Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 1. szám

KRITIKA Az eredeti művel ellentétben Ophelia halála itt nem véletlen vagy öngyilkosság (a dráma mind­két lehetőséget nyitva hagyja), hanem Claudius rendeli el, hogy Guildenstern és Rosencrantz a fo­lyóba lökje őt. Ez a dramaturgiai változtatás nem Ophelia karakterét árnyalja, csupán Claudius két­színűségét és kegyetlenségét jelöli futólag, de mivel semmi következménye nincsen sem Hamlet és Claudius, sem Hamlet és Laertes, sem Claudius és Laertes viszonyára, ez a változtatás nem épül mélyebben bele az előadás egészébe. Ophelia meggyilkolása után hasonló módon kísért, mint a halott apa, csak ő nem befolyásolja a további történéseket, szimbólumként létezik: a ter­hes Ophelia egy csontvázat cipel a hátán. A születés és halál paradoxona szerint értelmezhető az előadás zárójelenete és Hamlet gyermekkori énjének monológja is. A pusztulás valami újnak a születését feltételezi. „A többi néma csend” után csak a múlt (Ophelia és Hamlet gyermekkori énje) és egy tolószékes, kopasz alak marad, akit az előadás elején láttunk. Mivel az előadásból nem derül ki konkrétabban, hogy ki ő (a műsorfüzet alapján: hírnök, akit Kicsid Gizella játszik), jelenléte hangulati elem marad. A Hamlet Shakespeare egyik legismertebb, legtöbbet színpadra állított darabja, feltételezhe­tő, hogy a közönség jól ismeri a drámát. Ennek ellenére az alaphelyzetnek a színpadon, „ott és akkor” kell kikristályosodnia, hiszen érthető kiindulópont nélkül nem születik meg az élő színházi élmény. A dráma alaphelyzetének megteremtése a kolozsvári előadásban a szöveg, a látvány és a karakterek szintjén történik, mindhárom elem informatívan hat a nézők számára. Az Arany János gazdag, veretes fordításához rendelt színpadi mozgás hétköznapi, a néző a díszlet (Both András) elemei alapján tájékozódhat: futópad, a halott király hamvainak urnája, „Hamlet birodal­ma” - egy brit telefonfülkéhez hasonlító építmény, amely a szituációk függvényében lehet Hamlet szobája, könyvtár, Polonius halálának helyszíne, Claudius imádkozóhelye stb. Kérdés, hogy a szöveg és a díszlet kiegészíti-e egymást, vagy végig különálló elemek maradnak. Az előadás Jelenet az előadásból. Fotó: Bíró István

Next