Jelenkor, 2008. július-december (51. évfolyam, 7-12. szám)

2008-07-01 / 7-8. szám - Mehmedinivic, Semezdin: Szarajevó blues: Szarajevó - Mehmedinivic, Semezdin: Szarajevó blues: Tegnapi világ

SEMEZDIN MEHMEDINOVIC Szarajevó blues Szarajevó Valaha azt írtam, hogy a versnek, ha Szarajevó a tárgya, selyempapír-illata legyen, olyan, amilyenbe a kereskedők régen a narancsot bugyolálták -a susogós papíron nyomat, a rajzon véletlen járókelő és összegyűrődött minaretek. A város ma ki van kezdve, szétbontott formák, Szarajevó olyan, mint egy posztmodern műalkotás fantasztikus méretekben. Annyi a pusztulás, annyi az olcsó érzelem: senki se sír. A halál általános és a giccs általános. Mire gondolt Jeff Koons, amikor felfokozta a Kitsch értékeit? Most már semmi sem fontos. A világvége közönséges mozdulattal kezdődik: egy kéz, terepszín egyen­ruhás fiatalem­beré, letépi a rózsát, és elviszi magával. Örökké késik a felismerés, hogy csak akkor van értelme letépni, ha a rózsát valakinek szánjuk. Tegnapi világ Ma eszembe jutott a görög költő a kétméteres az Európa vörös éttermében ültünk beszélgettünk egyszer halálra ítélték Semezdin Mehmedinovic (1960, Tuzla)­­1996 óta Amerikában élő szarajevói költő, akinek Sza­rajevó blues című kötete, mely különféle műfajú szövegeket vegyít szabadon, a legjobb boszniai háborús irodalomnak számít. Számos nyelvre lefordították, Amerikában is sikert aratott. Mehmedinovic szövegei a Magyar Lettre International 67. és 69. számában is olvashatók magya­rul. Versek találhatók tőle a Vár Ucca Műhely 2002/3-4 számában és a Fosszília 2003/3-4. számá­ban, Orcsik Roland fordításában.

Next