinger Zeitung 1916. évf. 238. sz., — Königsberg Hartungsche Zeitung. 1916. évf. 236. sz.. — Tägliche Bundschau 1916. évf. 239. sz. — II. e tárgyról ír Gragger Róbert is : Münchener Neueste Nachrichten 1916. évf. 238. sz. és Frankfurter Zeitung 1916. évf. V. 9. sz. L. még Budapesti Hirlap 98. sz. — Viszota Gyula : Széchenyi első négy müvének nyelvéről, (folyt.) A keletkezést tekintve Széchenyi negyedik magyar müve a Stádium. Fogalmazványán Széchenyi csak maga javított le