Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-08-01 / 61. szám

482 dúl) itt eddigelé sehol sem mutatkozott. Mi a’ga­bona itteni árát illeti, az még eddig nagyon nem szállhatott le, mivel csak most van divatjában a’ ta­karás, ennélfogva a’ kétszeres búzának köblét 8, a’ kukoriczáét 7, a’ zabét 6 v. frjával elhordják; de képzelhetni hogy nyomtatás után alább fog szál­­lani, ha csak igen sok hajó nem érkezik. Meg­jegyzésre méltó, hogy a’ tiszta búza mindenütt, merre csak keresztül jöttem, üszögös, a’ kétsze­res is, de kevésbé. Uj lakosainkat vidámitja főké­pen a’ szénának sokasága’s jósága, sőt a’ már mutatkozó sarja is,mert közönségesen egy 1600 □­élbül álló hold 60—80 petrenczét, vagy 2 — 3 jó mezei boglyát is megtermett. A’ kunschützi lotteria második húzásakor, melly Bécsben julius 28ikán ment végbe, 140451 sz. sors nyert 3 ezer aranyat; 61470 ny. 300 aranyat; 122,722 ny. 100 aranyat; 62188 és 70433 mindegyik 50 aranyat; 113796,122831, 166466, és 166839, mindegyik 20 aranyat. ANGLIA. Londonból július 13ról érkezett rendkívü­li tudósítás ezen hirt hozá : J. Russell lord az alsóház e’ napi ülésében jelenté, hogy a’ király az izlandi egyháznak a’ koronát illető egész pártfogói jogát a’parliament ren­delése alá bocsátotta. E’jelentést, mellyel a’ király egyenes megegyeztének tekinthetni az izlandi elsajátító egyházi törvényben, a’ház mi­nisten oldala magas örömmel, és tetszéssel fo­gadta. — (Ősz. B.) A’ felsőház ülésében julius 13 án Richmond by Melbourne lord előbbi igazgatása alatt főpos­­tamester azon indítványt tette: terjesztessék elő a’ postahivatal költsége az utóbbi tiz év alatt, különösen azon czélból , hogy kisüljön, mikép nem igaz az, mintha 1,097,000 ft sterling ma­radt volna szár­olatlan. A’ bevétel és kiadás közt e’ különbség onnan van, mert számos levél szo­kott visszaküldetni, midőn a’ felírás szerint azt kézhez nem adhatni. Az indítványt a’ ház elfo­gadta.— Az alsóház ülése’ folytában julius 13 án Per­rin úr , a’ főügyész jelenté, hogy a harmad nap múlva törvényjavaslatot hozand az izlandi testületek javítására. (Halljuk!) Russell lord pe­dig azt jelenté, hogy az angol testületjavító tör­vényjavaslathoz némelly toldalékokat szándéko­zik adni. Mind e’ mellett reményű, hogy a’ja­vaslat még a’ héten, vagy legföljebb jövő hét­főn harmadszor is elolvastatni fog. Mihelyt ez meg­történt, azonnal az izlandi egyháztörvény-javas­­lattal foglalkozandnak. Végül, Spring-Rice ur a’ thévám iránt azt jelenné , hogy a’ kormány­nak valamennyi théfajra egyenlő vámot szándé­ka rovatni. — A’ felsöház ülésében julius 14én Radnor lord azon általa hozott törvényjavaslatnak második felolvastatását kiváná, melly a’39 czikkelyből ál­ló eskü-eltörlést tárgyazza, ’s melly eskü a’ dissenterek fölvételét az egyetemekbe gátlá ed­dig. A’ nemes lord megmutató, mikép az egy­ház beavatkozása az egyetemek ügyébe nagy hi­bázz egyetemeknek, ha czéljaiknak megakarnak felelni, szükséges nemzeti intézeteknek lenni­­ök, mellyekbe a’ király valamennyi alattvaló­ja, vallástekintet nélkül szabadon juthasson. — E’ tekintetben, úgymond, a’ szárazföld föl— világultabb országaiban egészen máskép van a’ dolog, ’s gyalázat Nagybrittaniára nézve, hogy még mindig a’ vakbuzgóság és vallás türelmet­­lenségi szelleme uralkodik rajta. A’ canterberyi érsek hevesen kikelt az indítvány ellen, úgy szin­te a’ landorfi püspök is. Mind ketten azt átír­ták, hogy a’ dissentereket az egyetemekbe bo­csátani, annyi volna, mint a’ status vallás szent jogait megsérteni, ’s ha ez megtörténnék is, az­zal még meg nem fognának elégülni, hanem idő­vel a’ tanítók karába is föl kívánnának vétet­ni. — Melbourne lord támogatta az indítványt, ’s nyilványitá, hogy a’ dissenterek kizáratása az egyetemekből mindig jogtalanságnak látszott előtte. Wellington herczeg az indítvány ellen nyi­latkozott, és sajnálkozását jelenté azon, hogy a’ kincstár első lordja illy indítvány mellett nyilat­kozhatott. Radnor gróf heves válasza után a’ ház szavazott: az indítvány mellett 57, ellene 163 volt, ’s így 106 szózat többséggel félrevette­tett. — Az alsóház ülésében julius 14én Evart ur indítványt tett biztosság-kinevezésre, melly mó­dokat keressen föl , hogy a’ művészetek isme­­rete minél inkább elterjedjen Angliában, ’s kü­lönösen a’ rajzolásban okuljon a’ kézműves nép minden osztálya; ezután pedig ugyanaz egyszers­mind a’ művészetek Akadémiája szerkezetét vizs­gálja meg, vallyon megfelel­é ezen intézet a’vá­rakozásnak. A’ tisztes tag igen panaszkodik a’ szép művészetek elhagyatásán Angliában, ’s azon, hogy a’kormány azokat épen nem ápolja,’s nem gyámolja. Spring-Rice ur a’ kincstárkanczellár gáncsolja a’ tisztes szónok kemény kifejezéseit az akadémiai tagok ellen, nyilványitja mindaz­­által, hogy az indítványt nem ellenzi. Wyse úr is támogatja azt, mondván , hogy Francziaország­­ban a’ művészetek mind a’ kormány mind ma­gányosak részéről számos ápolást és gyámolást találnak. Bowring dr. is hasonló értelemben nyilat­kozik, ’s a’ franczia kormány példáját javasol­ja, hol vasárnapokon a’Louvre teremei pözsge­­nek látogatóktól. Angliában is meg kellene a’ mú­zeumokat nyitni, hogy a’ dolgozó népnek alkal­

Next