Jászsági Évkönyv, 2022
Pethő László: Királyok, hercegek, emírek - interjú Sárközy János fül-orr-gégész szakorvossal
184 Világot látó és alakító jászságiak - Mikor születtél, hogyan telt a gyermekkorod? Hol jártál iskolába, hogyan kerültél az egyetemre? - 1940. október 26-án születtem. Az általános iskola 8 osztályát 1947-től 1955-ig a Központi Általános Iskolában végeztem. Utána a Lehel Vezér Gimnáziumba jártam 1959-ig, és abban az évben érettségiztem. Büszke vagyok arra, hogy a gimnáziumot jeles felmenőnk, Dósa Pál jászkerületi kapitány alapította még 1767- ben Jászapátin. Apám nővérét, Dósáné Sárközy Margitnak hívták, aki a Költő utca 5. alatti - ma is lakott - polgárházban élt. Az 1959-ben letett érettségi után nem vettek fel egyetemre, így ipari tanuló lettem, és 1961-ben finommechanikai szakmunkás képesítést szereztem. Utána kerültem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol 1967-ben diplomáztam. A legtöbb időmet a tanulás foglalta le, de mellette rendszeresen sportoltam. A budapesti Vasas második leggyorsabb atlétája voltam 100 és 200 méteren, és az utolsó három egyetemi évemben „Jó tanuló, jó sportoló ösztöndíjat” is kaptam. Diplomám megszerzése után az Egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájára kerültem tanársegédnek, ahol 1970-ig dolgoztam. Mivel származásom miatt nem sok lehetőséget láttam a további előrehaladásra a klinikán, így 1970 októberében elhagytam Magyarországot, Nyugat-Németországba emigráltam. - Miért mentél el Magyarországról? - Azt hiszem, hogy aki hazánk akkori politikai helyzetét ismeri, annak nem kell magyarázkodnom. - Könnyen beilleszkedtél, vagy azért akadt néhány gondod? - Nem voltak kezdeti nehézségeim, mert 3 héttel megérkezésem után egy olyan 280 ágyas kis kórházba kerültem, ahol azonnal szükség volt egy jól képzett, németül is tudó asszisztens orvosra. A sebészeti osztály főorvosa maga is a háború előtti Németország keleti területéről menekült, és így szinte második apámmá vált. Ő hívta fel a figyelmem arra, hogy ha be szeretném fejezni szakorvosi továbbképzésemet, akkor el kell hagynom az osztályát. Olyan kórházat kellett választanom, ahol a sebészeti ágyak száma meghaladja 120-at, és csak egy ilyen osztály főorvosa jogosult a szakorvosi elismeréshez szükséges A borkeni kórházban sebészeti műtét közben