Jelenkor, 1998. július-december (41. évfolyam, 7-12. szám)
1998-07-01 / 7-8. szám - Lázáry René Sádnor versei
690 III. Hogy veszett vón ott a’ cotta, Hol eggy túlilán meg-alkotta... Pedig Cino da Pistoia, Ki a tsínt jól kapiskolja, Az' toldotta meg fóldotta! IV. Az égbolt már se bis, se kék. S a rét: gőzölgő, dits ebéd... Vigyáznak itt rám Duschekék, Nem láttyák lelkem szúrt sebét: Villan az elme, s a’ hús setét! (Húsom szomorkáss, hús, setét.) V. Nem voltam Don Giovanni, Sem Lorenzo da Ponte! Mozart tsak componálgat, Melóz! önzőn naponta. VI. Bájoló, lágy trillák, Tsalfa képzetek! Tsillagok, favillák Zengve vérzenek! VII. Kegy és kecsesség, telkeknek zenét sző! A' többi elenyésző.