Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-11-25 / 94. szám

746 szekeret is elbirá a’ kemény fagy sok helyütt. Azóta hó és hideg növekedett, úgy hogy már mélyebb a’ hó fél talpnyinál, ’s a’ hideg napfel­­jötte táján 6 Reaumur foknyi vala. A’szüretet sok helyen félben hagyták, más helyeken szűrdögel­­nek ugyan, de, nagy bajjal, mert a’ leszedett fagyos havas gerezdeket (mint 1805ben) felfor­ralt musttal, vagy pinczékben engesztelgetik,’s csizmás lábbal tapossák ki. A’ must jobb az 1833- belinél, de az 1832belinél alábbacska, majd mindenütt, jobb pedig sehol sem. Aligha­nem épen 1835 kezdette meg nálunk ama’ gyakori gyön­gébb boros esztendők sora egyikét, ’s ez által az 1834beli bornak, 181­1 és 1827ben szü­retelt testvérei hírére ’s becsére leendő méltat­­tatását. Érd. Hir. Múlt számunkban a’ fertői uj csatornárul tett jelenté­sünkben Paumgarten falu helyett Pomogy (Pamhagen) Mo­­sony vmegyei helységnek kell vala állani. ANGLIA A’ király engedelmet adott, hogy a’ Lon­donból Windsorba menendő vasút a’ windsori park közepén vonassák végig. — Nove­l­én kelle Den­man lordnak, ’s a’ biztossághoz nevezett többi peernek a’ felsőházban megjelenni, hogy a’ király meghagytánál fogvást a’ házat dec. 1deiglen halasztaná el. Azonban a’ parliament megnyittatása csak 1836. februárjában fog megtörténni. — A’ politikai világ legmagasb vidékein, mint mondják, azt rebesgetik, hogy Orleans herczeg utazásá­nak a’ földközi tengeren valóságos czélja nem an­nyira Corsicát meglátogatni, vagy az éjafrikai hadküldésben részt venni, mint ismeretlenül, ’s mintegy véletlenül a’nápolyi kir.herczegasszonyokat meglátogatni, hogy ha lehetséges, valamellyiket elvegye. — Angol lapok bő tudósítást közlenek vala­mennyi most létesülő vasut-vállalatról. Mostan 23 vasút van készülőben, mellyekre 33,300,000 ft sterling (333 millió pengő frt.!) kívántatik meg. A’részvények száma összesen 400,000, ’s már is a’ kibocsáttatási áron túl áruitatnak. A’ Courier­e’ végett ója a’ közönséget, hogy ezen vasutak várandó jövedelme iránt túlcsapongó reményekről ne ábrándozzon, mivel a’ manchester-liverpooli vasút részvényei sem adtak évenként többet száz­tól kilencznél, noha igaz, hogy e’vasút csak első próba volt, ’s a’ költségek most aránylag csekélyeb­bek. A’ londoni csarnokon a’ vasúti részvényekkel majd úgy kezdenek bánni , mint Párisban a’ spanyol kölcsön­ jegyekkel. Csakhogy Londonban erősb a’ közvélemény ’s nem ony lenge és csél­­csap mint Párisban. A’ M. Herald azt mondja, hogy az euró­pai közbéke föntartására igen kedvezők a’ kilá­tások. Ugyanezen tudósítások­ még azt teszik hoz­zá, hogy Francziaország összeköttetése az éjszaki hatalmakkal naponként szorosabb és barátságo­rr­o­sabb el annyira, hogy , mivel a­ jövő évben a szárazföldi hatalmak congressust szándékoznak tartani, Francziaország is meg fog hivatni, hogy oda képviselőt küldjön. — A’ szándéklott vasu­tat Londonból Brighton felé az illető földtulaj­donosok Surrey megyében igen ellenzik. Epsom­­ban nove­rén tartott gyű­lésekben névszerint Goul­­burn, volt pénzügyminister Peel alatt, keményen kikelt általjában minden vasút ellen. „Én, úgy­mond, azt tudom, hogy vasutak nem szereznek nemzeti jóllétet, de azt is, hogy igenis elronta­nak sok darab jó szántóföldet ’s a’ kézmű-­terü­­letektől messze távolságra is megháborítják azok nyugalmát, kik munkájik után, mint illik is, gyö­nyörködő visszavonultságban akarnának pihenni. — A’ jó Goulburn annyira gyűlöli a’ kézmü­veket, hogy mindent elkövetne azok elpusz­títására Angliában is; de meg is érdemlené, hogy minden kézmü-készítményt húzzanak le róla. Még a’ Morning-Herald is gáncsolja Goulburn kifeje­zéseit; figyelmeztet azonban valamenyi londoni lap otólag azon szédelgésekre, mellyeket most An­gliában a’vasút-részvények okoznak, ’s mellyek meghaladják a’kibocsáttatási értéket, mielőtt fel­épültek a’ vasutak. — A’ Morning-Chronicle következőleg érteke­zik azon állásról, mellyet a’ franczia kormánnyal, ’s annak orgánumával, a’ Journal des Débatsval szem­­közt elfoglalt. „ Még egyszer vissza kell térnünk a’ Journal des Débats ellenében vett állásunkra. E’ dolgokban egy jártas sem fogja tagadhatni, hogy a’ mostani franczia ministerium am a’ lapot használta főleg véleményes orgánumául ’s az egész világ tudja ,hogy a’Journal des Débats a’ franczia statuskincstárbol közvetve vagy közvetlenül pénz­zel támogattatik. Nem lehete tehát nekünk rosa néven venni, midőn ezen lap változtatott nyelvé­ből a’ spanyol ügyek felől mi magunk is a’ minis­terek véleménye másulását következtetők,’s e’szem­­pontot természetesen összekapcsoltuk azon min­denfelől hozzánk érkezett tudósításokkal, mellek­nél fogvást a’ franczia határról a’ franczia határ­széli hatóságok részére mindenféle hadiszer-szál­­lítás világosan megengedtetik a’ praeteiulens szá­mára. E’ tekintetben irt czikkelyeinket a’ csator­nán túl úgy tekintették, mint ministeriumunk sugal­lni­­ , mert mi e’ ministeriumot erőnkhöz képest támogatjuk. De már odt. 17k én oda nyilatkoz­tunk, hogy a’ britt kormány lapunk véleményé­ért ez vagy amaz ügyben épen nem felelős. Mi jól tudtuk, midőn azon czikkelyeket irtuk, hogy nem a’ diplomatia nyelvén szólunk. Ő fölsége mi­nisterei szintelly függetlenek tőlünk, mint mi tőlök. Nincs egyéb szövetség közöttünk, mint a’ nyilvá­­nyos elvé, mellyhez ő is mi is a­ legnagyobb hódolással ragaszkodhatunk, habár a­ közös czél.

Next