Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-04-22 / 32. szám
melly Remecido guerillavezér ellen küldeték. E feltűnő mély hallgatás illy fontos dologra, különféle véleményt szül,’s az alkotmány hiveit e’ titkolódzás rendkívül aggasztja. — Fensőbb körökben hire szárnyal, hogy feszitett erővel dolgoznak dom Pedro chartája ismert visszaállításán. F R A N CZ I A O R S Z A G. Clausel marsal vádiratának végszavai igy hangzanak : „ Most, miután a’ rágalmakat ’s vádakat eléggé megczáfoltam, nem lesz é szabad nekem is panaszkodnom ? Mint kormányi ügyviselő , azon támaszt találtam a’ státushatalomban, mellyel valamennyi alatta álló tisztviselőinek adni köteles ? A’ legalábbvaló tisztre van ügyelet , ha t. i. az nem tér el a’ felnökség akaratjától, be engem, Francziaország marsalát, mindenkor megtagadott. Ez kétségkívül azért történt, mert a’ kormány irányában nem maradtam. Én mindenkor azt tettem , mit igaznak ’s illőnek hittem, hogy hatalmunkat Afrikában biztosítsuk , a’ gyarmatot megtartsuk és kiterjesszük, de a’ gyarmat megtartatása nem volt a’kormány akaratjában, ’s innen magyarázhatni azon szakadatlan ’s hűtlen rászalásokat s megtagadásokat. Most rajtam már a’ sor , gondolatimnak szokat adni. Igen is, én vádollak benneteket, hogy Algiert nem akarjátok megtartani! Míg ellenkezőre úgy nem esküdtök, hogy senki se kételkedjék róla, még az idegen hatalmak sem, addig szüntelen azt fogom mondani: Ti titkon azon vagytok, hogy Algierral felhagyjatok ! Nem meritek ugyan ez akaratotokat nyíltan kimondani, de olly szilárdul áll az bennetek, hogy mindent elkövettek annak valósítására. “ A’ marsal itt egyenkint előszámlálja, milly hasznokat reméllhetne Francziaország a’ gyarmatból , ’s melly okok bírhatnák a’ kormányt arra, hogy az afrikai gyarmatitással komolyabban foglalkozzék. Azután arra tér által, hogy bármi hiba történt’s bárki tette is azt, azonnal rá tolták, ’s őt (Clauselt) okozták. „Igen is,igy folytatja végre, megvallom, midőn Algierből visszajöttem, mit tapasztalnom kelle, mélyen megbántott. Látnom kelle, miként semmi rágalomtól sem irtóztak , miként senki sem várt vádjával megérkezésemig; értenem kelle, hogy hasztalan számlálok 44 szolgálat évet, hogy szemrehányástalan élet nem ér többet, mint az árulással teljes; hogy az ismert szegénység kevésbé vétetik számba, mint a’ rablottvagyonnal történni fogott volna. Magam körül pillantva, senkit sem láttam, ki védelmezett, vagy csak felszólalt volna : Várakozzatok! Kételkedjetek ! “ Gyász fogá el lelkemet, de kétségbeesésnek nem vala szabad közelítenie. Még megvaló kardom, elvették ugyan, mennyire lehetséges vola; győzedelmekkel teljes pályán meg kelle botlanom egy balesetben; meg nem akarok engedni, hogy egy utolsó borostyánt nyerjek. Bizonyosan azt hitték, olly mélyen lebuktam, hogy egy könnyen nem leszek képes ismét fölállani. De csalódtak! Én fölemelkedem’s büszke fővel (la tété haute) térek honfészkembe vissza; fölemelkedem,’s atyai házam küszöbén régi harczható kardomat közém , ’s a’ rágalom közé teszem. Jól megnézzétek! Markolatján sem arany, sem drágakő nem villog, hanem csupán vér rozsdul vasán.—Francziaország ellenségei vére! !—Már említettük, hogy ez röpkeirat,’s az annak következtében támadt slgieri kérdések, nagy zajt okoztak, ’s a’ ministerségi változtatást is magok után vonták. —A’ párisi lapok ápril.sról még semmi határozást sem közlenek a’ minister- változásról. A’ docmnair újságokból az tetszik ki, hogy Málé gróf foglalkozik a’ kabinet - szerkesztéssel saját értelmében, de az nehezen fog elsülni, mert mind azon férfi , kikhez fordul, csupán akkor’s úgy akar belépni, ha a’ Nemoulis féle házköltséget ’s a’föl nem födözés büntetését tárgyazó két törvényjavaslat viszszavétetik. Ez értelemben nyilatkozott Soult. Ha Mólé visszalép, a’nélkül, hogy feladását teljesítette vólna, akkor a’ dochrmairek fognak ministerjegyzékökkel előállani. Ke nagy kérdés: valljon a’ király tisztán doctrinaire kabinetet el fogé vállalni vagy sem? Eddig legalább nem vállalt. A’ Jour de Paris, mivel nem óhajtja, nem is hiszi a’ Soult- Thiers mlinisterium létesülhetését,’s inkább hajlik hinni, hogy tisztán Cuizot-kabinetre fog jutni a’ dolog, hol Guizot a’ külügyeket kabinet-elnökséggel kapná, Ilemusat a’ belosztályt, nugeaud tábornok a’ hadi tárczát, Dumon a’ nyilványos oktatásit, Lacave Laplagne a’ kereskedésit ’s nyilványos munkákit, Duchalel, Rosamel és Persil megtartanák eddigi tárczájokat, u. m. a’ pénzügyét, tengerészetét ’s a’ pecsétőrségét. Azonban mindez puszta gyanitás. A’ ministerfordulás mégsincsen elintézve. A’Jour, des Débats szerint Soultmarsal Broglerg, Passy és Thiers urakon kivid, Montalivel grófot is meglátogatá. A’ Messager következőleg adja elő az új ministeriumot: Soult marsal tanácselnök’s hadminister ; Thiers kül, Humana pénzügyi; Montalivet bel; Passy kereskedési ’s lylványos munkáki; Martin (du Nord) igazsági; Rosamel tengerészeti; Sovandy nyilványos oktatási. Abban valamennyi párisi lap megegyez, hogy Soult marsai, Thiers, Hamann és Passy alkotják az uj kabinet fő tagjait. E’ négy , a’ Journal du Commerce szerint abban egyezett volna meg, hogy a’kir. háztartási törvény módosittassék, a’ fölnemlldözési törvény tüstint visszavétessék’s a’spanyol beavatkozás kérdése halasztassék el ; de azt még is elhatározók, hogy az ellenzendülés győzedelme a’ félszigeten semmi esetben se engedtessék meg. A’ Journal des Débats is közli a’ többi újság által adott hireket ’s azt jegyzi meg, hogy a’ legkomolyabb férfiak értvén az imént neveztek el, ép értelmük zavarodtában a’ kamara mostani többségével ellenkezőleg, olly rendszert javasolnak a’ királynak, melly az eddigi politikával teljesen ellenkezik.— A’ Parisban ápril.san délután elhirlett ’s imént közlött misnister-névsor újra elenyészett. A’ lapok e’ bomlást Solátnak és Humánnak tulajdonítják. A’ Courrier français következőleg adja elő a’ dolgot: „A tegnapi különben puszta hallomáson épült ministerkinevezések hajótörést szenvedtek, midőn a’ részletes kérdésekről akarák egymást értesíteni. Egy értekezésben , melly Mole, Montalivet, Soult és Hamann közti órakor tartatott, ezen utóbbak olly követeléseket tettek, miknélfogvást a’ javaslati kabinet ismét széllyel bosnlott, ’s össze sem állhatott. Abban megegyeztek ugyan mindnyájan, hogy a’ tartásköltség törvényjavaslata vétessék vissza, ’s csak a’ koronahgi tartásról tétessék gondoskodás ; a’ fölnemfödözési törvényjavaslat visszavétele is megígértetek , de Soult marsal még a’ deportatio törvényjavaslatát is viszszavétetni kívánta. Melé igen boszús jön, hogy mindazon törvénynek, mellyet ő terjesztett elő, vagy mik iránt legalább megegyezett, egymásután visszavonatását kötötte ki, s e’ boszuság teljesen ki tört, midőn Humann még azt sürgeté , hogy a’ takarék-pénztárak iránti törvény, (melly olly népszerűtlen, hogy az említett pénztárakból tömegestül szedik az emberek vissza pénzeiket) ne hajtassák végre, ’s hogy a nyilványos munkákat tárgyazó törvény , melly csak a’ végre terjesztetett elő, hogy a’ statusadóssági kamatláb csökkentése lehetlenné tétessék, ’s a’ pótság a’ középosztály rovására ’s költségire munkát nyerjen, szóval: az egész pénzügyi törvényjavaslat huzassék vissza, ’s azonnal nyuttassék be egy újra kidolgoztatandó alapos terv, melly szerint a’ kamatláb lejebb szállittassék. Ezen előadásra az értekező tagok teljesen meghasonolva távoztak el.c. — A’ párisi lapok még april. Gröl ’szről sem tudnak bizonyost a’ kabinet-szerkesztésrül azonkívül mondani, hogy most Guizot van a’ királytól ministerség-alakitásra megbízva. A’ jour des Débats már Gán azt említette, hogy Guizot a’ kabinet-alkotásban nehézségekre talált; Zén pedig egészen elbeszéli Guizotnak e’ tárgybeli lépteit. Guizot ugyan is a’ királyi megbízást vevén Mólé grófhoz , a’ sept. aki volt ministerium elnökéhez ment, hogy noha tudta, még is saját szájából hallja, mikép ő (Mólé) az uj kabinet-összeállitással csakugyan fölhagyott; azután Montalivethez ment, de ettől tagadó választ von. Miután Guizot Brogliergnek az iránti megegyezését kapta, hogy a’külministeri tárczát ’s a’ kabinetelnökséget elvállalja, azon gondolattal, hogy majd az October 1 Iki ministeriumot újra összetatarozhatja, Thiershez járult ’s annak a’ belministeri tárczát ajánlotta, azon jelentéssel , hogy ő (Guizot) a’nyilványos oktatásival meg fog elégülni. Thiers ugyan Guizot viseletét teljes igazságra méltatá, de két órányi beszélgetés után is határzottan vonakodott a’neki tett ajánlás elfogadásától, két oknál fogva: Is mert meg van győződve, hogy Spanyolországra nézve más politikát kell követni , mert uj barátit sem elhagyni nem akarja, sem el nem hagyhatja, kik előtt Guizotvali összeköttetése valódi elpártolás lenne. A’ jour, des Débats sajnálja, hogy Thiers vonakodta az uj kabinet-alkotást megakasztó, de a’jour, de Paris azt mondja, hogy midőn Guizot e’ kettős üres kosárral a’ királyhoz ment a’ dologról tudósítani őt, egyszermind jelenté, hogy más napon egészen a’ kamra többségéből fog egy ministeriumot alakitni ’s ő fölségének bemutatni, ha benne ő fölsége megegyez. A’ Courrier, Temps, és Constitutionnel szerint e’ ministerium következő tagokból állandana u. m. Ilemusat eddig belügyi altitoknok minister, lenne szintez osztályban; Dumon nyilványos oktatási, Guizot külügyi, kabineti elnökséggel ; Duchatel, Persil, Bernard, Martin (du Nord) és Rosamel megtartanák eddigi tárczájokat. Azonban a’ följebbi lapok szerint Rosamel és Marlin du Nord azt nyilványitották, hogy ők a’ kabinetben semmi részt nem akarnak venni, így tehát a’ legújabb összeállítás sem sikerülhető. — A’legújabb, aprilisi párisi hírlapok azt mondják, hogy a’ király Soult marsait bizta meg a’kabinet - alakításra. A’jour des lébatskán megjegyzi: „Tegnap a’ ministertanács után a’ király Soult marsai urat hivatá, hogy tanácsát vegye a’ dolog mostani állásáról, egyszersmind őt az uj ministerium szerkesztésre megbízza. Soult a’ királytól eltávozta után Brogberghez, Thiershez, és Passyhoz ment látogatólag. E’ léptei következménye még ismeretlen előttünk. A’ jour de Paris szerint Guizot javasló a’ királynak, hogy Soult marsalt bizza meg ministerium - alkotásra , miután azon javaslat, hogy az eddigi ministerium változatlanul maradjon , mint nevetséges elmellőztetett. A’ Constitutionnel ellenben azt mondja, hogy nem Guizot hanem Melé adá a’ királynak azon tanácsot , melly szerint Soult marsaira bizassék a’ kabinetszerkesztés. Sőt Guizot olly névjegyzéket nyújtott be a’ királynak, melly mind a’két kamra tagjaiból vala ugyan alakítva, de melly mellett a’ követház többségéről nem kezeskedhetvén következőleg a’ király a’ követházat feloszlatni lett volna kénytelen. Mindeddig nem tudni tehát, kikbül álland a’ jövő kabinet— A’ Gazette des Tribunaux, ’s belőle a’ Charte következő fe tett dolgokat közöl a’ Meunierféle merény hosszú tudósításából, mikép azt Barthe a’ pairszéknek előadó. Meunier eleinte azt vallotta hogy gonosz szándékával már 6 év óta el volt telve, ’s hogy tizedik évétől fogva nagy gyűlölséggel viselteték az Orleansok családja iránt, minthogy Francziaország történetiből azt vette ki, hogy az Orleansok mindenkor szerencsétlenségére voltak Francziaországnak. A’ vallatások nagy része igen felmagasztalt embernek, ’s a’nevetségig is hiúnak rajzolta őt. Egyik tanú még azt is vallotta, hogy Meunier kész vala kést döfni saját mellébe, ha csak egypár szóval is ösztönzötte volna őt arra valaki. Elfogatása napján megvallotta Meunier, hogy nem egyedül van az Összeesküvésben, ’s hogy neki a’ fáik 127