Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-09-11 / 73. szám
tás útja törvényszerint szabad és tár. Az 51k .. szabadságot enged a’ jobbágyoknak földesuraikkal minden úrbéri tartozásuk, sőt a’ nemes telki és királyi haszonvételek iránt is ideigtartó szerződésekre léphetni. , Scitovszky János rozsnyói megyés püspök ur Gömör tek. Akinek f. hón. sikán tartott közgyűlésük alkalmával,lső Ferencz apost. fels. Királyunk Pozsonyban készült, jól talált ’s igen ékes foglalatú képmásával kedveskedett, melly a’ megyei teremben föl is függesztetett. — Krassó Jakabfy Kristóf ur helyett, ki országgyűlési követségéről önkényleg mondott le, Petrovics Tivadar tiszt. fősz.biró urat választó képviselőjévé. IV- Duna gőzhajó fedeléről Szeged mellett sept. Zikán: Duna uj gőzhajónkon Zimonytól fel Szegedig a’Tiszán egy kis próba-utat tevénk. E’ hajónk megjelente a’ két partmelléki népben igen különböző benyomást okoz. A’ Ráczok hallgatva bámulnak ’s feleségeik keresztet hánynak magokra, a’Magyarok pedig lármázva örülnek, ’s gyalog, lóháton, kocsin versenygve futnak velünk, ’s hajónkkal. Reményijük ezen kis út, többek közt azon hasznot is fogja hajthatni, hogy Soltban vagy Némiben fel fog lobbanni a’ jobb és tökéletes’ után szomjazó vágy. S. Pest városa I. September 8dika (vasárnap és kisasszony ünnepe) hajnalán borzasztó történetre viradt. Ugyanis egy tisztes nemes háznál iszonyalmas gyilkolást követett el egy 18 — 19 esztendős suhancz (Német Ferencz Répcze-szentgyörgyi fi Vas vgyéböl) ki azon háznál ezelőtt nem rég apródinasi szolgálatban volt. A’ váczi utczára sarkalló hajóutcza szögletén, nem messze a’játékszíntől fekvő saját háza felső emeletén (alsó része csupa árusbolt) lakott özvegyi csendben ’s boldog középszerben. Paschgall Genovéva asszonyság néhai Rotth József táblabiró, Csongrád egykori országgyűlési követe ’s több fő nemzetiség jusai igazgatójának elmaradott hitvese, néhány még neveletlen gyermekeivel ’s egy pár szolga-cseléddel. A’ nevezett ficzkó rablási szándékból 7kén estve, azon szili alatt, hogy más nap útnak indulandó, reá bírván a’ házi inast hogy szobájában neki éjjeli szállást engedne, éjfélutáni 3 óra tájban egy kiköszörült asztal-késsel legelőbb is szállást adott inas hálótársának nyakát metszé, azután halk szózattal bekéredzkedvén a’gyermekek zárt hálószobájába, a’ 9 esztendős Istvánka szaván megismeré őt ’s mint volt inasukat bebocsátá, mire a’ dühödő szörnyeteg ez ártatlannak is rögtön nyakát szegvén testét a’meggyilkolt inas ágyára lökte, azután növekedőbb vadsággal magára a’ házi asszonyra rohanván annak is torkát vágta el; az édes anya és ön életéért a’ sötétben küzdő kisasszonyt pedig számos majd halálos sebekkel borítván el, a’ földön vérében fetrengve hagyta, ki még mostanig is élet s halál közt van. Csak a’ legkisebb fiú László maradt sértetlen. E’ rémitő mészárlás közben a’ felkonczoltak sikoltozásira föleszmélvén a’ külső szobában feküdött asszony-cseléd, a’ reá is gyanitólag következhetett veszély elől a’ házpadlásra surrant ’s az ajtót magára csukva tűz- és jajveszékelésivel jelt adott a’ szomszédoknak ’s éjjeli öröknek, kik is a’ színháztól idézett hajdúkkal ’s néhány szomszédháziakkal a’ szerencsétlen ház kapuját betörvén, hoszszu kutatás után, a’ robaj közt a’ kapu alatt álló sajtáros láda alá rejtezett vérrel ázó gyilkost kifürkészték ’s azonnal kötözve áltadák a’ városi törvényhatóságnak. Vallatáskor a’ gonosztevő rettentő tettét minden körülményestül önként elismerte. A’ kisasszony szorgos orvosi ápolás alatt van; az erőszakosan kivégzettek pedig 9ke délutáni 5 és 6 óra közt takarittatván el, már sírban nyugszanak. Temetésökre itt még alig látott sokasága nép (Budapestnek legalább fia) a’ gyászházat ’s menetet környező ablakokat, utczákat ’s tereket (piaczokat) egészen ellepő özönben sereglett össze, ’s könybe lábbadt komoly sajnálkozás ’s egyetemi bánattal kiséré, férje’s illetőleg édes atyja hamvaihoz az ártatlanul kimúltak tetemeit; így ama’boldogtalan rokon halála, bár nem azon temetési díszben részesült szolgáért is. Losoncz judaikán. Itt a’ múlt decembe vikén állott föl a’ helybeli ref. főiskolai tanuló fiatalság között, a’nagy tiszt, consistorium jóváhagytával, t. t. Steller János prof. fölügyelése, ’s t. t. Homokay Pál ékesszólási tanító (a’ selmeczi magyar lit. társaság alapitója) előlelte alatt egy a’ nemzeti nyelv csinosbulását magokra nézve tárgyazó egyesület, „Magyar nyelvgyakorló társaság név