Jávorszky Béla Szilárd: Muzsikás 40 (Budapest, 2013)
A Bartók album (1997-1999)
A BARTÓK ALBUM (1997-1999) BARTÓK ÉS KODÁLY NYOMÁBAN .Azzal, hogy 1997-től a Muzsikás pályáján a klasszikus értékekhez való viszonyulás vált hangsúlyossá, a bartóki tiszta forrásokhoz való visszatérés eléggé magától értetődött. Hisz a huszadik századi magyar kortárs zenének mégiscsak a népzene az alapja. Bartók Béla és Kodály Zoltán pedig a kulcsfigurája. Miközben mindez a klasszikus zenészek számára nem feltétlen evidencia. Legalábbis köreikben meglehetősen kevés olyan előadóművész akad, aki késztetést érezne arra, hogy magát a népzenét, főleg a hangszeres népzenét mélyebben megismerje. A falusi muzsikusok előadásmódját ugyanis - a maguk szűk szakmai szempontjai szerint voltaképpen jogosan - alapvetően rossznak, „tisztátalannak" tartják, hisz a játék ott néha nyiszog, meg nem olyan szépen csillogó a hangképzés, ráadásul sokszor hamisnak érzik a nekik szokatlan hangközöket, harmóniákat. A ritmus sem feltétlen úgy lüktet, ahogy a metronóm. Szokatlanok számukra a vibrato nélkül megszólaltatott, ám körülírásokkal gazdagon díszített dallamhangok, a „szőrös", a ritmust kidomborító vonótechnika, a régies harmonizálási mód, a bélhúros, sokszor gyantaporos hangszerek. Ez a hozzáállás lényegében a másik oldalról sem pozitívabb. A népzenészek között szintén viszonylag ritka madár, aki egyáltalán eljár klasszikus koncertekre. Vagy legalább otthon feltesz ilyen CD-ket. A népzenei gyökerű művek előadásmódját olykor túl sterilnek, kimódoltnak, túlontúl tökéletességre törekvőnek érzik. Épp azokat a rezgésbeli finomságokat, apró, de életteli pontatlanságokat, ritmusváltásokat hiányolják belőle, ami szerintük a zene zamatát adja. Az 1998-as Bartók album hosszú évekre megszabta a zenekar pályájának irányát KÁSA BÉLA