Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-03-26 / 25. szám

99 vat-billekre, mellyek vasut-építésre hatalmaznak fe. Közhasznú tö­rekvések buzdítása ugyan ne gátoltassék, de igen a’ visszaélés, m­elly a' közönség pillantatnyi ingerültségéből származik. A’ vasúti tárgy-megvizsgálásra nevezett biztosság, mélyen áthatva nehéz kö­telességei érzetétől, melyek e­ viszonyból származnak, először meg­­fontolta: vallyon lehetséges e olly módot találni, miáltal a’ beérke­ző vasut-tervek, mielőtt még a’ ház elibe terjesztetnének, beesők és értékjök szerint dologhoz értőktől megvizsgáltassanak? Ezért a’ mérnök-testhez folyamodtak, ’s megkérdezték: valljon egy hadi­­mérnöktiszt képes e írásban előtte fekvő vasut-tervekről ítélni? As válasz volt, hogy a’ mérnökök nem adhatnak kimerítő véleményt ha a’ föld fekvését ’s minőséget, mellyen a’ vasút épittetendő, előre ne­m láthatják. Mivel pedig az 58 szóba­ hozott vasút illy szemmel látása igen sok időbe kerülne, ezen gondolattal, legalább még most, föl kell hagyni. A’ vasutak tárgyában beérkezett számos bili (312) elhatározásra vár, ’s bár mennyire szükségesek is jövendőben a’ vasutakróli intézkedésben uj rendszabályok, még ez évben lehetet­len általán­os változást hozni létre. A­ biztosság azért néhány ha­­tározat­ javaslásra szorítá ez­úttal magát, mellyek minden vasut-ké­­relmekről tudósító biztosságnak szabályozatul (regulativ) szolgál­hatnak. Ilyen javaslatok: az alsóház egy vasut-engedelmet kérő bilit se bocsásson keresztül, míg a’ tudósító választottság szavazás által következő pontokat tisztába nem hoz: 1) Mennyi a’ társaság tőkéje? mennyi pénzt kaphat az, ha a’ bili keresztül menne, kölcsön? hány részvény van elfogadva, mennyi pénz van befizetve? e’ mel­lett meg kell jegyezni: a’ társasági igazgatóság nevet ’s lakását, az ezektől elvállalt részvények számát, mint azon részvényekét, kik­nek a’ dologban helybeli érdekjök van; ’s már aláírt pénzbeli járu­­lásuk mennyiségét. 2) A’ már fenálló közösű­lési eszközök a’ tervbe vett vasút-vonalon, 's különösen annak kezdete ’s vég'* közt, föld­­mivelési, ipari ’s kereskedési tekintetben, használhatók e vagy nem? 3) Utasok számát, a’ jószágok becsét és kijelölését, mellyeket a’ vas­útnak ígérhetni. 4) Általányos átnézését a’ vasút reményséri jöve­delmének, ’s micsoda arányban várhatni azt az utasoktól ’s áruktól? 5) A’ tervbe vett vasút egy egész, önállásu vonal e két hely közt, vagy csak oldalút ’s mellékágazatja egy szándéklott nagyobbnak? 6) Vannak e a’ tervben hasonló ezélu, versenyirányu ’s pályáju vas­utak, ’s mennyiben hasznos, a’ parliament el­be terjesztett a’ többi vágytársinál? 7) Minő terv szerint épittetendik a’ vasút? annak hosszasága ’s fordulati és hajlási pontosan írassanak le. 8) Minő ne­hézségek származnak a’ föld természetéből, ’s hogy reményb­etni ezek legyőzhetését ? 9) Minden előkerülő Tűnnélek (a’ vasút men­tében eső hegy-általfurások) hossza, széle, magassága’s alkalmasok, kedvezők e hozzá a’ földrétegek (Schichten)? 10) Számadás, mi­nő görbületek’s hanyatlások jőnek elő a’ tervbe vett vasúton? — A’ többi kérdéspont 1­itől 20ig többnyire részvényeseket illető rend­szabályokat foglal magában. A’ vasútra megkivántató költségek vizs­gáltassanak meg, a’ vállalatot helybenhagyó mérnökök nevei nyíl­­ványittassanak ki; minden a’ vasút mellett vagy ellen szavazó, vagy semleges földbirtokos az egész vasut-vonalon irassék össze,’s egy­szersmind az, mennyit bir mindenik a’ vasút által hasítandó föld­ből. Végre különös figyelem fordíttassék az ellenkező kérelmekre is, mellyek bizonyos vasút fölállittatását roszalják, ’s az okok ellen­­okokkal vettessenek össze. F­­ANCZIAORSZÁG: A’ követházban mártz. 9kén több hitelt törvényjavaslat u­­tán a’ tengerügy, a’ politikai szökevények ’s a’ t. tárgyában Sau­­zet az isteni tisztelet ministere törvényjavaslatot nyújtott be az es­küitek titkos szavazása iránt, mennyiben az az 1835ki septemberi törvény által a’ kormány rendelkezése alá van állítva, efölött visz­­szavette a’ törvényszékek szerkesztését tárgyazó törvényjavaslatot, ’s különös hitelt kívánt Cheverus urnak mint bordeauvi érseknek kardi­­nállá lett beigtatási költségei fedésére, ’s évenkénti dija pótlására, mi mindössze 55.000 frankra megy. A’ hírlapokban e’ törvény­ja­vaslatok különös érzelmet támasztanak. A’ Temps megelégszik azzal, hogy a’ Persil féle törvényjavaslat visszavételét helyesli, — ellenben mélyen hallgat arról, hogy Sauzet a’ tiers-parti embere az esküi­tek titkos szavazását javasolja a’ kormány részéről, noha mint kö­vet azt keményen ellenzé. Ámde a’ szabadelmü sajtó máskép itél a’ dologról. A’ Messager például igy szól: ,,A’tegnap előterjesztett törvényjavaslatok megállapítják a’ ministerium characterét. Hely­benhagyják a’ doctrinair kabinet rendszere folytatását, mellyet pe­dig a’ kamara meg akart buktatni. Eddig azt lehetett volna hinni, hogy a’ tiersparti három tagjának ministerré tétele a’ visszaható mozgást, és a’restauratio elveire visszatérést hátra fogja tartóztatni. Azt kellett vala hinni, hogy a’ kabinetelnök által mind a’ két ka­marában adott nyilatkozás csupán tisztelkedés volt előbbi társai iránt, kiknek felelősségében uj szövetségesei nem fognának osz­tozni. De most már tudjuk, mit várhatni az egész kabinettől. Sau­zet jóváhagyta tettei által Thiers szavait. Sauzet, ki még csak hat hónap előtt az esküdtszéki­ törvényjavaslat ellen szólott, most di­cséri azt, és tiszteli, pedig úgy, a’ mint azt csak Persil legszenvedé­­lyesb elkeserültségében tehette ’s a’ t. A’ National előre jelenté, hogy a’ bal oldal a’ kamarában a’ köz­bocsánat eszközlését épen nem reményli. E’ végből abban egyeztek meg az ellenzési tagok, hogy a’ közbocsánat kérdését támogassák ugyan’s mellette szavazzanak, de törekvés nélkül annak létesítésére. —• tudósítás, mellyek részint a’ hami politikai foglyokat illető kegyei­mért , részint általányos közbocsánatért esedeztek. A’ biztosság azt javaslá, menjen a’ ház e’ kérelmeken keresztül napirendre által. Sauzet, a’ minister, ki mint követ a’ közbocsánatot sürgeté, oda nyilatkozott, hogy közbocsánat csak ítélet előtt történhetik. Ítélet után pedig csak kegyelmezésnek van helye, ’s minthogy ez a’ ko­rona joga, a’ kamrának ehez nyúlnia nem kell. A’kamra csakugyan nagy többséggel napirendre is tért, ’s e’kérelmeket elmellőzte. De meg is lakolt ám ezért Sauzet a’ nyilván­os véleményben. — A’ krakói dolgokról a’ Moniteur is szólani kezd. A’ Courrier azt emlí­té, hogy azok iránti szándékról tudósittatott ugyan előre Broglie hg., t.’s ő arra semmit sem felelt, ’s igy a’ kérdés válasz nélkül ment ál­tal tiszti utódjára. A’Moniteur most harsányan hirdeti, hogy Thiers ur teljesen magára veszi azon lépések iránt a’ felelősséget, mellyek még a’ múlt ministerium alatt Krakóban történtek, ’s hogy a’ múlt ministerium alatt e’ tekintetben csakugyan történtek lépések. A’ neuillyi merény ’s összeesküvés tárgyában, mellybe Boi­­reau is bonyolódva van, folyvást munkálkodott a’ nyomozó bíró­ság. Most miután a’ nyomozásnak már vége, a’ vádiromány von­ja magára a’ közönség figyelmét. Mint említettük, az összeesküd­tek a’ király élete ellen törtek. A’ nyomozás következésiben szá­mos elfogatás történt, e’fölött még egy alattomos lőpor­gyárra is buk­kantak.­­• Hogy a’ Francziaország és az éjszakamerikai Egye­sület közt fenforgott viszály, ha egészen vége nem szakadt is mé®, de ahhoz már igen közel jár, kiviláglik Gallignani Messengere kö­vetkező czikkelyéből: „Igazi gyönyörűségünkre szolgál jelenthet­nünk, hogy a’ diplomatai kapcsolatok Francziaország és Amerika közt ollyak, min ha újra köttettek volna meg. Az egyesült statu­sok ügy viselője tegnap (mártz. -én) a’ királynál volt udvarláson, m­elly alkalommal őt a’ szertartások mestere a’ rég divatozó forma­ságok szerint vezette be. — A’ Moniteur egész csoport kir. rendelést közöl, mellyek által egy érsek ’s négy püspök­ kinevezést hirdető pápai bullára kir. helybenhagyás (placetum) adatik. E’ püspökök közt van Mazenod­ur is, a’ marseillei fő püspökhelyettes (gen. vicarius), ki a’ tör­vények ellenére az ikosiai (in partibus) püspöki czimet a’kormány meghatalmazása nélkül fogadta el, de most, minthogy meghódolt, kegyelmet nyert. Meyerbeer olly igen sűrűn látogatott daljátéka (a’ Hugenot­­ták) bő alkalmat nyújtogat a’ párisi zsebelőknek gazdag nyereség­re, ’s ezt azok hihetlen módon is használják. A’ három első előa­dás alatt 60 tolvajt kaptak a’ csenésen, ’s a’ nálok talált tárgyak értéke 15—18.000 frankra becsültetik. Már ezek csakugyan nagy­ban űzik mesterségüket. E’ jelenésekhez egy párisi lap mellékdara­bul következő képét adja a’ párisi életnek: „Bizonyos portugál ne­mes, csak 67 esztendős, belé szeret egy fiatal franczia személy­be, ki Párisban az első vendégház birtokosa’s megkínálja őt kezé­vel, de mielőtt a’ házassági kötés megtörténhetett volna, a’ derék gróf számos hitelezéji sürgetésire st. Pelagiebe vitetett fogságra. Az asszonyság kielégíté a’ kérlelhetlen hitelezők követelésit, a’ gróf szabadon bocsáttatott, de mielőtt még Hymen megköthette volna a’ két szerelmes közt az örök kapcsot, a’ nemes grófot újra elfogták és a’ de Csichy utczában ismét adóssági fogságban tartották. Ez on­nan Debelleume úrhoz, a’ polgári törvényszék elnökéhez folyamo­dott, bocsátanák őt csak egy napra ki, hogy menyekzőjét megül­hesse. A’ hitelezők ellenzése daczára is kérelme meghallgattatott, de nem egy napra, hanem csak egy órára; — ’s három rendőr­tiszt rendeltetett mellé kíséretül. A’ kitűzött napon lakodalmilag ’s vőlegényeden öltözködve elkíséri a’ három rendőrtiszt a’ menyek­­zős párt a’ bíróság elé, hogy ott a’ polgári egybekelés végrehaj­­tassék. A­z elnök által megengedett óra már elmúlt, de az első tiszt a’ francziának saját udvarisággal megengedte, hogy a’ vőlegény a’ menyasszonyt vendéglakjába kisérje, hol pompás lakoma állott készen, ’s a’tisztek természetesen a’nász vendégek közt foglaltak he­lyet. Asztal után javaslatba hozatott, hogy a’ Jardin-türcbe kocsiz­zanak , ’s ott puncsot igyanak. A’ tisztek itt is engedtek, ’s a’ vig társaság a’ kertben mutatott egész éjig. Végre már csakugyan meg is el kellett válni, ’s a’ jelenés igen szivreható volt, midőn a’tisz­tek a’ grófi vőlegényt a’fogságba visszavitték, a’menyasszony pe­dig más irány felé vendéglakába kocsizott. Terrasson Fougéres az Ardeche megyében olly eszközt, v. műszert talált föl, melly által egy óra alatt 4000 téglát készít­hetni. A’ műszer igen egyszerű, olcsó ’s minden helyre alkalmaz­ható ’s csak 4 munkás ’s 3 gyermek foglalatos vele, kiknek mun­kája minden erőtetéstől vagy pedig egészségre káros befolyástól ment, ’s főleg abban áll, hogy a’ műszernek kivántató irányt ad­janak. Minden franczia lap e’ találmányt egyiknek mondja a’ leg­­hasznosbak közül az emberi nemre. Semmi kövü ’s kevés kezű vidékinkre nézve leirhatlan jótétemény volna ezt meghonosítanunk ’s elterjesztenünk. A’ júliusi zendület óta Cheverus bordeauvi érsek első, kit bíborral ’s kardinál­süveggel diszesített föl e szentsége. A’ Sauzet minister által a’ parliamenttől kieszközlött 55 ezer frankból, 10 ezer a’ kardinál évi dija pótléka, 45 ezer frank pedig a’ bíbor­ért járó költségek. Ministeri tudósítás szerint most 5955 politikai menekvő tar­tózkodik Francziaországban, ’s közűlök 4832 lengyel, 626 olasz, és 495 spanyol. Audry de Puyraveau, a’ követház tagja 180 ezer frank­ A’ követházban marc­. 13-án a­ külön kérelmekről adatott

Next