Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 1. szám

84 TANULMÁNY / ESSZE Szonya öleli a függönyt, majd csókolózik a pohárral, amiből Asztrov ivott, majd leteperi a poharat a földre, megszemélyesíti, mintha a pohár Asztrov lenne. Erre toppan be Jelena, akinek kétségbeesetten szüksége van arra, hogy valakivel beszélhessen. Humor. Pszichodrámás gyakorlat: megtalálni a szerepek közti pozíciót, azaz melyik szereplőnek hol a helye a másikhoz képest. Egy másik pszichodrámás gyakorlat: megjeleníteni a szerepek aspektusait. Beszélni külön­­külön mindegyik szerep kiindulópontjáról. Ez a szerepépítés egyik variációja a pszichodráma esz­közeit alkalmazva. Felvázoljuk a két nő közti különbségeket úgy, hogy megjelenítjük külön-külön a szerepek legfőbb aspektusait. SZONYA aspektusait az őt játszó színésznő egyenként megszemélyesíti, majd a társulatból választ egy-egy színészt ezek szemléltetésére: - munka - falusi élet - önkritika/eltakarás - a férfi, az ideális falusi férfi - csúnyaság - törődés - vágyakozás, hogy szeretve legyen Ezeket helyezi el Szonyához képest a térben, természetesen Szonyával együtt, akit szintén ő jelenített meg az előbb. A mi esetünkben Szonya a tér közepére kerül. Ehhez képest hozzá közel, távol, szemben, háttal, kezet fogva vagy valamilyen módon hozzá viszonyítva jelenítődnek meg a fent említett aspektusok. Mindezek után megnézzük, ki mit mond Szonyának, hogyan viszonyul hozzá. A színésznő mindegyik szerepbe belehelyezi magát, és kifejezi a Szonya iránt mutatott érzelmeket, gondola­tokat egy mondatban. Miután mindegyik aspektust megszemélyesítette, a kiválasztott kollégák megismétlik, amit előttük a színésznő csinált és mondott. Ő kilép mindegyik szerepből, és kívülről néz rá az egész szerkezetre. Azonnal összeáll a képlet, és tisztán megmutatkozik, hogy melyik aspektus melyik, a darabban lévő szereplőnek köszönhető. Kiráz a hideg, ahogyan ez feltárul előttem. Mintha csoda történt volna. Nézzük a képletet:­­ munka: Szerebrjakov, a Professzor, Szonya apja, aki miatt csinál mindent, ami a munkát jelenti számára. Ha úgy vesszük neki dolgozik. - falusi élet: Ványa, aki hátra van ültetve, ő a paraszt, aki mindent kommentál. - önkritika/eltakarás: Maria, a nagymama, aki sem anyaként, sem nagymamaként nincs je­len, aki az intelligenciába és könyvekbe menekül. Valamit eltakar. - a férfi, az ideális falusi férfi: Asztrov, aki megmosolyogtatja, akinek minden mozdulata tetszik neki. - csúnyaság: Telegin, a ragyás képű. -törődés: Marina, a dadus, cseléd, aki mindenkire odafigyel.­­ vágyakozás: Jelena, az álomszépség, aki ebben a felállásban egy földönkívüli, egy kristály, akihez, ha hozzáérsz, akkor azonnal összetörhet. Jelena-elhelyezés a térben: hol látjuk őt, vagy hol érzi ő jól magát. Fontos, hogy minden, amit a színész csinál, az megmutat valamit. Elsősorban az ő nézőpontját mutatja meg, ahogyan ő látja a képletet. Ilyen értelemben nincs helyes vagy helytelen választás, nem lehet elrontani a feladatot, nincs jó vagy rossz döntés. A darab információi alapján a színész saját intuícióit követve építi fel a szerep sajátosságait, mintha egy szoborcsoportot készítene. Jelena aspektusai:­­ műveltség - szépség - társadalmi státusz

Next