Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-11-19 / 93. szám
mellyek azzal már előbb is éltének. Szőlőhegy név alatt értetnek pedig ollyan földek, mellyek az uraság nyilványos megegyezésével szülővesszőkkel be vannak ültetve, ’s mellyekből a’ földesúr eddig vedet vagy e’ helyett szedet, vagy hegyvámot, vagy ezzel felérő bért szedett. Mert a’ szőlővesszőkkel beültetett egyéb földek, mellyek a’ feljebbiekhez nem tartoznak, nem szőlőhegyeknek, hanem csak kerteknek tekintetnek. A’ boriaérés mindazáltal nem szorittatik egyedül a’ határbeli termésre, hanem a’ fen meghatározott idő elteltéig a’ közönségnek máshol vett borokat is szabad leszen kimérni. Valamint pedig minden mérés egyes jobbágyoknak teljességgel, úgy a’ törvényes határidő elmúltával a’ községnek is elfoglalás büntetése, vagy is a’ csap alatt találtató egész mennyiség elvesztése alatt, ezután is tiltva marad; kivévén azonban a’ szőlőhegyekben szerteszéllyel lakókat, kiknek a’ bormérés a' jobbágyoknak máshol engedett időn kívül is azon megszorítással leszen szabad, hogy csak azok számára , kik szőlőikben dolgoznak , ’s csupán a’szőlőmunka ideje alatt (hol ez eddig szokásban volt mérhessenek bort; az olly hegyi lakosokra azonban , kik községeket tesznek, szinte úgy mint a’ síkon lakó munkásokra a’ feljebb irt bormérésmód, úgy mint egyéb községekben, változhatatlan szibályul leend. Továbbá— nyilván kijelentetik, hogy az illy úrbéri bormérés jusa , ’s ennek gyakorlása, se a’földesurak vendégfogadó ’s korcsma építésére, vagy felállítására nézve szoríthatatlan szabadsága, de az 1518: 35. törvényczikkely is legkisebb sérelmet sem fog szenvedhetni, — úgy azonban, hogy az eddig szokásban volt házsor szerinti bormérés, mellynél fogvást a’ földesurak ön boraik kiméretésére szoríthatták jobbágyaikat, eltörültetettnek kijelentetik, hogy pedig a' korcsmáltatási földesúri jus alkalmas úri telek nem léte miatt ne akadályoztassák, vagy épen el ne enyésztessék , ha a’ közellevő gyepen a’ különben is illető úritusnál fogva vendégfogadó- vagy korcsmaállitásra alkalmas hely nem jeleltethetnék ki, szabad lesz ezentúl is a’ földesúrnak, hogy e’ végre alkalmas helyet, akár a’ 2. törvény 7. szakaszában meghatározott csere útján, azaz egyezésnél fogva magának szerezhessen. — Egyébiránt pedig bármiféle bor béhozatala, akár saját házi szükségére, akár kereskedés végett, hordókban, antalagokban, akókban, vagy más illynemü mértékben, mellyek az ország külön részeiben különbözőseg neveztetnek ugyan , de mindenütt abroncsok alatt vannak, a’jobbágyoknak minden megszorítás, avagy fizetés nélkül szabad leend; — betegeskedés r. lakodalom esetében kisebb mennyiségben is megengedtetvén a’bor bevitele. Magengedtetik, de csupán csak a’jobbágyoknak, hogy törkölyből, gyümölcsből, borból és annak seprejébül és minden földi termékbül, kivévén a’ gabonát (ide nem értve azon gabona-mennyiséget, melly burgonyakelesztésre megkivántatik, akár saját szükségökre akár akánkénti kereskedésre pálinkát főzhessenek, azt azonban kimérniük szabad nem lészen. Mindazáltal az ország azon részeiben , hol fenálló tettleges divatnál fogvást a’ jobbágyok gabonábul is főznek pálinkát, e’ haszonban tovább is meghagyatván; a’ pálinka-kazánoktól v.üstöktül mindenki, a’ ki azokkal él, nem tekintvén a’ kiégett mennyiséget, két forintot fog az uraságnak esztendőnként fizetni. 3. §. Minthogy a’jobbágyoknak mennyire a’ helybeli körülállások engedik, elegendő jegelőt kell adni, leginkább ennek megszoríttatásából, ’s aránytalan használásából eredni szokott panaszok megszüntetése, ’s egyszersmind a’ nemzeti ipar előmozdítása tekintetéből, a’ jobbágyi legelő a’ földesurétól, valahol csak azt a’ helyzet, és kiterjedés engedi, — ha azt a’ földesur, vagy (a’ k. resolutioban a’ „vagy“ helyett „és“ áll) a’ közbirtokosak közül egy—vagy végre úrbéri telekkel bíró jobbágyok nagyobb része kivánandja, — a’ megyei közgyűlés által rendelendő küldöttség közbejöttével, törvényszék által megvizsgálandó szabad egyezés mellett, melly iránt utóbb a’ kir. Felségnek a’ Helytartó-tanács utján leendő felügyelem jusa fenmarad , vagy ha ezen egyezés nem eszközöltethetnék, úrbéri után előre bocsáttatván, ha kivántatnék, minden tartozékok összesítése (e’ szavakat a’ kir. resdl. kihagyá) elkülönöztetni rendeltetik. De ennek kihasításában vigyázni kell, hogy a’ legelői járandóság olly tájon ne adassék ki, melly általjában haszonvehetetlen, t. i. vagy árvíz, vagy homoktorlás, vagy más ok miatt — barom- ’s marha-legeltetésre nem alkalmas. A legelő elkülönöztetését nemcsak a’ gyep - fölosztásra, de a’már megállapított elvek ’s mód szerint, ha lehet, más földekre is ki kell terjeszteni, — azért is a’ földesuraságot saját rétéin, ugarain, tarlóin, ’s egyéb majorsági földein a’ jobbágyok kirekesztésivel, ellenben az úrbériekben egyedül magokat a jobbágyokat fogja a’ legelő használás illetni. Hogy pedig a’ kizárólag nyert legelő hasznával minden egyes jobbágy is elkülönözve élhessen, és szorgalma nevelésére földjeit külön valva és szabadon használhassa, a’ mennyire eszközölhető , s a’ gazda«!.adasmód javalja, — ha a’jobbágyság nagyobb része kivánandja, — minden egyes jobbágynak egész tartozéka, az illető legelővel együtt egy tagban, vagy ha a' helybeli körülmények nem engednék — legalább dűlők szerint hasíttassék ki. A legelőt kiterjedésére nézve bőségesnek kell tekinteni, ha