Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-03-26 / 25. szám

m­erikai háborúban Decature commodore mit nyilatkoztata, hogy t. i. egy kapitánya sincsen, ki angol nem volna 's legénysége java is an­gol. Ha tovább a’ külföldiek is elszélesztvék, a’ társaság söprejéhez fordulnak", ’s tolvajt ’s bör­­tön-róttat­ tesznek a’ britt tengerhad legényeivé. Talán azt hiszik, ez erőszaki rendszer gazda­ságos. De mit mond a’ház , ha hallani fogja, hogy Patten admiral nyilatkoztatása szerint, 25 hónap alatt 15 ezer fogdozott matróz szö­kött meg tőle. Nelson 1. is megjegyzé, hogy bizonyos idő alatt 42.000 szökött el, ’s az or­szág veszteségét, fejenként. 20 ft. striget ve­­vén, 810,000 ftra számolja. Ha ezen összeség felét, vagy csak negyedét matrózok jobb fi­zetésire fordítjuk vala, e’ 42,000 matróz a’ kir. hajókon maradt, nem pedig kalmárhajókra, vagy külföldre futott volna, hazájába soha töb­bé vissza nem térendőleg! Én magam kormá­nyoztam egy kalmárhajót ’s emlékezem, mi kevéssé irtózik egy kapitány 30. 40 szöke­vény matrózt hajóüregébe rejteni, kik a’ nyílt tengeren a’ födélre jőnek, ’s Angliának isten­­hozzád-ot mondanak. Tudjuk, hogy d. Pedro, ’s Miguel ügyviselőjei annyi matrózt kaptak, mennyi kellett nekik. .Embereink tehát vihar­tól veszélytől vissza nem rettennek. Engedjük meg, hogy a’ matrózok egy pár hétre házné­­pöket meglátogathassák, gondoskodjunk agg­­ságokról ’s a’ tengerhadi szolgálat népszerű­vé lesz.“ Az indítványt több oldalról felvilá­gosítván azt kívánta neveztessék választmány, melly tervet készítsen, mikép lehetne ezen erőszakos fogdozást végkép megszüntetni. Sir J. Graham e kép felelt: ,,A’ matróz-fogdozás, ’s rabszolgaság közt nagy a’ különség, ezt munkára kénytik bér nélkül, amannak család­jára szinte úgy, mint saját szükségeire gorzd vagyon, ezenkívül a’ szolgálat minden hasz­naiban biztos részt vészén. A’ béke ugyan leg­­alkalmasb időpont hasonló javítások kivitelé­re, de tagadom, hogy 1815 óta fogdozás tör­tént volna. Azonban ne higyék, hogy én e’ fog­­dozásmódot védem, én azt a’ háborúval együtt nagy rosznak tartom, mellyhez valamelly bi­rodalom csak végszükségben fogjon. „Itt el beszéli mikép javult a’ matrózok átlapolja 1814 től fogva, ’s mint igyekszik a’ kormány azon ezentúl is segíteni. Így nem kapták p. o. azon matrózok, kik külső réveken állották egész fizetésüket meg, a­mit ezentúl már kapnak, továbbá a’ zsákmány-osztály­ban is, ha p. o. az 10,000 fontot tesz, nem 5 fontot, mint eddig,, hanem 15 fognak kapni s a’t. Ezekre támasz­kodva ellenszegülök vizsgáló választmány-ne­vezésnek, mert nem csak szükségtelennek, de a’ kormány ebeli terveit megzavarónak is te­kintem azt. Fő eszközül ajánlom a’ háznak , hogy a’ kalmármatrózok pontosan írassanak be, közülök szavazás (ballotage) által választassa­nak meg azok, kiknek tengeri hadba kell men­niük, végső szükségre a’ fogdozás jogát min­dig fentartván. Javaslom továbbá, hogy min­den kalmármatróz tartozzék a’ hajóseregen te­endő kényszeritett munka­ büntetés alatt be­­iratása bizonyítványát kezében megtartani. E­ mellett könnyittessék meg az egyházkoz ha­tóságinak, hogy küldhessenek fiukat mind a’ status hajószolgálatjára, mind a’ kalmárhajó­kéra. Ehez kapcsolom azt is: könnyittessék a’ mód mellynél fogva kalmármatrózok külföl­di állásokon bérükhöz juthassanak.“ A’ szó­nok e’ rendszabásokat rövid idő múlva rem­ény­­li előadhatni, hogy azokat választmányra le­hessen bízni. ’S végre engedelmet kér indít­ványt felhozni : „a’ kalmár-matrózokat illető törvények megerősítésére ’s javítására ’s a’ t.“— * A’ vita folytában Sir C. Codrington adm. me­leg védül lépett föl az erőszakos matróz fog­dozást teljesen eltörlesztő indítvány mellett. Probinson, G. F. Young, és Hume uu. szinte. A’ ministeri indítvány mellett pedig Elliot és Dundas kapitányok, C. Fleming adm. Althorp J. Torrens ezredes, Lyal és Warre uu. szó­­lottak. Az indítvány 218 szóval 130 ellen el­fogadtatott. Maríz. 7kén az alsóházban Hume ur indítványára a’ gabona-törvény ügyében Evart ur az indítvány mellett szólott, hogy t. i. a’ habzó gabonavám évről évre 1 shillinggel kevesbítendő vámmal pótoltassák mindaddig, mig a’ gabona-kereskedés egészen szabaddá tétethetik. Darlington gr. ellene szólott, ’s azon megjegyzésre méltó nyilatkozást adá, hogy ő is szándékozott ezen indítványhoz közelítőt javaslani, de a’ kormány egyik tagjától meg­­kéretett, állana el szándékától, hogy a’ Hunié indítvány ellenjei meg ne osztassanak, ’s az indítvány maga a’ lehető legnagyobb többség­gel vettessék el. Thomson Pauiett a’ kalmár­tisztség al­elnöke pedig az indítvány mellett. Baring úr ellene. — Feszesen várták már most a’ ministerium nyilatkozását, midőn Al­­thorp 1. egyenesen az indítvány ellen nyilat­kozott,’s mindenfelől: halljuk! halljuk! hang­zott . Tudják, úgymond, hogy ő személyesen a’ mostani gabona - rendszer változása mel­lett van, de elsőben nem megyen olly mes­sze mint Hume, “azután pedig ez időpontot a’ változtatásra annál kevésbé hiszi alkalmasnak, minthogy a’ kenyér olcsó, a’ munka kereste­*

Next