Jelenkor, 1974. január-június (17. évfolyam, 1-6. szám)
1974-01-01 / 1. szám - Hernádi Gyula: Anti-Däniken (elbeszélés)
HERNÁDI GYULA Anti-Däniken ÉLETRAJZ I. Rugger Boskovics 1711-ben született Dubrovnikban. Legalábbis ezt az évszámot adta meg születési éveként 1725-ben, amikor szabad diákként beiratkozott a Római Jezsuita Kollégiumba. Matematikát, asztronómiát és teológiát tanult. 1728-ban befejezte a noviciátust és belépett a jezsuita rendbe. 1736-ban tanulmányt közölt a napfoltokról. 1740-ben matematikát tanított a Collegium Romanumon, kinevezték a Vatikán tudományos tanácsadójává, csillagvizsgálót építtetett, kiszárította a pontini mocsarakat, megjavította a Szent Péter Bazilika kupoláját, megmérte a Róma és Rimini között húzódó délkör hosszát. Később felfedező utakat tett Európában és Ázsiában, ugyanazon a helyen végzett ásatásokat, ahol Schliemann megtalálta Trója falait. 1760. június 26-án az angol Royal Society tagjává választották. Ez alkalomból hosszú, latin nyelvű költeményt olvasott fel a Nap és a Hold látható jelenségeiről. Kortársai szerint Newton volt a felolvasó, aki Vergilius gyönyörűséges nyelvén szólott. Találkozott korának legnagyobb tudósaival, és többek között igen érdekes levelezést folytatott Johnsonnal és Voltaire-rel. 1773-ban megkapta a francia állampolgárságot, átvette a Királyi Tengerészet optikai eszközökkel foglalkozó osztályának vezetését és 1783-ig Párizsban élt. Lalande szerint ő volt korának legnagyobb tudósa, D'Alambert és Laplace megrémültek gondolatainak merészségétől. 1785-ben visszavonult Bassanóba és összes művei kiadásának szentelte életének hátrelévő idejét. 1787-ben halt meg Milánóban. Csak nemrég kezdték el tanulmányozni műveit, különösen a Bécsben 1758-ban megjelent, „A természetfilozófia alapjai" címűt. Óriási volt a meglepetés. Allan Lindsay Mackaynek - aki a művet a New Scientist 1958. március 6-i számában ismertette - az a véleménye, hogy a huszadik század egy kimagasló szelleméről van szó Boskovics esetében, aki a tizennyolcadik században kényszerült élni és dolgozni. Úgy tűnik fel, Boskovics nem csak saját korának tudományát haladta meg, de mai ismereteinket is. Felvázolta az Univerzum egységes elméletét, egy általános rendszert, amely mind a fizikára, kémiára, biológiára, de még a pszichológiára is érvényes. Ebben az elméletben az anyag, az idő, a tér nem végtelen módon osztható, hanem pontokból és magokból áll.