Jelenkor, 1992. július-december (35. évfolyam, 7-12. szám)

1992-07-01 / 7-8. szám - Parti Nagy Lajos versei

mondta és zárvány lett megint „átnézni rajtam semmi ok" s már önnön kis lupéja volt „én így végződöm rendszerint a héjon élek mint a hold" mondta és lassan elcsúszott gesztenyeméz zölden zsúrnak a gesztenyék ikrásodás­a május ikrásodik a veszteség de ne félj bárhová juss megvagy már mint a lomb az ég sormintája a bőrön vedlik az árnyék semmiség ne félj elrendeződöl zölden zsúrnak a gesztenyék ne kérdezd hogy mivégre lemertük habját és tejét tehát jó vég a vége s ne sajnálj semmit kedvesem mi maméz volt ma mézma papír a haláltól ülök csak itt papír jött a haláltól hogy kiterjeszti sompoly szárnyait sinecskéjére lassan zin­-zuuu rátol és kiboritt a lóvasutt szakad a kacagástól hogy elnevezem paripájait a Bambit homlokán nagy lilás toll és a Mucit

Next