Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-03-26 / 25. szám
merikai háborúban Decature commodore mit nyilatkoztata, hogy t. i. egy kapitánya sincsen, ki angol nem volna 's legénysége java is angol. Ha tovább a’ külföldiek is elszélesztvék, a’ társaság söprejéhez fordulnak", ’s tolvajt ’s börtön-róttat tesznek a’ britt tengerhad legényeivé. Talán azt hiszik, ez erőszaki rendszer gazdaságos. De mit mond a’ház , ha hallani fogja, hogy Patten admiral nyilatkoztatása szerint, 25 hónap alatt 15 ezer fogdozott matróz szökött meg tőle. Nelson 1. is megjegyzé, hogy bizonyos idő alatt 42.000 szökött el, ’s az ország veszteségét, fejenként. 20 ft. striget vevén, 810,000 ftra számolja. Ha ezen összeség felét, vagy csak negyedét matrózok jobb fizetésire fordítjuk vala, e’ 42,000 matróz a’ kir. hajókon maradt, nem pedig kalmárhajókra, vagy külföldre futott volna, hazájába soha többé vissza nem térendőleg! Én magam kormányoztam egy kalmárhajót ’s emlékezem, mi kevéssé irtózik egy kapitány 30. 40 szökevény matrózt hajóüregébe rejteni, kik a’ nyílt tengeren a’ födélre jőnek, ’s Angliának istenhozzád-ot mondanak. Tudjuk, hogy d. Pedro, ’s Miguel ügyviselőjei annyi matrózt kaptak, mennyi kellett nekik. .Embereink tehát vihartól veszélytől vissza nem rettennek. Engedjük meg, hogy a’ matrózok egy pár hétre háznépöket meglátogathassák, gondoskodjunk aggságokról ’s a’ tengerhadi szolgálat népszerűvé lesz.“ Az indítványt több oldalról felvilágosítván azt kívánta neveztessék választmány, melly tervet készítsen, mikép lehetne ezen erőszakos fogdozást végkép megszüntetni. Sir J. Graham e kép felelt: ,,A’ matróz-fogdozás, ’s rabszolgaság közt nagy a’ különség, ezt munkára kénytik bér nélkül, amannak családjára szinte úgy, mint saját szükségeire gorzd vagyon, ezenkívül a’ szolgálat minden hasznaiban biztos részt vészén. A’ béke ugyan legalkalmasb időpont hasonló javítások kivitelére, de tagadom, hogy 1815 óta fogdozás történt volna. Azonban ne higyék, hogy én e’ fogdozásmódot védem, én azt a’ háborúval együtt nagy rosznak tartom, mellyhez valamelly birodalom csak végszükségben fogjon. „Itt el beszéli mikép javult a’ matrózok átlapolja 1814 től fogva, ’s mint igyekszik a’ kormány azon ezentúl is segíteni. Így nem kapták p. o. azon matrózok, kik külső réveken állották egész fizetésüket meg, amit ezentúl már kapnak, továbbá a’ zsákmány-osztályban is, ha p. o. az 10,000 fontot tesz, nem 5 fontot, mint eddig,, hanem 15 fognak kapni s a’t. Ezekre támaszkodva ellenszegülök vizsgáló választmány-nevezésnek, mert nem csak szükségtelennek, de a’ kormány ebeli terveit megzavarónak is tekintem azt. Fő eszközül ajánlom a’ háznak , hogy a’ kalmármatrózok pontosan írassanak be, közülök szavazás (ballotage) által választassanak meg azok, kiknek tengeri hadba kell menniük, végső szükségre a’ fogdozás jogát mindig fentartván. Javaslom továbbá, hogy minden kalmármatróz tartozzék a’ hajóseregen teendő kényszeritett munka büntetés alatt beiratása bizonyítványát kezében megtartani. E mellett könnyittessék meg az egyházkoz hatóságinak, hogy küldhessenek fiukat mind a’ status hajószolgálatjára, mind a’ kalmárhajókéra. Ehez kapcsolom azt is: könnyittessék a’ mód mellynél fogva kalmármatrózok külföldi állásokon bérükhöz juthassanak.“ A’ szónok e’ rendszabásokat rövid idő múlva reményli előadhatni, hogy azokat választmányra lehessen bízni. ’S végre engedelmet kér indítványt felhozni : „a’ kalmár-matrózokat illető törvények megerősítésére ’s javítására ’s a’ t.“— * A’ vita folytában Sir C. Codrington adm. meleg védül lépett föl az erőszakos matróz fogdozást teljesen eltörlesztő indítvány mellett. Probinson, G. F. Young, és Hume uu. szinte. A’ ministeri indítvány mellett pedig Elliot és Dundas kapitányok, C. Fleming adm. Althorp J. Torrens ezredes, Lyal és Warre uu. szólottak. Az indítvány 218 szóval 130 ellen elfogadtatott. Maríz. 7kén az alsóházban Hume ur indítványára a’ gabona-törvény ügyében Evart ur az indítvány mellett szólott, hogy t. i. a’ habzó gabonavám évről évre 1 shillinggel kevesbítendő vámmal pótoltassák mindaddig, mig a’ gabona-kereskedés egészen szabaddá tétethetik. Darlington gr. ellene szólott, ’s azon megjegyzésre méltó nyilatkozást adá, hogy ő is szándékozott ezen indítványhoz közelítőt javaslani, de a’ kormány egyik tagjától megkéretett, állana el szándékától, hogy a’ Hunié indítvány ellenjei meg ne osztassanak, ’s az indítvány maga a’ lehető legnagyobb többséggel vettessék el. Thomson Pauiett a’ kalmártisztség alelnöke pedig az indítvány mellett. Baring úr ellene. — Feszesen várták már most a’ ministerium nyilatkozását, midőn Althorp 1. egyenesen az indítvány ellen nyilatkozott,’s mindenfelől: halljuk! halljuk! hangzott . Tudják, úgymond, hogy ő személyesen a’ mostani gabona - rendszer változása mellett van, de elsőben nem megyen olly messze mint Hume, “azután pedig ez időpontot a’ változtatásra annál kevésbé hiszi alkalmasnak, minthogy a’ kenyér olcsó, a’ munka kereste*