Járművek, mezőgazdasági gépek, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1960 / 1. szám
ÚJ TÁVOLSÁGI AUTÓBUSZGYÁRTMÁNYUNK Erdélyi György Mind a városi, mind a távolsági személyszállítás egyre növekvő feladatok elé állítja az előállító gyárakat és az irányító szerveket. Beletartozik ebbe a problémakörbe ma már a személyautó és autóbuszgyártás éppen úgy, mint az úthálózat. Az utazóközönség igényei a kényelem irányába tolódtak el, olyan körülmények között kívánnak — elsősorban nagyobb távolságokra — utazni, amelyek biztosítják részükre, hogy fáradtságmentesen érhessenek el utazásuk céljához. A személyautók számának ugrásszerű növekedésével a világnak jóformán minden részén az utazóközönség személyautót igénybe vevő részének kényelmi igényei könnyen nyernek kielégítést. Az utazóközönség azon része, amely egyéni utazási eszköz hiányában a közös utazási eszközöket veszi igénybe, ezt a kötöttséget feltétlenül azzal kívánja saját részére kompenzálni, hogy a személygépkocsi kényelmét megközelítő körülmények között kíván utazni. Tekintetbe kell vennünk továbbá a vasút által biztosítható kényelem versenyhatását is. így fejlődött ki az utóbbi 10—12 évben az autóbusziparban a közönség kényelmi igényeit kielégítő építési irányzat. Amikor kényelemről, sőt sok esetben luxusról beszélünk az autóbuszépítésben, akkor nem elsősorban és még kevésbé kizárólag a látható kényelmi eszközökre gondolunk. Az utazóközönség kényelme már a kocsi szerkesztésénél kezdődik. Az önhordó, a héjszerkezetű karosszériakonstrukciók éppen olyan alkotói az összességében a közönség fokozott kényelmét szolgáló kész gyártmánynak, mint a kényelmes ülés, a kéznél levő sok mindenféle használati eszköz, a raffinált világítási effektusok, a rádió, a televízió, a jó rugózás, a zajtalan motor stb. A magyar járműipar és azon belül az Ikarus Karoszszéria- és Járműgyár európai viszonylatban is figyelemre méltó alkotásokat hozott létre. Elsők között alkalmazták az önhordó karosszériákat nagysorozatban (pl. az Ikarus 30-as típus). Nagy gondot fordítottak a közönség kényelmére a berendezésen és a rugózáson keresztül — mint a ma is gyártott Ikarus 55-ös típus bizonyítja — és legutóbbi prototípusával olyan autóbusztípust mutatott be a Budapesti Ipari Vásáron a gyár, amely mind szerkezetileg, mind karosszériában a legkorszerűbbet nyújtja az utazóközönségnek. A következőkben rámutatunk azokra a szempontokra, amelyeket a gyár alkalmazott ennek az új gépjárműnek — a 303-as típusnak — a szerkesztésénél. (1. ábra.) A gépjármű motorja az egyébként már jól bevált négyhengeres Csepel motor továbbfejlesztése. Ez a D-414-es típusú motor megemelt teljesítményével, teljesen új megoldású felfüggesztésben, a gépkocsi farában foglal helyet. A motor szerkezeti változtatásainak egyik következménye, hogy lényegesen csendesebb az eddig ismert Csepel motoroknál. Ez a körülmény, továbbá a hátsó elhelyezés, jó felfüggesztés és a kifogástalan hangszigetelés a gépkocsi belsejét mentesíti nemcsak a kellemetlen motorzajtól, hanem a vibrációtól is. Minden autóbusznak egyik lényeges kelléke, hogy a rendelkezésre álló össztérfogat minél nagyobb százaléka legyen felhasználható utasszállítási célokra. Ebből a célból a fent említett Csepel motort a függőlegeshez képest döntött kivitelben építette be a gyár és ezáltal — anélkül, hogy a horizontális motorok hátrányait számításba kellene venni — azok legnagyobb előnyét, az utastér teljes térfogatkihasználását lehetővé teszi. (2. ábra.) Az utasok kényelme jelentős mértékben függ a gépkocsi rugózásától. Ezt három lényeges összetevő befolyásolja : a gumiabroncs, a tényleges rugóberendezés és az ülések kiképzése. Az Ikarus