Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-05-28 / 43. szám

ban a­z 1­83­4 i­k­i Julius­­róf kért kir. rendelés következésében fogság­ban ültek, e’ büntetést névnapján elengedte.— A­ franczia lapokban Francziaország külön részeiről olvas­hatni tudósításokat, mellyek a’ folyók rendkívüli áradásiról szólanak. Páriában is annyira feldagadt ’s kiöntött a’ Szajna, hogy a’ Greve­­tér ’s a’ városház környékén több utcza víz alatt volt. A’ kár, amel­­lyet ezen áradás itt okozott, tömérdek. Egy fakereskedő három nap alatt 400 ezer frankot veszte. A’ tuilleriák kerte árkai a’ Concorde tér felé mind telvék vízzel. A’ Szajna olly magosra hágott most, mint 1793ben ’s rajta egy biliárdot lehete úszni látni, ’s több egyéb bútort. A’ biliárdot a’ Carroussel-hidnál fogták ki. E’ hídnál a’ a’ viz kevés híjjal a’ boltok ivei felső részéig ért. A’ gőzhajózás megszűnt, mert a’ gőzhajók a’ boltok ivei alatt nem mehettek át, Dén a’ viz azonban ismét apadni kezde. Az áradás legfőbb ma­gassága a’ port royalnál 6 metre volt és 4 decimetre, 1740 ben pedig S1. St. Denis és Bezons alatt a’ síkság a tengerhez hasonlít, mert egészen el van borítva vízzel. A’ vizek kiáradása sokáig a­­kadályozni fogja a’ vasút munkáját Parisból St. Germain felé. A­ Loire ’s Loire­ is igen nagyon kiáradtak; a’ Loire Blois mellett 130 láb magos. — Hivatalos tudósítások szerint mártz. - től fogva ápril­isig a’ franczia martokon harmincz hajótörés történt; 30 hajó veszett el terhestől, ’s velők a’ legénység egy nagy része mintegy 333 ember. — Algierből írják, hogy két kalmárt ’s egy asszonyságot, kik Mitidscha síkra együtt kocsiztak ki valamelly telek megtekinté­sére, egy csoport hadsehut megtámadott, ’s a’ hegyekbe hurczolt. A’ kalmárok egyike, Müller, minthogy védé magát, vállaiba ga­­tagan­ szúrást kapott, ’s egy lövést, melly czombját szétzúzta. A’ hadsehutok azonban , mint látszik, csak váltságdíjra tekintenek ’s várnak , ’s a’ foglyokkal illőleg bánnak, mert Müller ur kívánsá­gára Algierba orvoshoz folyamodtak, kinek szabad kíséretet is ad­tak; Beurre ur, a’ spahik fő sebésze Algierből e’ végre ki is in­dult. Mihelyt a’ franczia hatóság ezen eseményt megtudta , azon­nal elfogatott egy arabot, ki a’ hadsehutok nagy befolyású főnö­* kihez tartozik, ’s most kicserélést ajánlott. — SPANYOLORSZÁG. Mendizabal legújabb választó törvényjavaslata 40 czikkből áll ’s lényeges pontjai ezek: minden tartományban 50 ezer lélekre jut egy követ. Hogy valaki választó lehessen, 35 észt. kor, ’s a’ legtöbb adót fizetők osztályához tartozás kívántatik. Ez osztályon kívül választási joggal bírnak a’ tartománynak úgynevezett kapacitásai (jog­hatóságai) is, illyenek az ügyvédek ’s általányosan a’ törvénytudók, orvosok (doctorok), sebészek, építészek, festők, tanítók, minden­nemű köztisztviselők, szárazföldi’s tengerhadi tisztek. A’tartomá­nyi küldöttségek felosztják a’ tartományt választó kerületekre, min­den választás nyilványlag történik. Hogy valaki követ lehessen , spanyolnak, legalább 25 esztendősnek ’s családfőnek kell lennie, 6 ezer reál évenkénti jövedelemmel bírnia vagy 500 real adót fizetnie és semmi esetben sem szabad egyházi rendbe tartoznia. A’ jogható­sági v. kapacitási osztálybeli választó, követté lehet, habár csak.350 reál évenkénti adót fizet is ’s t. ef. A’ procuradorházapr. 30iki ülésében a’ kabinet elnök jelenté, hogy a’ királyné a’ klastromok eltörlése tárgyában hozzá intézett föl­ írást fontolóra veendi. Parejo úz előadó, miként a 30 más taggal együtt a’ nemzeti javak eladását tárgyazó kir. rendelmény ellen pro­testált, ’s e’ végett kérelemlevelet is irt alá, ’s noha ez a’ ház in­tézkedési rendszeréhez képest három biztosság előtt megfordult, még sem engedtetik meg, hogy nyilván­os ülésben tanácskozás alá vé­tessék. Ezért azután a’ kabinetelnök kezébe tevék azt le, de ez, mint az intézkedési renddel (reglement) ellenkezőt, nem akará elfogadni, miért most kény­elen protestálni. — Gamindez és Florez Estrada urak pártolák Parejót. — A’ procerek háza nyilván ellenzésbe tévé magát a’ ministeriummal ’s a’ procuradorházzal , midőn a’ nemzeti javak el­adása ellen kikelvén 45 szóval 15 ellen elfogadá azon förirást, mellyben az e’ tárgyra tartozó irományok előterjesztése kívántatik. Azonban Mendizabal a’ küldöttségnek királyné elébe járulását nem engedé, hanem megígérte, hogy ő maga fogja a’ kérelmet átnyújtani. Május 6an a’ ministerium­ keservesen megbukott a’ procerek házában; a’ ház ugyan is 45 szóval 15 ellen elfogadott egy a’ ré­­gensnéhez intézett kérelemlevelet, melly igy végződik: a’ procer­­ház alázatosan kéri ő fölségét, hogy tegyen rendelést a’ febr. 19iki ’s martzius 9iki rendelmények sikerének felfüggesztésére (mellyek a’ klastromokhoz tartozó javak elidegenítését illetik); egy­szersmind hogy a’ mondott rendelmények késedelem nélkül terjesz­tessenek a’ ház elébe, hogy törvényes útón nyerjenek erőt, a­z illy megbukás minden egyéb képviseletes országban a’ mi­­nisterium föloszlását vonta volna maga után. A’ kérelmet 33 procer írta alá. Mendizabal kérte a’ házat, hogy vesse félre e’ kivánatot, mert általa czért nem ér, hanem a’ közügynek sokat árt; az említett rendelmények már különben is a’ procuradorház elé vannak terjesztve. San Felices marquis azonban hevesen sürgeté a’ kívánat fölterjesztését, mert ellenkező esetben a’ kormánynak ideje lenne még számos telket elidegenítni ’s ezáltal a’ nemzet érdekeit még inkább sérteni, mert csak a’ házak joga a’ nemzet javairól intéz­kedni , ’s e’ jog nem lehet néhány pénztőzsérek martalékává. Men­dizabal ellenben állitá, hogy e’ kérelemlevél elfogadása által Spa­nyolország hitele tönkre tétetik. Gör­ag erre azt válaszolá, hogy Spanyolország hitele csak akkor álland erűs lábon, ha a’ mondott rendelmények törvényszerűsége a’ cortes szentesítése által is elismertetik. Mendizabal a’ bízod­a­lmi szavazatra hivatkozást, minélfogva neki hatalma van minden rendszabályt megragadni, mellyek felelőség terhe alatt szükségeseknek látszanak a’ polgári háború be­végzésére. — Ezt nagy morgás követé. — Azután kinyilatkoztatá, hogy a’ kormány, ha elleneszegűl is a’ kérelemlevélnek, azért annak elfogadását nem hiszi kabineti kérdésnek, mellytől léte ’s fenállása függene. Még Veraguas­ig szólott a’ kérelem levél mellett,­­s Cil de la Cuadra ellene, és így a’ ministert pártolva. Azonban a’ minis­ter csakugyan nagy kisebbségben maradt, ’s a’ procerek nyomban egy 11 tagból álló küldöttséget neveztek, melly a’ kérelmet a’ ki­rálynénak általnyujtsa, ki máj. 7 én Madridba jött. Azonban Men­dizabal kitudta vinni, hogy a’ királyné a’ küldöttséget ne fogadja el, hogy így ő maga nyújthassa át a’ gyűlöletes kérelmet. A’ május 5 én történt s. sebastiani ütközetről bővebb tudó­sításokat közlenek az angol hírlapok, mellyek azóta folyvást töm­­vék ez ütközet részletei körülményes leírásival ’s azt illető levele­zésekkel. Ezen tudósítások szerint a’ megtámadás három osztály­ban történt, mellyeket Reid, Chichester és Shaw generálok vezet­tek. lleid gén, a’ mellébe veszélyes sebet kapott, valamint Tupper és Considine ezredesek is, Knight kapitány pedig, Chichester se­gédtisztje, agyon lövetett. Az angolok, Evans gen, jelentése sze­rint holtakban: 5 kapitányt, 5 hadnagyot, 5 altisztet és 116 köz­legényt vesztettek; megsebesült két osztálynak-general, három ezredes, két alezredes, kilencz őrnagy (major), húsz kapitány­, huszonkét hadnagy, hét zászlótartó, 33 altiszt ’s 594 közlegény; mind össze holtakban, sebesekben ’s eltűntekben 833 emberre megy a’ veszteség. Legtöbbet szenvedett a’ vitéz hetedik ezred, Swan ezredes vezérlete alatt. Életkegyelmet egyik rész sem adott ’s így foglyokról szó sincs. Az ütközet sikeréröl a tudósítások igen külön­bözők, mert Ernani mindeddig nincs az angolok kezében, mint azt ed­dig hívők , ’s így a’ carlositák mostanig folyvást bírják legfontosb erősé­güket S. Sebastian előtt. Az angol lapok azonban egyezől­eg úgy vélik, hogy e’ dicső példa bátorító hatással leend a’ chrisztina seregre. — A’ franczia lapok ellenben gúnyolják és tépdelik az angol lapok e’ nem­zeti örömét, különösen a’ National és Messager. Ez utóbbi többek közt így csafolódik: a’ mai angol lapok teli vannak végtelen számú s. se­­bastiani levelezésekkel. Lehetlen csekély dolgoknak nagyobb fontosság színét adni, ’s mindennapi történetekről magasb hangon beszélni. Egy tiszt, ki kalapját a’ levegőbe emelé, hogy katonáit buzdítsa, nagy hőssé emeltetik ’s róla az angol lapok bámulva beszélnek, mint a’ Waterlooi tettek felől szoktak; minden hadnagykából homérusi hőst csinálnak, ’s az ütközet előtt mindenikkel egy egy beszédet tartat­nak. — „Mintegy 5000en voltak ’s közülök több mint 600 ele­sett, innét látszik, milly vitézül harczoltak“ így beszélnek az an­gol lapok, pedig ez nem épen csalhatlan következtetés, mert az ál­­gyugolyó, álgyuval rakott sánczok ostroma közben, nem csak azo­kat éri, kik vitézül előrenyomulnak, hanem azokat is, kik mint macs­ka forró kása körül, oldalvást sompolyognak ’s remegve várják a’ következést. —­ A’ mi azonban e’ hősi próza nagy lármájából világo­san kitetszik, egyedül az, hogy az angol segédsereg, miután szinte egy évig tartózkodik már Spanyolországban, csakugyan egyebütt is vesztett el embereket, mint a’ korcsmákban és kórházakban, ’s hogy ezúttal valóban szép győzedelmet nyert, de e’ győzelmet egyedül Hay commodore álgyainak köszöni. — Közlünk az angol lapok (Cou­rier és Globe) tudósitási közűl is némellyeket a’ s. sebastiani ütkö­zet tárgyában: S. Sebastian egy félszigeten fekszik, mellyet Uru­­mea folyó ’s a’ tenger alkotnak. A’ szemközt fekvő Passages hely­­séggeli összeköttetését egy híd tártá föl a’ mondott folyón, de ezt a’ carlositák elrombolák, kik itt a’ sz. ferencziek kolostorában ’s a’ szomszéd házakban sánczolák el magokat. Evans gén. első terve va­­­­a az ellenséget mondott helyzetében támadni meg; de mivel a’folyón gázlóhely nem volt, hídépítésre pedig a’ kivántató anyag hi­ányzott, kénytelen volt az ellenség erőségeit támadni meg, mellyeket az a’ földszoroson épített ’s mellyek az Ernaniba vezető országút két ol­dalán messze terjedtek. Természet és mesterség egyesültek e’ hely­zetek erősbitésére. Reggel három órakor kezdődött a’ megtámadás (három osztályban, mint feljebb emliténk). Az ellenség első védel­mi vonala ellenállás nélkül elfoglaltatok, de a’ második vonal meg­támadásakor öldöklő tüzelést kezdtek a’ carlositák ’s a' megtámadó­­kat háromszor visszanyomták, noha Evans gén, azokat újra meg újra a’ tüzbe vezette. A’ többi két osztály jobb és balszárnyon szin­te előre nyomult a’ szélső sánezok ellen, mellyek egymástól szinte egy angol mérföldnyire feküdtek; de háromszoros próbatétük sike­retlen maradt, a’ mit az ellenség heves ellenálltának ’s az esőtől átázott föld csúszandó­ simaságának tulajdoníthatni. Már tíz óra jön, midőn a’ két angol gőzhajó Hay commodore parancslata alatt, Phoenix és Salamander nevűek , mellyek 1300 embert hoztak az angolok segítségére, hatalmas tüzelést kezdtek a’ carlosi erőségek ellen, ’s jól irányzott bom­balövésekkel olly nyilast törtek, mel­lyen az angol csapatok könnyen benyomulhattak a’ sánezokba.­­• Ezen elválasztó pillanatban a’ nap is előlépett a’ föllegek közül ’s a’ várdombon álló s. sebastiani népet tiszta fényben mutató, melly lelkesült riadozásokkal kisérte az ostromló katonák hurrah­­kiáltásit, így a’ megfutamult ellenség minden bástyája elfoglalta­tok ’s következő napon le is vontaték. — Az ütközetben volt kato­nák száma, 1500 spanyol chapelgorri bele számításával, 4300ra ment. A’ holtak és sebesek számát már közöltük. A’ sebesek közt nagyobb rész nem forog halálos veszélyben. A’ carlositák veszte-

Next