Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-12-03 / 97. szám

nyomban eszközöltessék, és semmi fülebbvitelnek helye ne le­n­e,ha A’ M. Chronicle árulénak bélyegzi Dodiit; mert ő —­ úgy­mond — elére tudta Almádén ostromát, mint ez Argamasillában költ sürgönyeiből kitetszik. Flinterhez a’ rendithetlen várparancs­nokhoz intézett utasítása csupán két napi védelemre szólította ezt, miután minden esetre föl leend mentve az ostrom alól. Almadent ostromták, ’­ tartotta magát két napig; de mégsem oldoztaték föl, noha Dodis csak 12 leguanyira állott tetemes hadseregével. En­nek az jön következése, hogy a’ carlosiak Almadent bevették ’s kidulták 's a’ várparancsnok katonáival együtt fogságba jutott, Go­mez pedig minden akadály nélkül olly helyzetbe teheté magát, honnan a’ fővárost fenyegetheti. A’ spanyol hadvezérnek ezen gyalázatos tettéhez hasonlót még a’ hazaáruló Cordova pályáján sem lelhetni. Ha e’ haza ostorán példát állítottak volna olyasok­nak megfélemlítésül, kik hasonló tettekre hajlók, sok vér ’s pénz vala megkimélhetendő, melly az utolsó évben tékozolta­­tott. Cordova nincs már Spanyolország hatáskörében, de igenis még llodil. Példát kell tehát mutatni. Őt elbocsátni , ’s más áru­lót iktatni helyébe , sem a’ múltakért elégtétel, sem a’ jövendő­­ségre nézve biztos védelem nem volna. A’ nemzet életét, sza­badságát ’s vagyonát nem szabad büntetlenül föláldozni. A’ józan szabadság minden barátja örvende a’ cortesnek kitüntetett azon készségén, hogy az igazgatóságot a’ királyné kezeiben hagyja ’s az 181­2-i alkotmányt módositni hajló. De ki csudálkozhatnék most, midőn azt mindünnen árulás környezi, ha a’ cortes hadbiz­tosságát a’ végrehajtó hatalomhoz nyúlni látná, ’s ha a’ nemzet bizodalmatlansága az igazgató királyné jog­ körét korlátozná ? E’ lépés sem váratlan nem lehetne, sem roszalható. Hisz az áruló hadvezéreknek egyenesen az látszik czélja lenni, hogy a’ kor­mányt zendülési rendszabályokra kinszerítsék ’s ez által rósz hír­be keverjék, egyszersmind pedig a’ lázongók elleni minden el­­határzó csapástúl visszatartóztassák, őket, kik Francziaországgal ’s a’ franczia-spanyol felekezettel nyilványos szövetségben állnak. A’ Journ. des Débats dorgálja a’ cortesi szónokokat, hogy illy za­varos helyzetben bizodalmatlanságot mutatnak, ’s a’ ministereket vádakkal nyugtalanítják. Mi ellenben nagyon csudálkoznánk, ha ezt nem cselekednék. A’ franczia publicista azt erősíti, hogy a’ cortesg­ ülésnek egész kötelessége fegyver- ’s pénzszolgáltatás­ban ’s a’ hazafiságnak fenyíték alatti tartásában áll. •­ De valljon mit használ fegyver és pénz olly férfiak kezében mint llodil és Alaix, kik a’ parancsnokságuk alatti 20 ezer emberrel meg nem tudják gátolni a’ tőlök néhány leguanyira fekvő nevezetes város­nak Gomez által ’s pedig felényi erővel bevételét? Nem, koránsem fegyver, pénz vagy fenyíték az, mi hiányzik. Példa kell, mint már mondottuk, nyilványos bünhödés példája amaz árulókra, kik­nek egyike a’ másik után, évrül évre , olly csúfosan adá el hazá­ja vérét és szabadságát, személye pártfelekezeti érdeke miatt.“ Ugyanezen lap epésen feddi Danelagh lordot, ki — az ő sza­vai szerint — elég szemtelen vala, mint carlosi kém, Evans tá­bornok asztalánál vendégképen megjelenni, ’s magát az angol se­gédsereggel megismértetni; egyszersmind pedig azt mondja, hogy a’milly bizonyos az, hogy ő lord viscount Danelagh , olly bi­zonyos , hogy az első sorezredbeli katona , bármilly tisztségi le­gyen is az, vezér vagy dobos, koczkáztatni fogja életét, csakhogy ő méltóságát altul megfoszthassa. A N G L I A Egész Izlandban gyászmiséket tartanak O’Connell hitvesé­ért. — A’ Standard azt közli Parisból, hogy Lajos Fülöp csa­lódott Orleans­ág tervében, mert ez az idősb Bourbon ággal ki­­ván házassági egyességre lépni. Úgy látszik, Izlandban nem’csak szelleme folyvást él az orangismusnak , hanem még valóságos orangista páholyok is léteznek ; névszerint Corkban fenáll egy , melly nem rég me­rész volt nyilván hirdetni gyűlést is. — November lödikén az izlandi nagy nemzeti egyesület ismét gyűlést tartott Dublin­­ban. — Ez­úttal O’Connell, beléptekor harsány kiáltással üdvö­­zöltetett. — Hosszú de igen hathatós beszédében azon lépéseket adá elő , mellyeket az egyesületnek még a’ parliament megnyit­­tatása előtt tennie kell. Ezek közé tartozik : 1.) Hogy, mivel czélja az egyesületnek, törvényes és alkotmányszerű eszközök által a’ tizedkérdés végső ’s az izlandi népet megnyugtató elintézését, úgy szinte a’ hatóságok teljes kijavittatását eszközleni, azonnal olly rend­szabályokhoz szükség nyúlni, mellyeknél fogva mindjárt a’ par­­liament-megnyitáskor az első ülésre a’ lehetségig számos kérelem gyüjtessék e’végett; 2.) Hogy a’biztosság e’végre azonnal felszólítást készitsen a’ kigúnyolt ’s megsértett izlandi néphez, úgy szinte javaslatokat kérelmekre ; 3.) Hogy a’ mostani kormány Izland teljes bizodalmát bírja, és hogy gyönge a’ nyelv a’ csudálkozást és há­lát Mulgrave lord férfias, igazságos és részrehajlatlan igazgatásáért kifejezni; 4.) Hogy e’ körülmények közt az izlandi nép képvi­selőjének szent kötelessége a’ parliamentben , ő fölsége minis­tereit minden alkalommal támogatni, hol azt a’ politikai elvek e­­gyenes megsértése nélkül tehetni. — Az izlandi földművelési bank (alapittatott 1834 ben) fizetéseit megszüntette, azaz , meg­bukott. Ez eseményt már rég várták, mert e’ bank, kész alapjai­hoz képest tömérdek jegyet bocsátott ki. E' bankkal egyúttal más 24 fiókbank bukik meg a’ vidéken, ’s hogy valamelly veszélyes fordulás ne történjék , kénytelen lesz az angol bank közbejárulni. Ezt meg is teheti anélkül, hogy kész­pénzéhez kelljen nyúlnia, mint­hogy az angol és izlandi korona-ügyvédek kifejezett véleményénél fogy­ást az angol bank jegyei az egész egyesült országban törvényes keretűek. — Azon angol tisztek, kik Evans sergében a’ spanyol királyné mellett a’ félszigeten harczolnak, ismét újra engedelmet kaptak a’ királytól tovább maradhatásra. — Evans tábornok baráti azt hiszik, hogy a’ parliament-megnyitásra bizonyosan el fog jőni; de Londonban csak rövid ideig mulatand, mert a’ legközelebbi tá­borozást éjszaki Spanyolországban csak a’ jövő tavaszon kezd­hetni el. — Sír St. Peel a’ glasgowi egyetem lord rectorának választatott meg. —­ A’ nagy rettegés a’ dublini pénzvásáron némelly tekintetben onnan eredt, mert nove­rén hirtelen azon hir terjedt, hogy az úgy ne­vezett földművelési (részvényekre alapitott) bankb­landban,nem képes többé fizetni, mire azonnal számos jegybirtokos megjelent a’bank­nál , ’s kész­pénzt kívánt a’ birtokában levő jegyekért. Ámbár a’ közönség által másnap is szintazon módon ostromoltatott, a’ bank­­igazgatók még is szerencsések voltak az Intézet hitelét fentartani. Legutólsó hírek szerint úgy látszik, az aggódás már csilapulni kezde ; azonban nov. zén ’s­zán valamennyi dublini bankot, még a’ nemzetit sem véve ki, mellynek hegyében O’Connell áll, foly­vást ostromolták kész­pénzért a’ bankjegyek viszszaadása mel­lett. A’ Courier, sőt valamennyi jól értesített angol lap szerint e' fordulás minden erőszakos kifejtés nélkül fog elmúlni. Ugyancsak a’ Courier hosszú czikkelyt közöl a’ pénzfordulásról, mellyben vigyázatra inti a’ kereskedőséget, — mivel minden legcsekélyebb lökés veszélyt vonhatna maga után. Az angol bankok ’s a’ pénz­fordulás most még a’ politikai vitákat is elnémítja. A’ londoni bank az által, hogy discontóját fölemelte, az amerikai kereske­dést Angliával majd egyszerre ketté vágta. E’ tekintetben egy ujyorki lap következő megjegyzéseket teszen: „ Az angol bank az által, hogy az amerikai kereskedést megnehezítette, olly jelt adott, mellyet figyelem nélkül nem hagyhatni. Meggyőződött felőle, hogy mintegy nyolcz londoni ház a’ közbenjáró Anglia és az egyesült statusok között. Az egyedárusság ezen neme igazán nem férhet meg a’ józan kereskedési politika rendszerével. A’ bank veszélyesnek találta e’ nyolcz ház váltóit elfogadni; de ha a’ bank félt, mikép bizhassanak az amerikaiak e’ házakra annyi tömérdek portékát, mellyekre e’ váltók vonattak? Nagy szabálytalanság lenne, ha Amerika, melly termesztésében szabad most, kénytelen volna portékáit csupán nyolcz londoni ház kezeibe letenni.“ Ezen lap levelezője javaslatot tesz azután, mikép lehetne legjobban segíteni e­ dolgon, ’s abban állapodik meg, hogy az angol bank­nak egyenes öszszekötésbe kell jönie az egyesült statusokéval, ’s nekik kölcsönösen kellene váltókat egymásra utalniok, ’s igy a’ két ország közt a’ csere-kereskedés kiegyenlítésit eszközleniék. A’ czikkely vége fontos, ’s igy szól: „A’ fenlétező arany és ezüst nem elég forgáseszközül, a’ két nagy kereskedő status közt; az érczpénzi alap nem áll többé egyenes arányban a’ mostani ter­mesztéssel, ’s még kevésbé azon öregbüléssel, melly naponkint hozzájárul.“ Szóval, a’ fenlevő arany és ezüst sem azon tömér­dek kész terméket, mellyet az emberiség már jelenleg is létre hoz, sem azt, mellyet létre hozni képes, ki nem fizetheti. —­ A’ M. Post beszéli, mikép Eszterházy herczeg egy hónap múlva egészen ’s végkép elfogja hagyni Angliát, de előbb láto­gatásokat teend a’ vidékeken. — Cobbett William, mint tudva van, igen szegényül ’s ron­csolt vagyoni állapotban halt meg, fiját a’hátra levő haszonbérért üldözik ’s a’ tőle elfoglalt tárgyak közt többen kívül az ismeretes Paine Tamás tetemei is találtatnak, mellyeket Cobbett (az atya) Amerikából hozott magával, így valaha Sheridan holtestét is le­­foglalák hitelezőji ’s el nem lehete mindaddig temetni, m­ig ba­ráti az adósságokat meg nem fizették. — A’ spanyol, de külö­nösen a’ portugáli állapotok nagy zavarban tartják az angol mi­­nisteriumot. Mondják Palmerston lord maga is attól tart, hogy a­ félszigeten az alkotmányos elv is veszélyben forog már. — FRANCZIAORSZÁG. A’ Moniteur ’s a’ Charte de 1830 mindeddig hallgattak X Károly haláláról. A’ ministerek összegyűltek tanácsot tartani azon kérdésről: valljon a’ királyi család öltsön e gyászt, vagy ne? ’s azt határozták, hogy ez ne történjék. De novembe 17ről érkezett legújabb tudósítások szerint azon hiedelem terjedt el a’ fővárosban , hogy az udvar hat hónapra csakugyan gyászt öl­­tend­ő Károlyért, melly gyász félig feketében félig fehérben álland. A’ Quotidienne azt mondja, ha hihetni szavának, hogy csak a’ kir. család fog gyászt viselni a’ rokonság miatt; a’ kir. ház tiszt­sége nem fog gyászolni, mert ez csak akkor szokott történni, mi­dőn valamelly fejdelem halálát az illető udvarnál megbízott követ bejelenti. — A’ Temps nem rég kemény czikkelyt közlött, mellyben Napoleon Lajos hű szabadon bocsáttatását törvénytelennek nyilvá­­nyítja. A’ czikkely igen nagy zajt ütött a’ hírlapi ’s politikai világ­ban, ’s most annál nagyobb figyelmet von magára, mert azt állít­ják, hogy Dupin a’ követ-kamrai elnök irá azt.— Carpentrasból Vaucluseben azon hir érkezett, hogy Thiers volt első ministernek atyja meghalálozott. — Azt hiszik, Polignac­hy nem sokáig fog Hamban maradni, mivel X Károly halála, ki magával viszi sigába hűsége esküjét, mint vélik, meg fogja neki engedni, hogy Francziaországban

Next