Jelenkor, 1982. január-június (25. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám - Bertók László verse

­ JELENKOR BERTÓK LÁSZLÓ Elmenni kevés, itt maradni sok Nemes Nagy Ágnesnek Mint a szemét a föld lágy részein, összegyűlnek a hülyeségeim. Forgolódom, hogy ne süsse a nap, de árnyékból is föltámad a szag. Ami állat volt bennem valaha, kifeszül rám a végleges ruha. Boldog lehetnék, mint a többiek, de kerülgettem csak a ketrecet. Kintről befelé, bentről kifele, odaát sem szólt szebben a zene. Építettem a végtelen tálat, és álmodoztam, mint aki szabad. Mindig behorpadt az ég valahol, én elhittem, hogy jön az egy okos. Szerettem volna szeretteimet, de nem hagytam, hogy megszeressenek. Elfogadott az erősebb csapat, s nem tartottam be a szabályokat.

Next