Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-01-13 / 4. szám
14 riss lapok megítélni. Elsőben is minit magát azt ütközetet, mind a’ „vert győződésem hatását és sükerét nem emelik olly magasra, mint azt eleinte, nemzeti büszkeségtől ösztönöztetve, tevék. Az ütközet csekélysége csak onnan is kiviláglik, hogy az öt osztályból álló seren tizenkét halottnál ’s 200 sebesültnél többet nem veszte; vagy ezen számtétel nem igaz tehát, vagy a’ csata olly igen nagy nem lehetett. De még csekélyebb a’ megnyert ütközet sikere, melly, mint följebb említők, csak egy, az ellenségtől elhagyott, ’s elpusztított város elfoglalásában, ’s felpörkölésében állott Mert ha ezen győzedelem, melly miatt diadalmi kapukat készüle magának a’ doctrinair ministerium a’ fűszeráros polgárkák által emeltetni, olly nagy lett volna, minőnek azokat a’ ministeri lapok harsogak, nem kellett volna mindannak megtörténni, mit egy franczia levelező az Alig. Zrgban bőven előszámlála. Nem kellett volna tudnillik megtörténni annak, hogy a’ sereg, noha jól ellátva mondották azt a’ hivatalos hírek élelmiszert egy napi nyugvás után még is kénytelenitteték visszatérni a’ legterhesb körülmények daczára. Nem kellett volna megtörténni annak is, hogy e’ visszavonulás alatt tevék, ’s társzekerek is maradjanak hátra, sőt még betegek és foglyok is az arabok kezeibe essenek. De továbbá az ellenség derekas legyőzetése után az sem vala megtörténhető, hogy az a’ sereget egész a’ tengerpartig, egész Mostaganemig, mintegy üldözve, kövesse, ’s még a’ visszavonulás harmadik napján is az, Orleans herczeget a’ seregtől kis távolságra majd elfogja, mint azt a’ Journal des Débats maga elég körülményesen elbeszéli. Világosan kitetszik tehát, hogy az egész hadküldés által az arabok épen nincsenek még legyőzetve, de még kevésbé megsemmitve. A’ Temps mind ezen szemszuró körülmény után alaposan mondhatja, hogy: „ezen hadküldés Mascara ellen politikai számítás volt a’ doctrinairek részéről, hasonlító ahoz, mellyel bizonyos ülés előtt (I. Károly alatt) a’ ministerium Lissabon falai fölébe vagy alá szögező zászlónkat, ’s ahoz, melly Algier elfoglalásával készité egy hitszegett kormány által a’ charta elkoboztatását. Akármikép változnak is a’ kabinetek, bárminő változott körülmények közt kövessék is egymást, még is mindig olly sugallások után indulnak, mellyek ugyanazon machiavellismusból erednek. Az afrikai seregnek azt mondották: „Mascarát az esős idő daczára is be kell venni!“ A’ sereg, melly ismeri kötelességét, derekasan teljesíté a’ parancsot, ’s a’ ministerium most diadalmi kocsin menend a’ kamarákba.“ A’ Constitutionnel azt hirli Prágából , hogy X. Károly ’s meghitt barátai közt némi tanácskozás következésében az ex-monarcha valamennyi híveinek parancsot adott: tegyék le a’ szokott status-esküt,mellyet eddig számos legitimista nem tett vala le), vegyenek részt a’ megyei és községi választásokban, ’s fogadjanak el minden nyilványos hivatalt, mellyet a’ kormány kioszthat. E’ parancs különösen O-Bretagne legitimistájinak van adva, kik mindeddig nyakasabban ellentették az esküt, mint a’ délszakiak. A’ Journal de Paris, — hivatalos lapja a’ ministeriumnak, — azt mondja, hogy, ha jól van értesítve, az új év ünnepe és Mascara bevétele alkalmából a’király kegyelmeket és büntetésenyhítéseket szándékozik osztogatni. Az áprilisi per vádlottai közül többnek személyesen kíván a’ király megkegyelmezni. A’ legújabb párisi lapok dec. Séról, midőn leírják a’ királynak a’ tuiteriakből a’ követházba menetét, azon megjegyzést teszik, hogy a’ menet iránya a’ más éveidhez képest megmásittatott. Máskor tudnillik az út a’ pont-royalon keresztül a’ Szajna bal partján a’ d’ Orsay partszél (quai) hosszában vezetett, most ez út a’jobb parton ment a’ tuileriák partszéle hosszában, ’s a’ tuileriák kertjei be valónak zárva. Innen tovább a’ pont de la Concorde-on. A’ meneti útmegmásitást azon körülménynek tulajdonítják a’ lapok, hogy a’ rendőrség ismét nyomára bukkant valamelly új merénynek a’ király élete ellen, mellyet bizonyos a’ király ellen történt összeesküvés emberei szándékozónak végrehajtani. Igaz, hogy a’ Moniteur és Journal de Paris még hallgatnak, de a’ Journal des Débats több rendű elfogatást említ. A’ rendőrség minden kitelhető előgondoskodást megtett, a’ menet irányában több házat végig fürkésztetett, nincs e t. i. azok valamelyikében pokolerőmű elrejtve? Mondják, a’ követház közelében négy vagy öt fiatal embert is elfogtak, kik folyamodást látszanak a’ királynak benyújtani akarni. Mondják, hogy Bergeron urat is elfogták, kiről azt állítják, hogy a’ nie du Bac utczában a’ sarokházban egy szobát bérlett ki, ’s e’ ház szemközt áll a’ pont royallal, mellyen tudnillik a’ királynak szokás szerint jőnie kellett volna. — A’ követház dec. 30-i ülésében ismét id.Dupin urat választotta meg elnökének 164 szózattal 278 közt. Egy kir. rendelés dec. lerül uj idegen sereg-alakításra hatalmaz, mellyböl azonban csak az első osztályt kell azonnal felállítani. — a’ többi osztály külön rendelések következésében fog létesittetni, ’s olly sorral, mikép azt a’ szolgálat szüksége megkivánandja.— A’legújabb párisi lapok decemberéről egy betűt sem említenek a’ király élete ellen állítólag szándéklott merényröl. A’ ministeri lapok is csak azt mondják, hogy az elfogatások némi haszontalan fecsegések, de nem valamelly gyanított összeesküvés következésében történtek. A’ Messager kétli: ha igaz e, hogy Bergeront elfogták?—Mint említtettük Francziaországban 1835 végével a’statusletteriák t. i. mind megszünendenek. A’ kormány t. i. erkölcsi czél miatt ezen évenkénti tetemes jövedelemről lemondott. Azonban a’könyvárosok, nem ugyan épen lettek át, de ahoz igen hasonló intézetet kezdenek hivatoztatni az által, hogy könyveladásikat úgynevezett „jutalmakkal“ (proemium) kötötték össze. A’ könyváros tudnillik azzal kezdi, hogy összegyűjt közönségesen 60—75.000 frankot, azt valamelly törvényes személynél leteszi, ’s azután mindenkinek, ki nála 5 frank áru könyvet vásárol, sorsjegyet ad, mellyel az illyen vevő reményt kap, a’ följebb kitett ’s több kisebb mennyiségre felosztott összeség egy részinek megnyerhetésére. A’ könyvkereskedők azon szemrehányásra, hogy az erkölcstelenséget mozdítják elő az által, azt felelik, hogy inkább erkölcsi czél van szemök előtt, mert ez által könyvvételre ingereltetnek az emberek ’s tudomány és műveltség terjedend az emberek között így el. Minthogy a’ sorsjegyeket a’ könyvek mellé ingyen adták, ’s a’ törvény csak a’ sorsjegyek eladatását tiltja, a’ hatóság nem avatkozhatott belé. A’ Journal des Débats most már azt jelenti, hogy a’ kormány jövő ülés alatt törvényjavaslatot fog beadni ezen tőzsérmód ellen. Említettük a’ nyáron, hogy a’ rendőrség ötöt a’ megszökött áprilisi vádlottakból elfogván a’fényitő törvényszék elé idézett, erőszakos börtön-feltörés vétkéről vádolt, ’s meg akart büntettetni. A’ fenyitő törvényszék azon oknál fogva, mert nem lehete megmutatni, hogy az erőszakos kitörésben részt vettek volna, fölmenté őket a’ vád alól.— Följebbvitetvén a’ pör a’ párisi kir. törvényszékhez, ez őket a’ kitörés részvevőjinek, ’s igy vétkeseknek nyilványitá, ’s ennek következésében mindeniket 6 hónapi fogságra és 50 frankra ítélte. — Dec. 29-én az udvarnál fényes udvarlás volt, mellyen az idegenek közt, több magyart is lehet e nemzeti köntösben észrevenni. A’ követház dec. Sorki ülésében Bedoch úr korelnök élősülete alatt három követ lemondását küldötte be , többen pedig írásban jelentették ki sajnálkozásukat, hogy az ülésben nem jelenhetnek meg. Az ellenző fél ezen ülés alatt, mint közönségesen állítják ’s hiszik, a’ varsói beszéd és a’ Journal des Débats czikkelyei végett némi földvilágositásokat fog a’ ministeriumtól kívánni. E’ közbenszólásoknál Bignon urat mondják fő eszköznek. SPANYOLORSZÁG. Dec. Iokán mind a’ két ház összegyűlt a’ kormány közléseit meghallani. A’ procuradorházban a’ belügyi minister Martin de los Keros a’ sajtószabadsági törvényjavaslatot, a’ procerházban pedig Becerra igazságminister, a’ministerek felelőségéröl a törvényjavaslatot mutatta be, semmi nevezetes történet nem bélyegző az üléseket. Következők a’ sajtótörvényjavaslat fő vonásai minden spanyolnak joga van, nézeteit sajtó által minden censura nélkül, nyilványosakká tenni. Kivétetnek a’ kath. dogmák fölötti ’s vallásos irományok, mellyek csak at’ szokott helybenhagyás mellett jelenhetnek meg. A’ törvények megbüntetnek minden a’ közrend ’s egyesek jogai ellen elkövetett sajtóvétséget. Közrend elleni vétségül nézetik minden ollyan irományt mellyek] a’vallást vagy a’ királyság alapelveit vagy a’ törvényszerűséget támadják meg, ’s mellyek ő fölsége thrónjogait vagy személyét vagy méltóságát, a’ legfőbb statushatalom lényeges előségeit, vagy a’ nemzet víhatlan jogait egyenesen v. mellékes utón nevetségesekké teszik, kigúnyolják, vagy irántok bizalmatlanságot gerjesztenek; 2) azon irományok, mellyek egyenesen vagy mellékes utón zendülésre, törvény ’s felsőség elleni engedetlenségre ’s nyilványos rend - megháboritásra ingerlenek; 3) mellyek a’ mondott eszközök által olly cselekedetre izgatnak, miket a’ törvények bűnül bélyegeztek; 4) a’ gyalázatos, undok ’s közhiedelmet sértő irományok. — Egyesek ellen vétőknek tartatnak: 1) kik rágalmazó iromány által másokat valami nagy hibával vádolnak; 2) kik rágalmazás nélkül ugyan, de még is mások becsületét sértegetik; a kik sértegető írások által mások becsületét megtámadják, ha ugyan a’ sérelem csekély is, és rágalomtól ment. Innét kivételnek: a) a’ kik rágalom nélkül egy tisztviselő hivatali viseletét nyilvánossá teszik, vagy dorgálják; b) kik igazság sérelme nélkül valamelly összeesküvést, vagy terhes státusvétséget fölfedeznek. — Sértegető irományok irónt nem menekhetnek meg büntetéstől azáltal, hogy állításaik igazságát megmutatni ígérik, vagy be is bizonyítják, é s csak azon esetben folyamodhatnak illy bizonyításhoz, ha rágalomról vádoltatnak. Ha a’ rágalomnak mondott tettdolog igaznak bebizonyul, annak írója nem büntettetik ugyan mint rágalmazó, hanem mint sértegető.— Különféle büntetések vannak kiszabva illynemü irományok szerzőire. Olly irományok szerzői, mellyek egyenesen vagy mellékes utón rendbontók, 1 — 4 évi fogságra, ’s 2 — 6000 reál pénzbírságra ítéltetnek, ezenkívül, ha papok, hivatalaiktól ’s jövedelmeiktől is megfosztathatnak. Ha az iromány csak mellesleg rendbontó, akkor a’ fogság csak egy hónaptól egy évig tarthat, a’ birság 200- tól 2000 reálig terjedhet; — ’s a’ t. — Minden,irományért felelős annak írója, kiadója, tulajdonosa, ’s nyomtatója, vagy ezek föl hatalmazottja. Ha a’ szerző elő nem áll, úgy a’ kiadó, ’s ha ez sem jelen meg, a’ nyomtató idéztetik. Hírlap ’s minden '''egyéb iromány nyomtatója köteles nevét ’s a’ nyomtatás helyét kifonni 3—800 reál büntetés alatt. Minden spanyolnak joga van olly irományokat mellyeket rendbontóknak, zenditőknek vél, a’ felsőségnek följelenteni. — Az úgy nevezett fiscalis procuratorok kötelessége a’ sajtóvétségeket a’ kerületi tisztségeknek bejelenteni, kivévőn rágalom vagy megbántás eseteit. Biró a’ tett dolog felett lehet minden választó a’ tartomány fővárosában, hol a’törvényszék van. A’vétség-megvizsgálásra fölhatalmazott bíróság három, sors által választott, biróból áll. Az elnök sors által tizenkét bírót választ a’ dolog mibenléte felől, kik ezután föleskettetnek, ’s szótöbbséggel, titkos szavazás által nyilatkoztatják ki: el kellé a’port kezdeni vagy sem. Ha az esküitek úgy ítélnek, hogy a’ pertél kell kezdeni, a’ vádlott iromány eladatása fölfüggesztetik,a’vádlottak fogságba vitetnek ’s némelly esetben cautiót állítnak. Ha becsületsértési kérdés forog fen, előbb pert nem lehet