Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-01-13 / 4. szám

14 riss lapok megítélni. Elsőben is minit magát azt ütközetet, mind a’ „vert győződésem hatását és sükerét nem emelik olly magasra, mint azt eleinte, nemzeti büszkeségtől ösztönöztetve, tevék. Az ütközet csekélysége csak onnan is kiviláglik, hogy az öt osztályból álló se­ren­ tizenkét halottnál ’s 200 sebesültnél többet nem veszte; vagy ezen számtétel nem igaz tehát, vagy a’ csata olly igen nagy nem lehetett. De még csekélyebb a’ megnyert ütközet sikere, melly, mint följebb említők, csak egy, az ellenségtől elhagyott, ’s elpusztított város elfoglalásában, ’s felpörkölésében állott Mert ha ezen győ­­zedelem, melly miatt diadalmi kapukat készüle magának a’ doctri­­nair ministerium a’ fűszeráros polgárkák által emeltetni, olly nagy lett volna, minőnek azokat a’ ministeri lapok harsogak, nem kellett volna mindannak megtörténni, mit egy franczia levelező az Alig. Zrgban bőven előszámlála. Nem kellett volna tudnillik megtörténni annak, ho­gy a’ sereg, noha jól ellátva mondották azt a’ hivatalos hírek éle­lmi­­s­zert­­ egy napi­ nyugvás után még is kénytelenitteték vissza­térni a’ legterhesb körülmények daczára. Nem kellett volna meg­történni annak is, hogy e’ visszavonulás alatt tevék, ’s társzekerek is maradjanak hátra, sőt még betegek és foglyok is az arabok ke­zeibe essenek. De továbbá az ellenség derekas legyőzetése után az sem vala megtörténhető, hogy az a’ sereget egész a’ tengerpartig, eg­ész Mostaganemig, mintegy üldözve, kövesse, ’s még a’ vissza­vonulás harmadik napján is az, Orleans herczeget a’ seregtől kis távolságra majd elfogja, mint azt a’ Journal des Débats maga elég körülményesen elbeszéli. Világosan kitetszik tehát, hogy az egész hadküldés által az arabok épen nincsenek még legyőzetve, de még kevésbé megsemmitve. A’ Temps mind ezen szemszuró körülmény után alaposan mondhatja, hogy: „ezen hadküldés Mascara ellen po­litikai számítás volt a’ doctrinairek részéről, hasonlító ahoz, mellyel bizonyos ülés előtt (I. Károly alatt) a’ ministerium Lissabon falai fö­lébe vagy alá szögező zászlónkat, ’s ahoz, melly Algier elfoglalásá­val készité egy hitszegett kormány által a’ charta elkoboztatását. Akármikép változnak is a’ kabinetek, bárminő változott körülmények közt kövessék is egymást, még is mindig olly sugallások után indul­nak, mellyek ugyanazon­ machiavellismusból erednek. Az afrikai se­regnek azt mondották: „Mascarát az esős idő daczára is be kell venni!“ A’ sereg, melly ismeri kötelességét, derekasan teljesíté a’ parancsot, ’s a’ ministerium most diadalmi kocsin menend a’ kama­rákba.“ A’ Constitutionnel azt hirli Prágából , hogy X. Károly ’s meghitt barátai közt némi tanácskozás következésében az ex-mo­­narcha valamennyi híveinek parancsot adott: tegyék le a’ szokott status-esküt,­­mellyet eddig számos legitimista nem tett vala le), ve­gyenek részt a’ megyei és községi választásokban, ’s fogadjanak el minden nyilványos hivatalt, mellyet a’ kormány kioszthat. E’ pa­rancs különösen O-Bretagne legitimistájinak van adva, kik mind­eddig nyakasabban ellentették az esküt, mint a’ délszakiak. A’ Journal de Paris, — hivatalos lapja a’ ministeriumnak, — azt mondja, hogy, ha jól van értesítve, az új év ünnepe és Mascara bevétele alkalmából a’király kegyelmeket és büntetés­­enyhítéseket szándékozik osztogatni. Az áprilisi per vádlottai kö­zül többnek személyesen kíván a’ király megkegyelmezni. A’ legújabb párisi lapok dec. Séról, midőn leírják a’ király­nak a’ tuiteriakből a’ követházba menetét, azon megjegyzést teszik, hogy a’ menet iránya a’ más éveidhez képest megmásittatott. Más­kor tudnillik az út a’ pont-royalon keresztül a’ Szajna bal partján a’ d’ Orsay partszél (quai) hosszában vezetett, most ez út a’jobb par­ton ment a’ tuileriák partszéle hosszában, ’s a’ tuileriák kertjei be va­lónak zárva. Innen tovább a’ pont de la Concorde-on. A’ meneti út­­megmásitást azon körülménynek tulajdonítják a’ lapok, hogy a’ rend­őrség ismét nyomára bukkant valamelly új merénynek a’ király élete ellen, mellyet bizonyos a’ király ellen történt összeesküvés emberei szándékozónak végrehajtani. Igaz, hogy a’ Moniteur és Journal de Paris még hallgatnak, de a’ Journal des Débats több rendű elfoga­tást említ. A’ rendőrség minden kitelhető előgondoskodást megtett, a’ menet irányában több házat végig fürkésztetett, nincs e t. i. azok va­lamelyikében pokolerőmű elrejtve? Mondják, a’ követház közelében négy vagy öt fiatal embert is elfogtak, kik folyamodást látszanak a’ királynak benyújtani akarni. Mondják, hogy Bergeron urat is elfog­ták, kiről azt állítják, hogy a’ nie du Bac utczában a’ sarokházban egy szobát bérlett ki, ’s e’ ház szemközt áll a’ pont royallal, mellyen tudnillik a’ királynak szokás szerint jőnie kellett volna. — A’ követ­­ház dec. 30-i ülésében ismét id.Dupin urat választotta meg elnökének 164 szózattal 278 közt. Egy kir. rendelés dec. lerül uj idegen sereg-alakításra ha­talmaz, mellyböl azonban csak az első osztályt kell azonnal felál­lítani. —­ a’ többi osztály külön rendelések következésében fog létesittetni, ’s olly sorral, mikép azt a’ szolgálat szüksége megki­­vánandja.— A’legújabb párisi lapok december­­éről egy betűt sem említenek a’ király élete ellen állítólag szándéklott merényröl. A’ ministeri lapok is csak azt mondják, hogy az elfogatások némi haszon­talan fecsegések, de nem valamelly gyanított összeesküvés követ­kezésében történtek. A’ Messager kétli: ha igaz e, hogy Bergeront el­fogták?—­Mint említtettük Francziaországban 1835 végével a’status­­letteriák t. i. mind megszünendenek. A’ kormány t. i. erkölcsi czél miatt ezen évenkénti tetemes jövedelemről lemondott. Azonban a’köny­városok, nem ugyan épen lettek­ át, de ahoz igen hasonló intézetet kezde­nek hivatoztatni az által, hogy könyveladásikat úgynevezett „jutal­makkal“ (proemium) kötötték össze. A’ könyváros tudnillik az­zal kezdi, hogy összegyűjt közönségesen 60—75.000 fran­kot, azt valamelly törvényes személynél leteszi, ’s azután minden­kinek, ki nála 5 frank áru könyvet vásárol, sorsjegyet ad, mellyel az illyen vevő reményt kap, a’ följebb kitett ’s több kisebb mennyiségre felosztott összeség egy részinek megnyerhetésére. A’ könyvkereske­dők azon szemrehányásra, hogy az erkölcstelenséget mozdítják elő az által, azt felelik, hogy inkább erkölcsi czél van szemök előtt, mert ez által könyvvételre ingereltetnek az emberek ’s tudomány és műveltség terjedend az emberek között így el. Minthogy a’ sors­jegyeket a’ könyvek mellé ingyen adták, ’s a’ törvény csak a’ sorsjegyek eladatását tiltja, a’ hatóság nem avatkozhatott belé. A’ Journal des Débats most már azt jelenti, hogy a’ kormány jövő ülés alatt törvényjavaslatot fog beadni ezen tőzsérmód ellen. Említettük a’ nyáron, hogy a’ rendőrség ötöt a’ megszökött áp­rilisi vádlottakból elfogván a’fényi­tő törvényszék elé idézett, erősza­kos börtön-feltörés vétkéről vádolt, ’s meg akart bü­ntettetni. A’ fenyi­­tő törvényszék azon oknál fogva, mert nem lehete megmutatni, hogy az erőszakos kitörésben részt vettek volna, fölmenté őket a’ vád alól.— Följebbvitetvén a’ pör a’ párisi kir. törvényszékhez, ez őket a’ kitörés részvevőjinek, ’s igy vétkeseknek nyilványitá, ’s ennek következé­sében mindeniket 6 hónapi fogságra és 50 frankra ítélte. — Dec. 29-én az udvarnál fényes udvarlás volt, mellyen az ide­genek közt, több magyart is lehet e nemzeti köntösben észrevenni. A’ követház dec. Sorki ülésében Bedoch úr kor­elnök élősüle­te alatt három követ lemondását küldötte be , többen pedig írásban jelentették ki sajnálkozásukat, hogy az ülésben nem jelenhetnek meg. Az ellenző fél ezen ülés alatt, mint közönségesen állítják ’s hiszik, a’ varsói beszéd és a’ Journal des Débats czikkelyei végett némi föld­világositásokat fog a’ ministeriumtól kívánni. E’ közbenszólásoknál Bignon urat mondják fő eszköznek. SPANYOLORSZÁG. Dec. Iokán mind a’ két ház összegyűlt a’ kormány közléseit meghallani. A’ procuradorházban a’ belügyi minister Martin de los Keros a’ sajtószabadsági törvényjavaslatot, a’ procerházban pedig Becerra igazságminister, a’ministerek felelőségéröl a törvényjavasla­tot mutatta be, semmi nevezetes történet nem bélyegző az üléseket. Következők a’ sajtótörvényjavaslat fő vonásai minden spa­nyolnak joga van, nézeteit sajtó által minden censura nélkül, nyil­­ványosakká tenni. Kivétetnek a’ kath. dogmák fölötti ’s vallásos iro­mányok, mellyek csak at’ szokott helybenhagyás mellett jelenhetnek meg. A’ törvények megbüntetnek minden a’ közrend ’s egyesek jo­gai ellen elkövetett sajtóvétséget. Közrend elleni vétségül nézetik minden ollyan iromány­t­ mellyek] a’vallást vagy a’ királyság alap­­elveit vagy a’ törvényszerűséget támadják meg, ’s mellyek ő fölsége thrónjogait vagy személyét vagy méltóságát, a’ legfőbb statushata­lom lényeges előségeit, vagy a’ nemzet víhatlan jogait egyenesen v. mellékes utón nevetségesekké teszik, kigúnyolják, vagy irántok bi­zalmatlanságot gerjesztenek; 2) azon irományok, mellyek egyenesen vagy mellékes utón zendülésre, törvény ’s felsőség elleni engedetlen­ségre ’s nyilványos rend - megháboritásra ingerlenek; 3) mellyek a’ mondott eszközök által olly cselekedetre izgatnak, miket a’ törvé­nyek bűnül bélyegeztek; 4) a’ gyalázatos, undok ’s közhiedelmet sértő irományok. — Egyesek ellen vétőknek tartatnak: 1) kik rágal­mazó iromány által másokat valami nagy hibával vádolnak; 2) kik rágalmazás nélkül ugyan, de még is mások becsületét sértegetik; a­ kik sértegető írások által mások becsületét megtámadják, ha ugyan a’ sérelem csekély is, és rágalomtól ment. Innét kivételnek: a) a’ kik rágalom nélkül egy tisztviselő hivatali viseletét nyilván­ossá teszik, vagy dorgálják; b) kik igazság sérelme nélkül valamelly összeeskü­vést, vagy terhes státusvétséget fölfedeznek. — Sértegető iromá­nyok irónt nem menekhetnek meg büntetéstől azáltal, hogy állításaik igazságát megmutatni ígérik, vagy be is bizonyítják, é s csak azon esetben folyamodhatnak illy bizonyításhoz, ha rágalomról vádoltatnak. Ha a’ rágalomnak mondott tettdolog igaznak bebizonyul, annak írója nem büntettetik ugyan mint rágalmazó, hanem mint sértegető.— Különféle büntetések vannak kiszabva illynemü irományok szerzőire. Olly irományok szerző­i, mellyek egyenesen vagy mellékes utón rendbontók, 1 — 4 évi fogságra, ’s 2 — 6000 reál pénzbír­ságra ítéltetnek, ezenkívül, ha papok, hivatalaiktól ’s jövedelmeiktől is megfosztathatnak. Ha az iromány csak mellesleg rendbontó, ak­kor a’ fogság csak egy hónaptól egy­ évig tarthat, a’ birság 200- tól 2000 reálig terjedhet; — ’s a’ t. — Minden,­irományért fele­lős annak írója, kiadója, tulajdonosa, ’s nyomtatója, vagy ezek föl­ hatalmazottja. Ha a’ szerző elő nem áll, úgy a’ kiadó, ’s ha ez sem jelen meg, a’ nyomtató idéztetik. Hírlap ’s minden '''egyéb iromány nyomtatója köteles nevét ’s a’ nyomtatás helyét kifonni 3—­800 reál büntetés alatt. Minden spanyolnak joga van olly irományokat mellyeket rendbontóknak, zenditőknek vél, a’ felsőségnek följelen­teni. — Az úgy nevezett fiscalis procuratorok kötelessége a’ sajtó­vétségeket a’ kerületi tisztségeknek bejelenteni, kivévőn rágalom vagy megbántás eseteit. Biró a’ tett­ dolog felett lehet minden választó a’ tartomány fővárosában, hol a’törvényszék van. A’vétség-megvizs­gálásra fölhatalmazott bíróság három, sors által választott, biróból áll. Az elnök sors által tizenkét bírót választ a’ dolog mibenléte felől, kik ezután föleskettetnek, ’s szótöbbséggel, titkos szavazás által nyilatkoztatják ki: el kellé a’port kezdeni vagy sem. Ha az esküi­tek úgy ítélnek, hogy a’ pertél kell kezdeni, a’ vádlott iromány eladatása fölfüggesztetik,a’vádlottak fogságba vitetnek ’s némelly esetben cautiót állítnak. Ha becsü­let­sértési kérdés forog fen, előbb pert nem lehet

Next