Járművek, mezőgazdasági gépek, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1960 / 1. szám

ÚJ TÁVOLSÁGI AUTÓBUSZGYÁRTMÁNYUNK Erdélyi György Mind a városi, mind a távolsági személyszállítás egyre növekvő feladatok elé állítja az előállító gyára­kat és az irányító szerveket. Beletartozik ebbe a problémakörbe ma már a személyautó és autóbusz­­gyártás éppen úgy, mint az úthálózat. Az utazóközönség igényei a kényelem irányába to­lódtak el, olyan körülmények között kívánnak — első­sorban nagyobb távolságokra — utazni, amelyek biz­tosítják részükre, hogy fáradtságmentesen érhessenek el utazásuk céljához. A személyautók számának ugrásszerű növekedésével a világnak jóformán minden részén az utazóközönség személyautót igénybe vevő részének kényelmi igényei könnyen nyernek kielégítést. Az utazóközönség azon része, amely egyéni utazási eszköz hiányában a közös utazási eszközöket veszi igénybe, ezt a kötöttséget feltétlenül azzal kívánja saját részére kompenzálni, hogy a személygépkocsi kényelmét megközelítő körül­mények között kíván utazni. Tekintetbe kell vennünk továbbá a vasút által biztosítható kényelem verseny­­hatását is. így fejlődött ki az utóbbi 10—12 évben az autó­busziparban a közönség kényelmi igényeit kielégítő építési irányzat. Amikor kényelemről, sőt sok esetben luxusról beszélünk az autóbuszépítésben, akkor nem elsősorban és még kevésbé kizárólag a látható kényelmi eszközökre gondolunk. Az utazóközönség kényelme már a kocsi szerkesztésénél kezdődik. Az önhordó, a héjszerkezetű karosszériakon­strukciók éppen olyan alkotói az összességében a közönség fokozott kényelmét szolgáló kész gyártmánynak, mint a kényelmes ülés, a kéznél levő sok mindenféle használati eszköz, a raffinált világítási effektusok, a rádió, a televízió, a jó rugózás, a zajtalan motor stb. A magyar járműipar és azon belül az Ikarus Karosz­­széria- és Járműgyár európai viszonylatban is figye­lemre méltó alkotásokat hozott létre. Elsők között alkalmazták az önhordó karosszériákat nagysorozat­ban (pl. az Ikarus 30-as típus). Nagy gondot fordí­tottak a közönség kényelmére a berendezésen és a rugózáson keresztül — mint a ma is gyártott Ikarus 55-ös típus bizonyítja — és legutóbbi prototípusával olyan autóbusztípust mutatott be a Budapesti Ipari Vásáron a gyár, amely mind szerkezetileg, mind karosszériában a legkorszerűbbet nyújtja az utazó­­közönségnek. A következőkben rámutatunk azokra a szempon­tokra, amelyeket a gyár alkalmazott ennek az új gépjárműnek — a 303-as típusnak — a szerkeszté­sénél. (1. ábra.) A gépjármű motorja az egyébként már jól bevált négyhengeres Csepel motor továbbfejlesztése. Ez a D-414-es típusú motor megemelt teljesítményével, teljesen új megoldású felfüggesztésben, a gépkocsi farában foglal helyet. A motor szerkezeti változtatá­sainak egyik következménye, hogy lényegesen csen­desebb az eddig ismert Csepel motoroknál. Ez a körülmény, továbbá a hátsó elhelyezés, jó felfüggesz­tés és a kifogástalan hangszigetelés a gépkocsi belsejét mentesíti nemcsak a kellemetlen motorzajtól, hanem a vibrációtól is. Minden autóbusznak egyik lényeges kelléke, hogy a rendelkezésre álló össztérfogat minél nagyobb száza­léka legyen felhasználható utasszállítási célokra. Ebből a célból a fent említett Csepel motort a függőlegeshez képest döntött kivitelben építette be a gyár és ezál­tal — anélkül, hogy a horizontális motorok hátrá­nyait számításba kellene venni — azok legnagyobb előnyét, az utastér teljes térfogatkihasználását lehe­tővé teszi. (2. ábra.) Az utasok kényelme jelentős mértékben függ a gépkocsi rugózásától. Ezt három lényeges össze­tevő befolyásolja : a gumiabroncs, a tényleges rugó­­berendezés és az ülések kiképzése. Az Ikarus

Next