Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-02-14 / 13. szám

a’ rablóit jószágot pártfogóikkal megosztani szokták, gyakran háborgatják e’ végvidéket, mellyen mint tud­va van, az elválasztó határőrvonal nagyobb részint szárazföldön esik, lopva berontnak, marhákat hajta­nak el, embereket ölnek ’s a’ t. — A’ múlt hónap 25- kén az­­ báni határezredi őrvonalon, őr­járás közben Jovo Ostoich serassani főbasát Sirovacz falu mellett (melly a’ mi részünkön esik) egy illy rabló csoport lesből lőtte le, az albasát, Thesan Ostoichot pedig meg­­sebesité. Gyilkolás után a’ csoport visszafutott a’ tö­rök földre, ’s nyomába futni nem lehetett. 13 ’s 14ke közti éjjel­­ a’ Massinovich török aga védelme alatt álló illyféle zsiványokbul 9 jőve által széleinkre , ’s az 1 báni ezred mojani csapatjábul 6 határnokot, kik épen a’ határszélen eső Garlivacz erdőbű­l fát hoztanak, megtám­adák, ’s közülök egyet lelővén a’ 4 jármos ök­röt kifogák ’siajták a’ török föld felé. A’ többi 4 em­ber minden marhástul szerencsésen megszabadulván a’ szomszéd falukban azonnal lármát ütött; összegyűlt az egész környékbeli katonaság ’s tiszteivel együtt fegy­veresen siete az őrvonal felé elszegni a’ rablók útját. Ezek szorosban látván magokat , a’ rablott jószágot el­­hagyák ’s úgy futottak a’ török földre vissza. Az ez­red ’s őrvonali parancsnok megértvén, hogy a’ rablók a’ nem messze fekvő törökföldi Zboristhe faluban Massi­novich aga véduroknál vonultak meg , átlépett a’ hatá­ron ’s a’ falut körülfogatván egy osztályt bekül­de föl­szólítani a’ lakosokat a’ gyilkosok kiadatása végett. Ezek válasz helyett lövésekkel fogadák a’ beküldött ka­tonaságot, melly által részünkről kettő esett el, egy pedig sebet kapott. Nem vala tehát más mód mint e­­rőszakhoz nyúlni, mellynek következésében katonáink a­ falut nyilsebességgel megrohanván megvitták. 7 e­­settel a’ makacs lakosok részérűl halva, ’s 15 sebet kapott. Ostromlás ’s e’ közbeni mind két részről tör­tént tüzelés miatt itt ott a’ szalmafödelek tüzet kap­ván, ez által néhány csárdájuk is porrá égett. Fáj­dalom ! mind e’ mellett is a’ keresett zsivány-czimbo­­rák kézre nem kerülhettek. Zág. Ujs. Vesztegintézetink ügyében. Múlt évi pd­.öki legkegyesb határozatában ő cs. kir Fölsége rendelni méltóztatott, hogy valamig Moldva- és Oláhországban a’ velök szomszédos többi török tartományokra nézve fönálló vesztegintézetek épségben föntartatnak ’s az egézségi állapot a’ nevezett két tartományban nem gyanús. Erdély szélein a’ Moldva- és Oláhországból jövőkre eddig fönállott 10 napi másod­fokú veszteglés ezentúl 5 napi reend; azonban ha Konstantinápolyban a’ pestis megszűnik ’s a’ török birodalom európai többi része is teljes és kétségtelen jó egészségi állapotú, a’ veszteglés első fokra szállittatik ’s ehez képest Tö­­rökországból jövő minden utasnak az ausztriai birodal­mi földre szabad átkelés engedtetik; ellenben ha Mold­va- és Oláhországban keleti dögmirigy üt ki, azon e­­setben a’ veszteglés 20 napig tartó 3 foknyira emel­tessék. A­ kir. kormányszék, melly e’ legfensőbb ha­tározatot múlt év dec. 15-i rendeltetésénél fogva közhírré téteté, hozzá teszi egyszersmind, hogy je­lenre nézve e’ legfensőbb rendeléshez képest, minthogy Moldva- és Oláhországban az egézség állapotja nem látszik veszélyesnek, ezen tartományokba járó sze­mélyekre Erdély szélein a’ veszteglési idő 5 napra szállittatik le, mirigy-ragadós portékákra nézve pe­dig további rendelésig fönmarad az eddigi veszteglés, 10 nap t. i. ollyatén árukra, mellyek hiteles bebizo­nyítás szerint egyenesen és közvetlen Moldva- és O­­láhországból szállíttatnak, 20 nap pedig ollyanokra , mellyek a’ Törökbirodalom többi részeiből hozatnak. selmecz sz. királyi és bányaváros feb. 3 — 4 napjain tartá tisztválasztását ugyancsak, mint Besztercze-bánya,Schwaitzer Gábor ur ’sbánya­­alföklkerületi főkamara grófnak, mint e’ végre kiküldött kir. biztosnak elnöksége alatt. A’ vá­lasztó­ polgárság száma 37 uj taggal jön kie­gészítve ; ezután szószólónak választatott Érti Sámuel; új tanácsbeliek lettek: Majkovich Jó­zsef, Matulay János, Marschalko Gottlieb és Goldbrunner Sándor; tiszt, tanácsbeliek: Laufer Lajos és Bodor János; városkapitány Marschal­ko Gottlieb; polgármester Matulay János, biró Schmidt Ferencz. ANGLIA. A’ Courier csípősen emeli ki azon körül­ményt, hogy Londonba orosz követté Pozzo di Borgo neveztetett ki, mi annál szembetűnőbb, hogy nem csak Pozzo di Borgo váratik London­ba, hanem Eszterházy­ig (kijan.29-én indult el Bécsből követségi helyére) úgy szinte a’ fran­­czia követ is, ha Lajos­ Fülöp szerencsés le­szen ollyant találni, ki az angol ministerium előtt kedves leend. Mind ezt, úgymond a’ Cou­rier, az udvar igen örömest látja, mert az fé­nyét nevelni fogja, ’s annál inkább, minthogy Lieven hgasszonyt is Londonba várják,kinek az orvosok azt javaslották, hogy olly éghajlat alá menjen lakni, mellyet már egészen meg szokott, az­az Londonba. A’ ministerium örömest használ­ná ezen asszonyság befolyását a’ toryknál. Azon­ban a’ közelgő udvari pompának még más czél­­ja is van. Wellington és Peeligen jól tudják, hogy bizonyos osztály előtt igen kedvesekké teszik ma­gokat, ha sok gazdag embert csődítenek Lon­donba, kik sokat költenek. Már is áldott évre számolnak a’szatócsok,’s ha aratásuk jól ütend ki,örömkiáltásokkal fognak az utczák megtelni. Azonban mind­ez nem mást csak ál-népszerűséget szerezhet a’ ministeriumnak ’s csupán arra szol­gál majd, hogy csalódásában még inkább meg­erősödjék . Az oppositio lapjai igen fönakad­­nak azon jól kiszámolt körülményen, hogy u­­gyanazon időben, midőn a’ királyszéki beszéd tartatni fog, mi legközelebb nyolczad napra tör­ténhetik feb. 19ke után, mikorra tudniillik min­denfelől be kell a’ választási tudósításokat kül­deni, a’ kerületi törvényszékek üléseit is meg­kezdik, mi természetesen sok parliament tagot elfogand az alsó házbani megjelenéstől. —Jona­than Peel, az első minister nagybátyja, Canter­­buryben 600,000 font sterlingnyi vagyont ha­

Next