Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-11-25 / 94. szám
746 szekeret is elbirá a’ kemény fagy sok helyütt. Azóta hó és hideg növekedett, úgy hogy már mélyebb a’ hó fél talpnyinál, ’s a’ hideg napfeljötte táján 6 Reaumur foknyi vala. A’szüretet sok helyen félben hagyták, más helyeken szűrdögelnek ugyan, de, nagy bajjal, mert a’ leszedett fagyos havas gerezdeket (mint 1805ben) felforralt musttal, vagy pinczékben engesztelgetik,’s csizmás lábbal tapossák ki. A’ must jobb az 1833- belinél, de az 1832belinél alábbacska, majd mindenütt, jobb pedig sehol sem. Alighanem épen 1835 kezdette meg nálunk ama’ gyakori gyöngébb boros esztendők sora egyikét, ’s ez által az 1834beli bornak, 1811 és 1827ben szüretelt testvérei hírére ’s becsére leendő méltattatását. Érd. Hir. Múlt számunkban a’ fertői uj csatornárul tett jelentésünkben Paumgarten falu helyett Pomogy (Pamhagen) Mosony vmegyei helységnek kell vala állani. ANGLIA A’ király engedelmet adott, hogy a’ Londonból Windsorba menendő vasút a’ windsori park közepén vonassák végig. — Novelén kelle Denman lordnak, ’s a’ biztossághoz nevezett többi peernek a’ felsőházban megjelenni, hogy a’ király meghagytánál fogvást a’ házat dec. 1deiglen halasztaná el. Azonban a’ parliament megnyittatása csak 1836. februárjában fog megtörténni. — A’ politikai világ legmagasb vidékein, mint mondják, azt rebesgetik, hogy Orleans herczeg utazásának a’ földközi tengeren valóságos czélja nem annyira Corsicát meglátogatni, vagy az éjafrikai hadküldésben részt venni, mint ismeretlenül, ’s mintegy véletlenül a’nápolyi kir.herczegasszonyokat meglátogatni, hogy ha lehetséges, valamellyiket elvegye. — Angol lapok bő tudósítást közlenek valamennyi most létesülő vasut-vállalatról. Mostan 23 vasút van készülőben, mellyekre 33,300,000 ft sterling (333 millió pengő frt.!) kívántatik meg. A’részvények száma összesen 400,000, ’s már is a’ kibocsáttatási áron túl áruitatnak. A’ Couriere’ végett ója a’ közönséget, hogy ezen vasutak várandó jövedelme iránt túlcsapongó reményekről ne ábrándozzon, mivel a’ manchester-liverpooli vasút részvényei sem adtak évenként többet száztól kilencznél, noha igaz, hogy e’vasút csak első próba volt, ’s a’ költségek most aránylag csekélyebbek. A’ londoni csarnokon a’ vasúti részvényekkel majd úgy kezdenek bánni , mint Párisban a’ spanyol kölcsön jegyekkel. Csakhogy Londonban erősb a’ közvélemény ’s nem ony lenge és csélcsap mint Párisban. A’ M. Herald azt mondja, hogy az európai közbéke föntartására igen kedvezők a’ kilátások. Ugyanezen tudósítások még azt teszik hozzá, hogy Francziaország összeköttetése az éjszaki hatalmakkal naponként szorosabb és barátságorrosabb el annyira, hogy , mivel a jövő évben a szárazföldi hatalmak congressust szándékoznak tartani, Francziaország is meg fog hivatni, hogy oda képviselőt küldjön. — A’ szándéklott vasutat Londonból Brighton felé az illető földtulajdonosok Surrey megyében igen ellenzik. Epsomban noverén tartott gyűlésekben névszerint Goulburn, volt pénzügyminister Peel alatt, keményen kikelt általjában minden vasút ellen. „Én, úgymond, azt tudom, hogy vasutak nem szereznek nemzeti jóllétet, de azt is, hogy igenis elrontanak sok darab jó szántóföldet ’s a’ kézmű-területektől messze távolságra is megháborítják azok nyugalmát, kik munkájik után, mint illik is, gyönyörködő visszavonultságban akarnának pihenni. — A’ jó Goulburn annyira gyűlöli a’ kézmüveket, hogy mindent elkövetne azok elpusztítására Angliában is; de meg is érdemlené, hogy minden kézmü-készítményt húzzanak le róla. Még a’ Morning-Herald is gáncsolja Goulburn kifejezéseit; figyelmeztet azonban valamenyi londoni lap otólag azon szédelgésekre, mellyeket most Angliában a’vasút-részvények okoznak, ’s mellyek meghaladják a’kibocsáttatási értéket, mielőtt felépültek a’ vasutak. — A’ Morning-Chronicle következőleg értekezik azon állásról, mellyet a’ franczia kormánnyal, ’s annak orgánumával, a’ Journal des Débatsval szemközt elfoglalt. „ Még egyszer vissza kell térnünk a’ Journal des Débats ellenében vett állásunkra. E’ dolgokban egy jártas sem fogja tagadhatni, hogy a’ mostani franczia ministerium am a’ lapot használta főleg véleményes orgánumául ’s az egész világ tudja ,hogy a’Journal des Débats a’ franczia statuskincstárbol közvetve vagy közvetlenül pénzzel támogattatik. Nem lehete tehát nekünk rosa néven venni, midőn ezen lap változtatott nyelvéből a’ spanyol ügyek felől mi magunk is a’ ministerek véleménye másulását következtetők,’s e’szempontot természetesen összekapcsoltuk azon mindenfelől hozzánk érkezett tudósításokkal, melleknél fogvást a’ franczia határról a’ franczia határszéli hatóságok részére mindenféle hadiszer-szállítás világosan megengedtetik a’ praeteiulens számára. E’ tekintetben irt czikkelyeinket a’ csatornán túl úgy tekintették, mint ministeriumunk sugallni , mert mi e’ ministeriumot erőnkhöz képest támogatjuk. De már odt. 17k én oda nyilatkoztunk, hogy a’ britt kormány lapunk véleményéért ez vagy amaz ügyben épen nem felelős. Mi jól tudtuk, midőn azon czikkelyeket irtuk, hogy nem a’ diplomatia nyelvén szólunk. Ő fölsége ministerei szintelly függetlenek tőlünk, mint mi tőlök. Nincs egyéb szövetség közöttünk, mint a’ nyilványos elvé, mellyhez ő is mi is a legnagyobb hódolással ragaszkodhatunk, habár a közös czél.