Jelenkor, 1959 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1959-02-01 / 1. szám - VITA - Bezzegh Zoltán: A fénykép szerepe a képzőművészeti életünkben
Szinnyei Júlia SZEMLE A szőlőboszorkány Szépirodalmi Könyvkiadó A pécsi írónő művének cselekménye a szőlőtőkék birodalmában játszódik le, valahol Pécs mellett, a Jakabhegy aljában. A regény egyik érdeme, hogy a költött nevek ellenére csalhatatlanul ismerős a táj, mecsekvidéki a környezet. Egy dűlő mikroszkópikus világában lélegzetvisszafojtóan érdekes személyek jelennek meg. A regény főszereplője Ferenczi Gáspárné (leánynevén Irma), az őszülő szépasszony. Magányos, önző életet él, „senkivel sem vállal közösséget”. Ebben a szépvonalú asszonyban a magát sajnálás (néha kissé túl sokat is teszi ezt) és a nagyravágyás konok érzése lassanként megöli a szelíd, emberi érzelmeket. Minden eszközt felhasznál, hogy kitörjön a kopott ruhák és a mosatlan edények közül, a varrógép kattogását pedig a bálok zenéjével kívánja felcserélni. E harc közben azonban szerencsétlen férjét sikkasztásba kergeti, leányából pedig üres divatbábot nevel. Szép testét is feláldozza a remélt örökség érdekében. Az öreg Gló Márton szeretője lesz, majd amikor az mégis Józsára íratja házát és szőlejét, bosszúból Józsa urát csábítja el, a Hegyőrt. A regény végén a Hegyőr felesége férjére és Ferenczinére gyújtja a házát, amelybena találkát tartják. Irma mindent elvesztett. Férje, Ferenczi Gáspár csak halvány visszfénye ennek az. erősakaratú asszonynak. Testi felépítése gyönge, jelleme romlott. Az asszony örökös zsörtölődése, a köznapok szürke ostora elaljasítják: odaadja becsületét, nyugalmát. S mit kap mindezért? Önt szerelmet, koncként nyújtott testi élvezetet és börtönt. Anikó, a lány is anyja nagyravágyása miatt válik öntelt kamaszlánnyá. A dolgos, kedves kislányt már csak a bál,, a ruhák és a fiúk érdeklik. Mellettük a legizgalmasabb jellemnek kétségkívül Tókos Péter, a Hegyőr és felesége, Józsa. A Hegyőr döngő lépése dobogtatja a kis házak asszonyainak szívét, és szerelme teszi boldoggá őket. Épp ezért kevésbé hihető, hogy ez a magabiztos, hódító férfi szinte megsemmisül egy öregedő asszony előtt. Józsa megható, kedves alak. Érdekes, hogy az írónő éppen reá bízza Ferencziné megbüntetését. A szolgáló, alázatos szeretet asszonya ő. Testét és szerelmét adja a férfinek, aki visszaél ezzel a gyönyörű ajándékkal. Ekkor szinte eszelősen férjére és annak szeretőjére gyújtja Csele néni árván maradt házát. Jóságát bizonygatja Gló Mártonnal való bánásmódja is. Ennek az öregedő szőlőművesnek alakját életből gyúrta az írónő. Ő a hegyvidék igazi és nagyon magányos hőse. Vihart jósol a felhőkből, és életet iszik a borból — miközben kutyája hűségesen pislog ballagó gazdájára. Becsületességét mutatja, hogy mégis Józsára hagyja vagyonát, furfangosságát, hogy borát egy cseppig elfogyasztja halála előtt. Holub és felesége, a becstelen Borszéki meg a kocsmárosné, végül Flinta, szerencsétlen kisleányával — szintén jellemző figurái a dűlő életének. Köztük pedig ott vigyorog (ezernyi kusza telki szálat bogozva) a címadó szőlőboszorkány, az öreg Csele néni. Ismeri a hegyi szerelmeket, és tudja a bűnöket. Gyilkolja a meg sem születetteket, és zsarolja a vétkezőket, így a kósza szerelmeseké, tehetsége a hűtlen asszonyoké. Félelmetes, titkos, rejtélyes, mint a szőlőhegyi éjszaka.