Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-07-15 / 56. szám

Sajátszerű jelenet volt az, hogy Francziaország­­ban a’ restauratio alatt az ország szabad alkot­mánnyal bírt, ellenben a’statushatalom a’megyék­ben , kerületekben és községekben teljes korlátlan hatalommal volt felruházva. Kétségkívül szabadabb azon ország, melly önálló községi alkotmánnyal bir, ha országos rendei nincsenek is, mint az, melly al­kotmányos szabadsággal bir ugyan, de az egyes községek szabadság nélkül vannak. Szabadabb községi alkotmányt Francziaország csak a’ júliusi revolutio következésében nyert. —­ E’ bévezetés után átmegyen a’ három említett nemzet községi alkotmányb­a, ’s egybehasonlítván azokat imigy folytatja további előadását: ,,A’községi alkotmány­ban legfontosb a’ község viszonya az elöljáróság­hoz. Angliában J. Russell lord javaslata szerint a’ községi tanács évenként választja meg majorját (bíróját). A’község e’ tekintetben független és önál­ló. Poroszországban is a’ község választja meg elöljáróságit, de a’ kormány joga megerősíteni azokat. A’ választottat elvetheti,­ ’s új választást parancsolhat. J. Russell lord javaslata szerint a’ községi elöljárók meghatározott időre (3 évre) vá­lasztatnak, Poroszországban II évre, némellyek kivétel gyanánt életfogytig. Francziaországban a’ kormánynak tágabb köre van. Itt a’ mairet, és segédeit (tanácsnokok) a’kormány nevezi ki, de csak a’ községi tanács tagjaiból. Angliában a’ mayor(biró)hivatala után nem kap fizetést, szintúgy a’ maire és segédei Francziaországban. Ellenben a’ poroszoknál a’ polgármestert és tanácsnokokat a’ kormány fizeti. Ez által amott nem szülemlik, itt szükségkép megvan a’ függés a’ kormánytól. Ezekből a’ megkezdett czikkely szerint az követke­­zik, hogy Angliában a’ községek önállása és függet­lensége legnagyobb, Francziaországban legcse­kélyebb. Azonban e’ hi­ányt mérsékli némileg a’ szabad sajtó. Mindazáltal azt sem kell felejteni, hogy Francziaországban város és falu közt az alkotmányra nézve épen semmi különség, ’s hogy az illető községi jogok mind a’városoknak mind fal­vaknak tulajdonaik; Angliában pedig és Poroszor­szágban a’terjedtebb és szélesb jogok csupán váro­sok sajáti, hol nagyobb, gazdagabb, és műveltebb népség lakik. Ezen sinórmérték szerint megyei szerkezetünk nem csak szabadabb, függetlenebb és önállóbb, hanem jóval is fontosabb valamennyi európai községi szerkezetnél. — A’ Morning- Chronicle kivonatot közöl az izlandi egyházbiztos­ság tudósításából; fontos­abban következő szám­jegyzék: Az izlandi plébániák közt csak 12 van ollyan,mellyekben az ott lakó protestánsok száma 5000et meghalad;1)­ ollyan,mellyen 2000 prot.la­­kos van öOOOig, 139:2000től ezrig; 209: iOOOtöl 500ig, 286, mellyeken csak 200 prot. lakik; 224, hol csak 100; és végre 160, hol csak OO &’ protestánsok száma. E’ fölött 124 plébánián csak 20,’199, hol 20 a’legfőbb szám,’s néhol csak egy protestáns lakos van, 41 pedig ollyan plébá­nia is, hol egyetlen protestáns lakos sincsen. Ha te­hát, így következtet a’ M. Chronicle, 200 pro­testánst veszünk szükséges számnak plébánia-' alkotásra, még mindig fenmarad 648 plébánia, mellyek jövedelmét a’ kormány a’ nép általányos nevelésére fordíthatja.­­ A’ Birminghami Advertiser (tartományi lap) fő kutföbül állítja, hogy mind Birminghamben, mind a’ szomszéd megyékben általányos válasz­tásokra készülnek, mert az alsóház több parlia­­menti tag nézete szerint még az esztendő vége előtt fel fog oszlatni.— Byron Ada, a’nagy költő egyet­len leánya King lorddal fog házasságra lépni, ki John Locke nagy philosoph utódja. Miss Ada 26 esztendős,King lord pedig 30.— A’ londoni lapok június 27én telték az alsóház június 26iki vitájá­val Morpeth lord kormány-rendszabálya iránt az izlandi tizedrendszer elintézése, ’s az izlandi egy­­házjövedelmek szabályoztatása ügyében. A’rend­­szabálynak két fő czélja van: elsőben a’ tizedi rendszer nyomásinak véget vetni, azután pedig Russell lord indítványára az alsóház által elfogadott elsajátítási elvet végrehajtani. Mi a’ tizedet illeti, abból az egyházas papok a’ mostani tizedmennyi­­ség 75 századrészét fogják kapni, a’ tizedtarto­­zóknak azonban egész 30 század rész fog elen­gedtetni, a’ maradvány 5 századrész pedig a’ tar­talékalapból pótoltatni. A’papi tizedtulajdonosok­­nak előre kölcsön adott egy millió font sterling nálok marad, hogy ezáltal az 1834iki maradványok födözve legyenek. A’ törvényjavaslat második része, az elsajátítás tudnillik, sokkal fontosabb. Épül ez amaz elven, hogy a’parliamentnek joga van az ország egész egyházi vagyonát szabá­lyozni és sajátabb, illőbb, bölcs czélokra for­dítani (Ö. B.) Erre nézve A’ ministerek azt javasolják: minden meg­ürülendő plébániánál, melly t. i. 1831 ben nem számlált 50 státusegyházi tagot, hatalmaztassék fel Izland lord-helytartója, hogy annak pappal ismét elláttatását fölfüggeszthesse. Azon plébá­niákban, mellyek több lakost számlálnak mint 50 püspöki protestánst, az egyházi jövedelem némi szabályozatok alá vettetik. Legfontosabb az, hogy ennél fogva 860 plébánia (egyházmegye) esik a’ törvényjavaslat rendelése alá, ’s hogy, miután azon plébániákban, mellyek többet számlálnak mint 50 püspöki protestánst, ezek lelki szükségéről meg lesz téve a’ gondoskodás, még tetemes fölös­leg fog fenmaradni, melly azután közös erkölcsi és vallásos czélokra fog fordittathatni.­­— Sir H. Hardinge és Stanley lord heves ellenszegülte után ’s miután Sir R. Peel is, noha enyhébb szavakkal

Next