Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-03-26 / 25. szám
99 vat-billekre, mellyek vasut-építésre hatalmaznak fe. Közhasznú törekvések buzdítása ugyan ne gátoltassék, de igen a’ visszaélés, melly a' közönség pillantatnyi ingerültségéből származik. A’ vasúti tárgy-megvizsgálásra nevezett biztosság, mélyen áthatva nehéz kötelességei érzetétől, melyek e viszonyból származnak, először megfontolta: vallyon lehetséges e olly módot találni, miáltal a’ beérkező vasut-tervek, mielőtt még a’ ház elibe terjesztetnének, beesők és értékjök szerint dologhoz értőktől megvizsgáltassanak? Ezért a’ mérnök-testhez folyamodtak, ’s megkérdezték: valljon egy hadimérnöktiszt képes e írásban előtte fekvő vasut-tervekről ítélni? As válasz volt, hogy a’ mérnökök nem adhatnak kimerítő véleményt ha a’ föld fekvését ’s minőséget, mellyen a’ vasút épittetendő, előre nem láthatják. Mivel pedig az 58 szóba hozott vasút illy szemmel látása igen sok időbe kerülne, ezen gondolattal, legalább még most, föl kell hagyni. A’ vasutak tárgyában beérkezett számos bili (312) elhatározásra vár, ’s bár mennyire szükségesek is jövendőben a’ vasutakróli intézkedésben uj rendszabályok, még ez évben lehetetlen általános változást hozni létre. A biztosság azért néhány határozat javaslásra szorítá ezúttal magát, mellyek minden vasut-kérelmekről tudósító biztosságnak szabályozatul (regulativ) szolgálhatnak. Ilyen javaslatok: az alsóház egy vasut-engedelmet kérő bilit se bocsásson keresztül, míg a’ tudósító választottság szavazás által következő pontokat tisztába nem hoz: 1) Mennyi a’ társaság tőkéje? mennyi pénzt kaphat az, ha a’ bili keresztül menne, kölcsön? hány részvény van elfogadva, mennyi pénz van befizetve? e’ mellett meg kell jegyezni: a’ társasági igazgatóság nevet ’s lakását, az ezektől elvállalt részvények számát, mint azon részvényekét, kiknek a’ dologban helybeli érdekjök van; ’s már aláírt pénzbeli járulásuk mennyiségét. 2) A’ már fenálló közösűlési eszközök a’ tervbe vett vasút-vonalon, 's különösen annak kezdete ’s vég'* közt, földmivelési, ipari ’s kereskedési tekintetben, használhatók e vagy nem? 3) Utasok számát, a’ jószágok becsét és kijelölését, mellyeket a’ vasútnak ígérhetni. 4) Általányos átnézését a’ vasút reményséri jövedelmének, ’s micsoda arányban várhatni azt az utasoktól ’s áruktól? 5) A’ tervbe vett vasút egy egész, önállásu vonal e két hely közt, vagy csak oldalút ’s mellékágazatja egy szándéklott nagyobbnak? 6) Vannak e a’ tervben hasonló ezélu, versenyirányu ’s pályáju vasutak, ’s mennyiben hasznos, a’ parliament elbe terjesztett a’ többi vágytársinál? 7) Minő terv szerint épittetendik a’ vasút? annak hosszasága ’s fordulati és hajlási pontosan írassanak le. 8) Minő nehézségek származnak a’ föld természetéből, ’s hogy reménybetni ezek legyőzhetését ? 9) Minden előkerülő Tűnnélek (a’ vasút mentében eső hegy-általfurások) hossza, széle, magassága’s alkalmasok, kedvezők e hozzá a’ földrétegek (Schichten)? 10) Számadás, minő görbületek’s hanyatlások jőnek elő a’ tervbe vett vasúton? — A’ többi kérdéspont 1itől 20ig többnyire részvényeseket illető rendszabályokat foglal magában. A’ vasútra megkivántató költségek vizsgáltassanak meg, a’ vállalatot helybenhagyó mérnökök nevei nyílványittassanak ki; minden a’ vasút mellett vagy ellen szavazó, vagy semleges földbirtokos az egész vasut-vonalon irassék össze,’s egyszersmind az, mennyit bir mindenik a’ vasút által hasítandó földből. Végre különös figyelem fordíttassék az ellenkező kérelmekre is, mellyek bizonyos vasút fölállittatását roszalják, ’s az okok ellenokokkal vettessenek össze. FANCZIAORSZÁG: A’ követházban mártz. 9kén több hitelt törvényjavaslat után a’ tengerügy, a’ politikai szökevények ’s a’ t. tárgyában Sauzet az isteni tisztelet ministere törvényjavaslatot nyújtott be az esküitek titkos szavazása iránt, mennyiben az az 1835ki septemberi törvény által a’ kormány rendelkezése alá van állítva, efölött viszszavette a’ törvényszékek szerkesztését tárgyazó törvényjavaslatot, ’s különös hitelt kívánt Cheverus urnak mint bordeauvi érseknek kardinállá lett beigtatási költségei fedésére, ’s évenkénti dija pótlására, mi mindössze 55.000 frankra megy. A’ hírlapokban e’ törvényjavaslatok különös érzelmet támasztanak. A’ Temps megelégszik azzal, hogy a’ Persil féle törvényjavaslat visszavételét helyesli, — ellenben mélyen hallgat arról, hogy Sauzet a’ tiers-parti embere az esküitek titkos szavazását javasolja a’ kormány részéről, noha mint követ azt keményen ellenzé. Ámde a’ szabadelmü sajtó máskép itél a’ dologról. A’ Messager például igy szól: ,,A’tegnap előterjesztett törvényjavaslatok megállapítják a’ ministerium characterét. Helybenhagyják a’ doctrinair kabinet rendszere folytatását, mellyet pedig a’ kamara meg akart buktatni. Eddig azt lehetett volna hinni, hogy a’ tiersparti három tagjának ministerré tétele a’ visszaható mozgást, és a’restauratio elveire visszatérést hátra fogja tartóztatni. Azt kellett vala hinni, hogy a’ kabinetelnök által mind a’ két kamarában adott nyilatkozás csupán tisztelkedés volt előbbi társai iránt, kiknek felelősségében uj szövetségesei nem fognának osztozni. De most már tudjuk, mit várhatni az egész kabinettől. Sauzet jóváhagyta tettei által Thiers szavait. Sauzet, ki még csak hat hónap előtt az esküdtszéki törvényjavaslat ellen szólott, most dicséri azt, és tiszteli, pedig úgy, a’ mint azt csak Persil legszenvedélyesb elkeserültségében tehette ’s a’ t. A’ National előre jelenté, hogy a’ bal oldal a’ kamarában a’ közbocsánat eszközlését épen nem reményli. E’ végből abban egyeztek meg az ellenzési tagok, hogy a’ közbocsánat kérdését támogassák ugyan’s mellette szavazzanak, de törekvés nélkül annak létesítésére. —• tudósítás, mellyek részint a’ hami politikai foglyokat illető kegyeimért , részint általányos közbocsánatért esedeztek. A’ biztosság azt javaslá, menjen a’ ház e’ kérelmeken keresztül napirendre által. Sauzet, a’ minister, ki mint követ a’ közbocsánatot sürgeté, oda nyilatkozott, hogy közbocsánat csak ítélet előtt történhetik. Ítélet után pedig csak kegyelmezésnek van helye, ’s minthogy ez a’ korona joga, a’ kamrának ehez nyúlnia nem kell. A’kamra csakugyan nagy többséggel napirendre is tért, ’s e’kérelmeket elmellőzte. De meg is lakolt ám ezért Sauzet a’ nyilvános véleményben. — A’ krakói dolgokról a’ Moniteur is szólani kezd. A’ Courrier azt említé, hogy azok iránti szándékról tudósittatott ugyan előre Broglie hg., t.’s ő arra semmit sem felelt, ’s igy a’ kérdés válasz nélkül ment által tiszti utódjára. A’Moniteur most harsányan hirdeti, hogy Thiers ur teljesen magára veszi azon lépések iránt a’ felelősséget, mellyek még a’ múlt ministerium alatt Krakóban történtek, ’s hogy a’ múlt ministerium alatt e’ tekintetben csakugyan történtek lépések. A’ neuillyi merény ’s összeesküvés tárgyában, mellybe Boireau is bonyolódva van, folyvást munkálkodott a’ nyomozó bíróság. Most miután a’ nyomozásnak már vége, a’ vádiromány vonja magára a’ közönség figyelmét. Mint említettük, az összeesküdtek a’ király élete ellen törtek. A’ nyomozás következésiben számos elfogatás történt, e’fölött még egy alattomos lőporgyárra is bukkantak.• Hogy a’ Francziaország és az éjszakamerikai Egyesület közt fenforgott viszály, ha egészen vége nem szakadt is mé®, de ahhoz már igen közel jár, kiviláglik Gallignani Messengere következő czikkelyéből: „Igazi gyönyörűségünkre szolgál jelenthetnünk, hogy a’ diplomatai kapcsolatok Francziaország és Amerika közt ollyak, min ha újra köttettek volna meg. Az egyesült statusok ügy viselője tegnap (mártz. -én) a’ királynál volt udvarláson, melly alkalommal őt a’ szertartások mestere a’ rég divatozó formaságok szerint vezette be. — A’ Moniteur egész csoport kir. rendelést közöl, mellyek által egy érsek ’s négy püspök kinevezést hirdető pápai bullára kir. helybenhagyás (placetum) adatik. E’ püspökök közt van Mazenodur is, a’ marseillei fő püspökhelyettes (gen. vicarius), ki a’ törvények ellenére az ikosiai (in partibus) püspöki czimet a’kormány meghatalmazása nélkül fogadta el, de most, minthogy meghódolt, kegyelmet nyert. Meyerbeer olly igen sűrűn látogatott daljátéka (a’ Hugenották) bő alkalmat nyújtogat a’ párisi zsebelőknek gazdag nyereségre, ’s ezt azok hihetlen módon is használják. A’ három első előadás alatt 60 tolvajt kaptak a’ csenésen, ’s a’ nálok talált tárgyak értéke 15—18.000 frankra becsültetik. Már ezek csakugyan nagyban űzik mesterségüket. E’ jelenésekhez egy párisi lap mellékdarabul következő képét adja a’ párisi életnek: „Bizonyos portugál nemes, csak 67 esztendős, belé szeret egy fiatal franczia személybe, ki Párisban az első vendégház birtokosa’s megkínálja őt kezével, de mielőtt a’ házassági kötés megtörténhetett volna, a’ derék gróf számos hitelezéji sürgetésire st. Pelagiebe vitetett fogságra. Az asszonyság kielégíté a’ kérlelhetlen hitelezők követelésit, a’ gróf szabadon bocsáttatott, de mielőtt még Hymen megköthette volna a’ két szerelmes közt az örök kapcsot, a’ nemes grófot újra elfogták és a’ de Csichy utczában ismét adóssági fogságban tartották. Ez onnan Debelleume úrhoz, a’ polgári törvényszék elnökéhez folyamodott, bocsátanák őt csak egy napra ki, hogy menyekzőjét megülhesse. A’ hitelezők ellenzése daczára is kérelme meghallgattatott, de nem egy napra, hanem csak egy órára; — ’s három rendőrtiszt rendeltetett mellé kíséretül. A’ kitűzött napon lakodalmilag ’s vőlegényeden öltözködve elkíséri a’ három rendőrtiszt a’ menyekzős párt a’ bíróság elé, hogy ott a’ polgári egybekelés végrehajtassék. Az elnök által megengedett óra már elmúlt, de az első tiszt a’ francziának saját udvarisággal megengedte, hogy a’ vőlegény a’ menyasszonyt vendéglakjába kisérje, hol pompás lakoma állott készen, ’s a’tisztek természetesen a’nász vendégek közt foglaltak helyet. Asztal után javaslatba hozatott, hogy a’ Jardin-türcbe kocsizzanak , ’s ott puncsot igyanak. A’ tisztek itt is engedtek, ’s a’ vig társaság a’ kertben mutatott egész éjig. Végre már csakugyan meg is el kellett válni, ’s a’ jelenés igen szivreható volt, midőn a’tisztek a’ grófi vőlegényt a’fogságba visszavitték, a’menyasszony pedig más irány felé vendéglakába kocsizott. Terrasson Fougéres az Ardeche megyében olly eszközt, v. műszert talált föl, melly által egy óra alatt 4000 téglát készíthetni. A’ műszer igen egyszerű, olcsó ’s minden helyre alkalmazható ’s csak 4 munkás ’s 3 gyermek foglalatos vele, kiknek munkája minden erőtetéstől vagy pedig egészségre káros befolyástól ment, ’s főleg abban áll, hogy a’ műszernek kivántató irányt adjanak. Minden franczia lap e’ találmányt egyiknek mondja a’ leghasznosbak közül az emberi nemre. Semmi kövü ’s kevés kezű vidékinkre nézve leirhatlan jótétemény volna ezt meghonosítanunk ’s elterjesztenünk. A’ júliusi zendület óta Cheverus bordeauvi érsek első, kit bíborral ’s kardinálsüveggel diszesített föl e szentsége. A’ Sauzet minister által a’ parliamenttől kieszközlött 55 ezer frankból, 10 ezer a’ kardinál évi dija pótléka, 45 ezer frank pedig a’ bíborért járó költségek. Ministeri tudósítás szerint most 5955 politikai menekvő tartózkodik Francziaországban, ’s közűlök 4832 lengyel, 626 olasz, és 495 spanyol. Audry de Puyraveau, a’ követház tagja 180 ezer frank A’ követházban marc. 13-án a külön kérelmekről adatott