Jelenkor, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-06-30 / 52. szám
tett fel. Nyomban előálla O'Connell úr azon javaslattal, hogy a negyven sillinges szabadosak v. bérlelek (freeholders in fee) is kapjanak választójust. Ennek megtagadása, úgymond , ellenséges indulatot mutatna Izland méltó kivánati iránt. A bili rész, hamis elven épül. Az angol reformbillnél az vétetett igen helyesen alapul, hogy a’ választás jusát érdeklett visszaélések eltöröltettek , ’s most Izland grófságiban meghagyatik ezen jus úgy mint elébb volt, minden méltányos elosztás nélkül, pedig mig ebben változtatások nem történnek, addig igaz reformról álmodni nem lehet Ezen engedmény az egyetlen eszköz, melly által Anglia az uniót Izlanddal fentarthatja. Mennyit nem kell erőködniök most is azon férfiaknak , kikben Izlandnak népe bízik , hogy az elszakadást, legalább az arra törekvést még e’ pillantatban akadályozhassák. Mi lesz ezentúl, azt nem merem jövendölni. Részemről , én mélyen meg vagyok az ult ió hasznáról győződve, én elszántam magamat, ’s mig csak élek, minden erőmből azon leszek, hogy az elválást megakadályozzam. — Kifejté továbbá a’ szónok azon igaztalanságot, mellyé Izlanddal Angliához képest történik. Itt (Angliában) meghagyatott a’ 40 sillinges bérleteknek választójusok, mig Izlandban a’ jelen bili 7 millió lakos közül csak 28 legfelebb 30,000- nek enged illyenjust. — Csaknem valamennyi izlandi tag támogatá az indítványt s magok a' ministerek is elég gyöngén szólottak ellene; de szólottak még is, mert nyilván vala , hogy az ajánlat elfogadása által a’ protestant ascendancy (a'‘ protestánsok vagyis angol egyháziak elsőbbsége) Izlandban megsemmisül ’s ennek több sajnos következése is lehet. Az indítvány 122 szóval 73 ellen félrevettetett. Másnap miután Bulvver urnak ajánlata az ujságadó- v. taxajegy (stampel) eltöröltetése és a postabér alábbszállítása iránt félrevettetett, Stanley úr engedelmet nyert egy bili behozatalára az iránt, hogy az izlandi politikai felek által időszakonként tartatni szokott processiók megszüntessenek.A Jun. ladikén a’ scott reformbillt vévé föl a’ ház, mint biztosság, ’s folytatólag annak 48 §át fogadta el. A’ felsőház jun. 14diki ülésében lord King egy kérelmet ada be az izlandi tizedszedés ellen , ’s ez alkalommal újra előhozá azon kérdést, mellyel neki e’ tárgyban ezelőtt több hónappal a’ londoni püspök tett. T. i. a’ főtisztet, püpsök úr azt kérdezte : valljon ha a’ mint némelly emberek szüntelen rebesgetik, az egyházi jószágok a’ status sajátjai , nem lehetne e szintúgy az olly földeket is, mellyek jövedelme bizonyos jótékony czélokra (piae legationes) áldoztatott, status jószágainak és sajátjainak nevezni ? — Nem, épen nem, felele lord King, a’ két tárgy felette különböző. Az egyházi birtokokra nézve, azokról a’ status mind a’ reformatio mind részszerint a’ revolutio alkalmával (1088) szabadon rendelkezett ’s ő (lord King) azt kérdi az igen nagy tiszteletű főpaptól, valljon ha az egyház fejei, a’püspökök, antinationalis azaz nemzetelleni magok viselete által a’ nép közönséges gyűlöletét vonnák magokra , s ennél fogvást a’ státus jónak találná nem csak kiküszöbölni őket a' lordok házából (a’ zászlósok táblája), hanem az egész püspöki méltóságot is eltörleni ,s helyette a’ presbyterianus egyházi kormány rendszert hozni be, nincsen e a’ statusnak azt tenni és rendelni jusa, a’ mit az egész fentartására jónak és szükségesnek lát? — A’ püspök felele , hogy minekutána a’ nemes lord csak több hónap múlva felelt az ő kérdésére , most ő is (a’ püspök) szint annyi, sőt háromannyi időt kíván, minekelőtte az itt feltett kérdésre felelne ; s erre annyival is inkább just tart magának, minthogy a’ nemes lord egy illy komoly és igen igen fontos kérdés felszegezését minden előtudósitás nélkül kezdette meg. — Marquis Northampton másodszor akará azon bilijét felolvastatni, mellyé szerint ezentúl ne legyen szükséges a’ ministerekké nevezett parliamenti tagoknak úton-