Jászsági Évkönyv, 2022
Pethő László: Egy tudós-feltaláló életútjának néhány fordulópontjáról
96 História „így például az 1950. évben Londonban tartott Világ Hőenergia Konferenciára nem én nyertem kiküldetést, holott a konferenciára egy nagy feltűnést keltett tanulmányomat küldtem ki (amelyért egyébként a Kossuth-díjamat kaptam), és hogy nem maradt minden megjegyzés nélkül, azt mutatják a konferencia elnökének azóta nyomtatásban is megjelent távollétem felett kifejezett sajnálkozó szavai. Ugyancsak nem nyertem kiküldetést sem az 1953-ban Párizsban rendezett Ipari Hőenergetikai Kongresszusra, sem pedig az 1954. évi Világ Energia Konferenciára. ” 12 idézett levélből kiderül, hogy megírásának legfőbb kiváltó indítéka a Zürichi Egyetemről érkezett megtisztelő felkérésre való válasz halogatásának és méltánytalan kezelésének ügye. A professzort díszvendégként hívták meg egykori alma materének 100. éve tiszteletére, 1955. október közepére tervezett ünnepségre. A rendezők először csak részvételi szándékáról érdeklődtek, amire pozitív választ adott. Később újabb megkeresés érkezett: „Időközben újabb levelet kaptam, amely a részletes program megküldésével egyidejűleg most már végleges választ kér az ünnepségen való részvételemet illetően.” 1314 Ugyancsak jellemző, hogy beadványára egy november 30-án kelt levélben, hetek elmúltával kapott választ a Magyar Dolgozók Pártja Tudományos és Kulturális Osztályától, amikor a Zürichi Egyetem ünnepsége már régen lezajlott. [...] „panaszait megvizsgáltuk, és megállapítottuk hogy az Ön mellőzése külföldi utazásoknál minden alapot nélkülözött, s ezért az illetékes személyeket felelősségre vontuk ” Kiegészítésképpen feltétlenül megjegyzésre érdemes, hogy Heller professzor levelében külön panaszkodott arra, hogy 1947-ben meglátogatott testvérbátyjával való kapcsolata ellehetetlenült. „Az azóta eltelt nyolc esztendő alatt nem láttuk egymást, és úgy vélem érthető, hogy egy külföldi kiküldetés, melynek kapcsán valahol találkozhatnánk, számomra a maximumot jelentené. ” További levelek maradtak ránk 1956-57-ből. Ezt a pár évet rendhagyó és különös fordulatok egyaránt jellemzik. A leglényegesebbnek az tűnik, hogy Soroksáron elkészült a működő Heller-Forgó-féle légkondenzációs berendezés, és erre komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozott, amire egyébként idézett levelében is kitért a szerző. Rendkívülibb és rendhagyóbb eseménynek minősült az, amikor 1956 októberében a professzort beválasztották a Műegyetem Forradalmi Bizottságába. A világszerte visszhangot keltő, felfokozott hangulatban zajlott napok természetes módon kapcsolatfelvételt generáltak a testvérek között. Az egymással váltott levelekből csak az Amerikából érkezettek maradtak fenn, így a kapcsolatuk alakulása csak részben és hézagosan rekonstruálható. Annyi azonban a fennmaradt levelekből is megállapítható, hogy 1947 után újra felmerült Heller László Amerikába történő kimenetele és áttelepülése. 1957. március 18-án Gedeon levéllel fordult dr. John Wolfe-hoz, a General Electric menedzseréhez. Ebben mintegy beajánlotta, ha úgy tetszik protezsálni próbálta Zürichben doktorált, professzorként és akadémikusként tevékenykedő 41 éves öccsét. Külön kiemelte a légkondenzációs berendezésre vonatkozó szabadalmát, s ennek jelentőségét komoly angol és német üzleti ajánlatokkal támasztotta alá. Levele végén - minden előzetes kötelezettség nélküli - személyes találkozót javasolt a menedzsernek, sőt egyben magára vállalta öccse valamennyi felmerülő költségét. 12 Dokumentumok 13 Dokumentumok 14 Dokumentumok