Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-11-19 / 93. szám

mellyek azzal már előbb is éltének. Szőlőhegy név alatt értetnek pedig ollyan földek, mellyek az ura­ság nyilványos megegyezésével szülővesszőkkel be vannak ültetve, ’s mellyekből a’ földesúr eddig vedet vagy e’ helyett szedet, vagy hegyvámot, vagy ezzel felérő bért szedett. Mert a’ szőlő­­vesszőkkel beültetett egyéb földek, mellyek a’ feljebbiekhez nem tartoznak, nem szőlőhegyek­nek, hanem csak kerteknek tekintetnek. A’ bor­­iaérés mindazáltal nem szorittatik egyedül a’ ha­tárbeli termésre, hanem a’ fen meghatározott idő elteltéig a’ közönségnek máshol vett borokat is szabad leszen kimérni.­­ Valamint pedig min­den mérés egyes jobbágyoknak teljességgel, úgy a’ törvényes határidő elmúltával a’ községnek is elfoglalás büntetése, vagy is a’ csap alatt talál­tató egész mennyiség elvesztése alatt, ezután is tiltva marad; kivévén azonban a’ szőlőhegyekben szerteszéllyel lakókat, kiknek a’ bormérés a' jobbá­gyoknak máshol engedett időn kívül is azon meg­szorítással leszen szabad, hogy csak azok számá­ra , kik szőlőikben dolgoznak , ’s csupán a’szőlő­­munka ideje alatt (hol ez eddig szokásban volt­ mérhessenek bort; az olly hegyi lakosokra azon­ban , kik községeket tesznek, szinte úgy mint a’ síkon lakó munkásokra a’ feljebb irt bormérésmód, úgy mint egyéb községekben, változhatatlan sz­i­­bályul leend. Továbbá­— nyilván kijelentetik, hogy az illy úrbéri bormérés jusa , ’s ennek gyakorlása, se a’földesurak vendégfogadó ’s korcsma építésére, vagy felállítására nézve szoríthatatlan szabadsá­ga, de az 151­8: 35. törvényczikkely is legkisebb sérelmet sem fog szenvedhetni, —­ úgy azonban, hogy az eddig szokásban volt házsor szerinti bormé­rés, mellynél fogvást a’ földesurak ön boraik kimé­­retésére szoríthatták jobbágyaikat, eltörültetettnek kijelentetik, hogy pedig a' korcsmáltatási földes­úri jus alkalmas úri telek nem léte miatt ne aka­dályoztassák, vagy épen el ne enyésztessék , ha a’ közellevő gyepen a’ különben is illető úri­tus­­nál fogva vendégfogadó- vagy korcsmaállitásra al­kalmas hely nem jeleltethetnék ki, szabad lesz ezentúl is a’ földesúrnak, hogy e’ végre alkalmas helyet, akár a’ 2. törvény 7. szakaszában meg­határozott csere útján, azaz egyezésnél fogva ma­gának szerezhessen. — Egyébiránt pedig bármiféle bor béhozatala, akár saját házi szükségére, akár kereskedés végett, hordókban, antalagokban, a­­kókban, vagy más illynemü mértékben, mellyek az ország külön részeiben különbözős­eg neveztet­nek ugyan , de mindenütt abroncsok alatt vannak, a’jobbágyoknak minden megszorítás, avagy fize­tés nélkül szabad leend; — betegeskedés r. la­kodalom esetében kisebb mennyiségben is megen­gedtetvén a’bor bevitele. Magengedtetik, de csu­pán csak a’jobbágyoknak, hogy törkölyből, gyü­mölcsből, borból és annak seprejébül és minden földi termékbül, kivévén a’ gabonát (ide nem értve azon gabona-mennyiséget, melly burgonya­­kelesztésre megkivántatik,­ akár saját szükségök­re akár akánkénti kereskedésre pálinkát főzhesse­nek, azt azonban kimérniük szabad nem lészen. Mindazáltal az ország azon részeiben , hol fenálló tettleges divatnál fogvást a’ jobbágyok gabonábul is főznek pálinkát, e’ haszonban tovább is megha­gyatván; a’ pálinka-kazánoktól v.­üstöktül min­denki, a’ ki azokkal él, nem tekintvén a’ kiégett mennyiséget, két forintot fog az uraságnak esz­tendőnként fizetni. 3. §. Minthogy a’jobbágyok­nak mennyire a’ helybeli körülállások engedik, ele­gendő jegelőt kell adni, leginkább ennek megszorít­­tatásából, ’s aránytalan használásából eredni szo­kott panaszok megszüntetése, ’s egyszersmind a’ nemzeti ipar előmozdítása tekintetéből, a’ jobbá­gyi legelő a’ földesurétól, valahol csak azt a’ hely­zet, és kiterjedés engedi, — ha azt a’ földesur, vagy (a’ k. resolutioban a’ „vagy“ helyett „és“ áll) a’ közbirtokosak közül egy—vagy végre úr­béri telekkel bíró jobbágyok nagyobb része kivá­­nandja, — a’ megyei közgyűlés által rendelendő küldöttség közbejöttével, törvényszék által meg­vizsgálandó szabad egyezés mellett, melly iránt utóbb a’ kir. Felségnek a’ Helytartó-tanács utján leendő felügyelem jusa fenmarad , vagy ha ezen egyezés nem eszközöltethetnék, úrbéri után előre bocsáttatván, ha kivántatnék, minden tartozékok összesítése (e’ szavakat a’ kir. resdl. kihagyá) elkülönöztetni rendeltetik. De ennek kihasításában vigyázni kell, hogy a’ legelői járandóság olly tá­jon ne adassék ki, melly általjában haszonvehe­­tetlen, t. i. vagy árvíz, vagy homoktorlás, vagy más ok miatt — barom- ’s marha-legeltetésre nem alkalmas. A legelő elkülönöztetését nemcsak a’ gyep - fölosztásra, de a’már megállapított elvek ’s mód szerint, ha lehet, más földekre is ki kell terjeszteni, — azért is a’ földesuraságot saját ré­téin, ugarain, tarlóin, ’s egyéb majorsági földein a’ jobbágyok kirekesztésivel, ellenben az úrbé­riekben egyedül magokat a jobbágyokat fogja a’ legelő használás illetni. Hogy pedig a’ kizárólag nyert legelő hasznával minden egyes jobbágy is elkülönözve élhessen, és szorgalma nevelésére földjeit külön valva és szabadon használhassa,­­ a’ mennyire eszközölhető , s a’ gazda«!­.adasmód javalja, — ha a’jobbágyság nagyobb része ki­­vánandja, — minden egyes jobbágynak egész tartozéka, az illető legelővel együtt egy tagban, vagy ha a' helybeli körülmények nem engednék — legalább dűlők szerint hasíttassék ki. A legelőt kiterjedésére nézv­e bőségesnek kell tekinteni, ha

Next