Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-10-25 / 86. szám
JELEI 86. szám Pest szombat October’ 25dikén 1834 Foglalat; Magyarország (orsz. iltísek oct. 16—20ig az urbérlső czikkelyűnek hat fjszikii- versenydij ; az óber 15ki földrengés Nógrádban, kártételei Zemplényben, pusztításai Szatmárban — II.Károly, Kaplony, Nyírbátor, Mezőpetri, Szaniszló, Csanálos, Fény, Endréd, ’s az Érmelléken — uj doctori névsor; Boráros végintézete.) Spanyolország (400 millió reálkülcsön , az uj hadiállások ’s egyebek.) Francziaország (fontainebleaui mulatságról elmélkedések; 70 év. dr Franczia házasodik, Bourgoin's Toreno ; Berry hg emléke.) Anglia (Bülow, Namik, ’s Bourke). Görögország (a’görök pártok rajza.) Németország. Persia (Mohammed Mirza.) Amerika. Elegyhirek. Gabonaár ’s pénzkelet. MAGYARIOKSZAG. Pozsony: Oct. Iokán a’ 236 orsz. ülésben kezdek a’ KK. és ezek az üzeneti ’s felirási javaslatot az úrbéri czikkelyekkel együtt vizsgálgatni az e’ tárgyi kir. resolutio pontjaivalként összehasonlítva , ’s 8ber 2okáig folytatva tartott üléseikben az első czikkelyt el is végzek, jobbadán az 0 fels. által javaslott változtatások v. módosítások elfogadásával. Az I. czikkely czizete : a’ jobbágyok költözési módja, rende ’s annak következései. 1 §. Minden költözni akaró, nem csak az úri ’s köz tartozásokat, hanem magányos adósságit is eligazítani köteles; leróván azonban úri és köz köteleztetéseit, magányos adósságira nézve állított és a’ hitelezőktűl elfogadott kezesség után, költözését nem gátolhatni. Magszakadási esetben az, a’mit az ország törvényei rendelnek, szolgáland sinórmértékül. 2 §. Minden költözendő, földesura elbocsátó ’s az alispán és illető szolgabirónak ingyen kiadandó útilevelével készüljön fel, — melly végett a költözés esetében az elmeneteli határidőt Gergely pápa napjára szabván —• a’ jelentés a’ helység előljáróji előtt történjék, (itt különbözik a’k. resolutio a’RR. kívánságától, amaz t.i. 179®. 35 czikkjét óhajtja fentartatni, a’Bzek pedig Zber isőjét tűzik jelentés-időül). — 3 §. Ha a’ földesúr azonnal, mihelyt a’ költözni vágyó jobbágy tartozó kötelességeit teljesité, az elbocsátólevelet kiadni vonakodnék, a’jobbágy az alispánhoz folyamodjék ’s ez minden haladék nélkül kihallgatván az uradalmat, ha megtagadásának törvényes okát nem adhatja, magának az alispánnak bizonyságlevelével, mellyben e’ körülményt érinteni szükséges, szabadon elköltözhetik; az alispán pedig az egész dolog folyamatját a’ megyei legelső közgyűlésekbe terjeszteni köteleztessék ujdon vizsgálat végett. 4 §. Azon váratlan esetre pedig, ha valamelly földesúr a’ költözni akaró jobbágyot tovább is visszatartóztatná, az alispán törvényes birótársival az illy jobbágyot, ha szükség kívánná, megyei közgyűlés által elhatárzandó erőhatalommal is, minden a’ visszatartóztatás által okozott ’s a’ felek illő kihallgatása után „megállapítandó kár és költség-megtérítéssel rövid per utján szabadon eressze útnak ; fenmaradván ezenkívül 200 forintnyi bírság-kereset (mellynek felét a’ KK.R-ek a’ visszatartóztatásáltal megkárosultnak adatni kívánják) ; ellenben jobbágyot földesúri vagy a’3dikban érintett alispáni levél nélkül befogadni, szinte 200 sor. ’s a’ tiszti ügyvéd által megveendő ’s a’megye házi pénztárát egészben illetendő birság alatt szorosan tilalmas. 5.§. Ha valamelly helység számosabb v. minden lakosi el akarnák hagyni lakhelyeiket, mihelyest illy szándék a’ földesúr tudomására jut, ez haladék nélkül az esetet az illető hatóságnak jelentse be — melly a’ nélkül is az 179-iki czikkely kivonata szerint illy esetekre fölügyelni tartozván — e’ szándék okát ’s eredetét, a’ lakosok ’s földesúr illő kihallgatása mellett — szorgalmasan nyomozza ki, ’s ha némelly alapos okok adatnának elő, azokat czélirányos módon megszüntetni igyekezzék. Ez nem sikerülvén, amegye a’ fenforgó körülményekkel, — előbbi állapotban hagyatván elintézésig a’ dolog — az ügyet a’ Helytartó-tanácsnak előterjeszti, ez pedig czélszerű rendeléseket tenni köteleztetik az törvény értelmében. 6. §. Minthogy a’ jobbágytelek javítására fordított munkabér a’hármaskönyv III. része 30dik czimje szerint a’jobbágynak igaz tulajdona, hogy ez se ettől, se a’ költözés jótéteményitől ne fosztassék meg, az I. rész 40 czimje határozatának sértetlenül hagytával, minden jobbágynak vi zsellérnek megengedtetik, hogy a’ jobbágytelken tett javításokat annak ’s minden álladékinak haszonvételével szabad adásvevés utján, (saját földesurát, az illető helységek birtokosit ’s a’ helységi közönséget kivéve) akárkire másra szállíthassák, ki egyszersmind az illy telki haszonvéthez csatolt mind úri, mind egyéb közterheket viselni köteles (itt a’ Ikt. előterjesztésében ez vala közben vetve: meghatározandó — t.i. terheket — melly szókat a’ kir. resolutio kihagyott , most pedig a’ RR. ama’ helyett ezt iktaták be újólag: ess ’s ez czikkelyben meghatározott. Pest: Hiteles kutfőbül azon örvendetes tudósítást közölhetjük, hogy fels. ifjabb Királyunk a’ lóversenynek , mint a’ lónemesítés legsikeresb eszközének előmozdítására ’s az e’ tárgyban eddig is fáradozott egyes hazafiak példás ügyekezeteit helybenhagyó tetszésének bebizonyításául az Állattenyésztő Társaság közpénztárába évenként fizetendő 10 részvény iránt már az idén tett.*