Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-11-21 / 93. szám
kevés hónap alatt minden tanító és tanulóház nélkül (mert tulajdon szűk házokban foly a’ tanítás) annyira vivék a’ mind két nemű oláh gyermekeket, hogy a’ nagyobbak ’s jelesbek magyarul meglehetősen olvasnak, írnak, csevegnek és tanítják a’ kisebbeket; ’s csinosak annyira hogy piszkost és bátortalant közöttük nem láthatni. Egy reggeli oda érkeztemkor, igy mond a’ levelező, a’ gyermekek vidám csoportja hangos „jó reggelt“ kívánt nekem. Szép reggel volt! Tresztiának, gondolám magamban, arany bányája van, de iskolája többet ér aranynál, Érd. Hír. ANGLIA. Brougham lord újra magára ingerlé a’ papirokat. Az Edinburgh-Reviewban egy czikkelyt olvashatni, melly következő czime: „A’ parliament utolsó ülése, a’ felsőház.“ E’ czikkely védelmezi a’ felsőházat mint intézvényt, de tetemes javításokat ajánl ’s mond részére szükségeseknek. Efölött a’ czikkely szerkezete ollyan, hogy belőle mind a’ conservativek, mind a’ radicalok helyeket idéznek, mintha az ő irányukat pártolná az. A’ czikkely szerzőjének Brougham lordot tartják. Egy Courier közlötte helyen többek közt igy szól: „Az előbbi ministeriumok igen értették, hogy létük az udvar kedvezésétől, a’ peerek hajlandóságától ’s bizonyos lépcsőig a’ néptől is függött, a’ mostani pedig nem csak érzi, de tudja, hogy a’ nép tetszése ’s vonzalma tartja őt fen. A’ nép e’ tetszését a’ tervlapok ugyan nem akarják megengedni, de a’ többi független lap igen is bizonyosnak hirdeti azt.“ Azonban noha javíttatni javasolja e’ czikkely is a’ felsőházat, határozottan ellenmond mindazáltal választás általi összeállittatásának. Pedig ezen utolsó véleménynek nem csak a’ radical lapok, de még a’ministeriek, sőt magok a’ ministerek is kedvezni látszanak. — Egy franczia újság szerint d. Carlos hónapos költsége hiteles kútfők után öt millió frankra megyen: „Ez, úgymond a’ lap, királyságnak ország nélkül egy kevéssé még is sok.“ — Az agricultural society (gazdasági egyesület) évenként lakomát szokott tartani. Ez idén Stanley lord volt az elölülő, és midőn egészségére áldomást mondottak, jeles beszédet tartott Anglia aristokratiájáról, mellyel nevét az egybegyült vendégek összekapcsolták. Miután az angol aristokratiáról azt mondotta, hogy belé tartozik mind az, kit születés, vagyon ’s egyéb kül viszony a’nép hegyébe magasztalt ’s hogy egyszersmind az minden érdemnek nyitva áll, igy zárá beszédét: „Ezeknél fogva büszke vagyok nevemet Anglia aristokratiájával egybekapcsolva hallanom. Arra építek, hogy valamennyi osztály érteni fogja kölcsönös függelmét, mellyben egymáshoz áll; hogy valamennyi osztály meg fog győződni azon nagy igazságról, hogy valamennyi, ’s mindegyik egyetértésében boldogulásában áll az egésznek szerencséje, dicsősége, ’s jólléte’s a’.“ Említettük, mi bosszús rágalommal szólnak a’ whigekről a’ toryk, uj példát mondunk erre a’ következő nyilatkozásában Josua King nevű, több rendű egyházi jövedelmet bíró lelkésznek a’ ehesten lakomán: „Olly annyira utálom, úgymond, mind azt, ki az izlandi egyház-kifosztásra szavazott, hogy szégyenleném magamat velek, vagy közülök bármelyikkel is egy szobában lenni, kivévén két kikötés alatt, tudnillik meg legyen engedve kalapomat egész ottlétem alatt fejemen tarthatnám, nehogy ellopja valaki; azután hogy zsebemben pénz nélkül mehessek oda, nehogy kilopja valaki.“ A’ Standard szinte illy rágalmazó czikkben oda nyilatkozik, hogy az alsóház szabadelmű többsége csupa koldusból áll, kik rendesen helyeiken vannak ott (tudnillik az ülésekben) hogy hideg időben fűtött szobában lehessenek. — Ezen valóban hitvány bosszantásokra a’ Spectator az alsóházi szabadelmü tagokat pénztehetségek szerint, osztályozza föl ’s e’ következményt adja . Az alsóház szabadelmü többségének tagjai, számra 320an, többnyire — 307en,— sajátképen a’ pénz-vagy birtok-aristokratiához tartoznak, kik közül 68an lordok vagy nagy földbirtokosok később szülöttei, ’s a’ többiek is függetlenül élnek jövedelmeikből. A’ 213 közül pedig 53 gazdag kereskedő, pénzváltó, kézmű-birtokos, 25 ügyvéd, 12 tiszt a’ seregnél vagy a’ hajóhadnál, ’s csak 21 nem tartozik ezen osztályok közül egyikhez sem, mint dr. Bowring, Roebuck, a’két Ruthven, két Bulwer, ’s többen; de ámbár e’ férfiakat épen vagyonosaknak nem mondhatni, értelmességök által még is igen jelesek, mindazáltal némi részben kisebb ingatlan mezei jószágok birtokosai. „Kitetszik ez osztályozásból, mi alaptalan számítások ’s állításokkal leplezik a’ toryk ügyefogyottságukat.— O'Connellt bizonyos Raphael, izlandi követ arról vádolá, hogy pénzt von el tőle azon kikötés mellett, mellynél fogvást a’ parliamenti követségre őt ajánlani, ’s ha megválasztatása kétségbe vonatnék, védelmezni is fogja. Az ajánlást O’Connell megtevé, ’s Raphael csakugyan meg is választatott, de választatását a’ parliamentbiztosság félreveté, ’s Raphael most azon panaszkodik, hogy O'Connell őt védelmezni, ’s pedig saját költségin védelmezni nem akarja. A közönség feszülten várja O’Connell igazló válaszát, addig a’ Morning-Chronicle szerint az sül ki a’ dologból, hogy Raphael részrehajló előadásából is kitetszik, mikép saját kezei nem tiszták az ügyben. — A’ Morning-Chronicle egy új orangepáholy-fölállítást jelent Dublinban, melly