Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1976. 8/58. évfolyam

Vita - Fekete Sándor: Petőfi forradalomtörténeti kronológiájáról 426–448. p.

PETŐFI FORRADALOMTÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJÁRÓL Egy vita előzményei A Petőfi-filológia eszmetörténeti irányzata hosszas pangás után a legutóbbi időkben bontakozott ki. Szakmai körökön kívül is fel­tűnést keltett Pándi Pál alapvető monográfiája, a „Kísértetjárás" Magyarországon, amely költőnk világnézetét a különböző szocialista­kommunista tanok együttes hatása felől értelmezi. Lukácsy Sándor több izgalmas tanulmánya vitatta az ilyen megközelítést, és végül is egyetlen meghatározott kommunista iskolához kapcsolta Petőfi esz­mevilágát. Sőtér István és e sorok írója viszont Lukácsy álláspontját kezdte vitatni, majd a polémiába — közvetve vagy közvetlenül — mások is bekapcsolódtak. A jószándékú érdeklődő, aki egymás után olvassa a többé-kevésbé szenvedélyesen előadott és érvekkel, citátumokkal mindegyik olda­lon ellátott vitairatokat, csüggedten akár le is mondhat arról, hogy valaha is eligazodjék e disputában. Ha csak nem talál megbízható fogódzót a tájékozódáshoz. E dolgozat szerzője ilyen fogódzókal ajánlja az elemi filológiai tényeket. Ha egy álláspont képviselőjéről tárgyszerűen megállapítha­tó, hogy a tényeknek és adatoknak csupán egyetlen, számára rokon­szenves csoportját veszi figyelembe, míg más tényeket tudatosan mellőz vagy akár nyilvánvalóan félremagyaráz, akkor az ilyen mód­szerekkel felépített tételek tudományos értékét biztonságosabban tud­juk megítélni. A magam részéről éppen ezért arra törekszem, hogy a költő világnézete körüli vita egzaktságának szintjét növelhessük. Ezért választottam e dolgozat témájául is egy konkrét filológiai tárgyat, Petőfinek a nagy francia forradalomról készített időrendi táblázatát. E jegyzetet az irodalomtudósok többsége hosszú időn át semmiféle érdemi figyelemre nem méltatta.1 Lukácsy Sándor volt az első, aki terjedelmesen foglalkozott e kronológiával, s felfedezte valószínűnek tartható (egyik?) forrását.2 Mivel felfedezéséből Lu- 1 A kézirat a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. Nyomtatott szövegét a kritikai kiadás V. kötete közli (szerk. V. NYILASSY VILMA és Kiss JÓZSEF). Nem terhelhetem A folyóiratot a táblázat újraközlésével, ezért cikkem nem tartalmaz több olyan, a részle­tekre utaló megjegyzést, amelynek értelmezése a költő jegyzetének párhuzamos olva­sását követelné meg. Ezekről később és másutt fogok írni. • Petőfi és Cabet , ItK 1960. 3-4. sz. 293 — 334. 1. A kronológiai jegyzet irodalmával LUKÁCSY is foglalkozik, de kissé egyoldalúan. Megállapítja, hogy HAVAS ADOLF tévesen kereste a jegyzet forrását MIGNET forradalomtörténetében, elmarasztalja az új kritikai kiadást, amely nem is keresi a forrást, azután gúnyosan kijelenti: „És ennyi a jegyzetek keletkezésének teljes „szakirodalma"." Nos, nem ennyi. SZIGETVÁRI IVÁN, akinek nevét sem említi LUKÁCSY, már félszázaddal korábban kifejtette, hogy mivel „Petőfi kivona­tának némely része nincs meg Mignet munkájában, más forrásra is kell gondolni"

Next