Jelenkor, 1974. január-június (17. évfolyam, 1-6. szám)

1974-01-01 / 1. szám - Hernádi Gyula: Anti-Däniken (elbeszélés)

HERNÁDI GYULA Anti-Däniken ÉLETRAJZ I. Rugger Boskovics 1711-ben született Dubrovnik­ban. Legalábbis ezt az évszámot adta meg születési éveként 1725-ben, amikor szabad diákként be­iratkozott a Római Jezsuita Kollégiumba. Matematikát, asztronómiát és teoló­giát tanult. 1728-ban befejezte a noviciátust és belépett a jezsuita rendbe. 1736-ban tanulmányt közölt a napfoltokról. 1740-ben matematikát tanított a Collegium Romanumon, kinevezték a Vatikán tudományos tanácsadójává, csillagvizsgálót építtetett, kiszárította a pontini mocsarakat, megjavította a Szent Péter Bazilika kupoláját, megmérte a Róma és Rimini között húzódó délkör hosszát. Később felfedező utakat tett Európában és Ázsiában, ugyanazon a helyen végzett ásatásokat, ahol Schliemann megtalálta Trója falait. 1760. június 26-án az angol Royal Society tagjává választották. Ez alka­lomból hosszú, latin nyelvű költeményt olvasott fel a Nap és a Hold látható jelenségeiről. Kortársai szerint Newton volt a felolvasó, aki Vergilius gyö­nyörűséges nyelvén szólott. Találkozott korának legnagyobb tudósaival, és többek között igen érde­kes levelezést folytatott Johnsonnal és Voltaire-rel. 1773-ban megkapta a francia állampolgárságot, átvette a Királyi Tenge­részet optikai eszközökkel foglalkozó osztályának vezetését és 1783-ig Pá­rizsban élt. Lalande szerint ő volt korának legnagyobb tudósa, D'Alambert és Lap­lace megrémültek gondolatainak merészségétől. 1785-ben visszavonult Bassanóba és összes művei kiadásának szentelte életének hátrelévő idejét. 1787-ben halt meg Milánóban. Csak nemrég kezdték el tanulmányozni műveit, különösen a Bécsben 1758-ban megjelent, „A természetfilozófia alapjai" címűt. Óriási volt a meg­lepetés. Allan Lindsay Mackaynek - aki a művet a New Scientist 1958. már­cius 6-i számában ismertette - az a véleménye, hogy a huszadik század egy kimagasló szelleméről van szó Boskovics esetében, aki a tizennyolcadik szá­zadban kényszerült élni és dolgozni. Úgy tűnik fel, Boskovics nem csak saját korának tudományát haladta meg, de mai ismereteinket is. Felvázolta az Univerzum egységes elméletét, egy általános rendszert, amely mind a fizikára, kémiára, biológiára, de még a pszichológiára is érvé­nyes. Ebben az elméletben az anyag, az idő, a tér nem végtelen módon oszt­ható, hanem pontokból és magokból áll.

Next