Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-07-15 / 56. szám

e’ tartomány nagy részét biztositá magának. A’ guisonai győztes (Meer b.) kénytelen lön Martorellbe vonulni ’s a’ carlosi tábor előcsapati igen közel valának a’ christinai tábornokhoz. Hogy d. Carlos Madrid felé nyo­­­múlhasson, szükségkép el kelle foglalnia vianresát, ’s e’ város sokkal többet ér, mint Bilbao, Vich, szinte nevezetes várost, is elfoglald Carlos. Csodálhatni, hogy iVlanresa bevételét a’ párisi ministerium még nem tévé nyilványossá, noha már értesítve kell róla lennie. A’ Gazette du Languedoc, hosszasan vitatkozván a’ Cataloniában ural­kodó népszellemrül, végzetül ezt írja: „Ha d. Carlos Cataloniából egyenesen Madridba kíván nyomulni, mindenütt nyílt karokra talá­­land ’s hadserge legalább 40—50 ezer főre szaporuland, mire a­ fővároshoz érkezik. Kevés álgyat visz ugyan magával, mert leg­nagyobb részét Argán átköltözte után Navarrába küldé, vélvén, hogy Cataloniában nem lesz azokra szüksége, miket azonban mihelyt Alsóarragoniába lépend, hihetőleg utána szállitandják a’ baski tarto­­mányokból jövendő újabb sergek. E’ kérkedő hirleménynyel kiáltó ellentétben áll Oran tábornok ján­­oki napiparancsa, melly többi közt e’ rendelést közli: „Midőn egy zászlóalj v. osztály tűzbe megy, a’ pa­rancsnoki­ tábornok mindig egy gyalog századot ’s lovagcsapatot ál­­litana a’ sereg mögé, azon meghagyással, hogy mindent lő­jj­ön le, ki al vagy főtiszti engedelem nélkül a’ csatatérről távozni akar.“ — A’ Quotidienne erre megjegyzi: ’s mi történik majd akkor, ha az agyonlövésre kiállított gyalog század ’s lovag csapat maga is futás­nak ered? I­fj­a­b­b hirek szerint a’ csatatérről, Iloyo, vezér, ki 4500 ca­­talonival Carlo*, elősergét képezi, jun. 23 án Bubi,­­­astellbisbal, ’s San Cugot körül állott, Meer pedig Martorellben, kevés órányira Barcelonától, Llobregat jobb partján , 15 ezer gyalog ’s 1400 lo­vas katonával. Mind a’ két táborban szűk az élelem. Barcelonában 750 ezer fr. kényszeritett kölcsönt zsarolának a’ hadsereg számára. Leo de ürgéiben fíro­es SO ezer reált csikart ki, ellenkező eset­ben a vetések fölgyujtásával fenyegetőzvén. — Espartero sun. Etá­kén Logronoban volt, a’ carlosiak átmenetét az Ebron gátlandó, kik eddig többször átrontottak már élelmi­szereket zsákmányozni. — Pa­­risi legujabb sürgönyök szerint, Carlos egyesülend Cabrerával ’s át­­költözend az Ebron, jun. 20án Anglesolában volt Tarrega mellett.— Meer b. követi őt, de igen távolról, ’s 27én indult Martorellból Igualada felé. —­ Osorio osztálynok ismét élelmi­szereket szállíta Bergába, ’s jul. idején Puycerdába visszatért. — Egy bayonnei levél jun. 26ról, Manresa alatt vívott csatát em­lit, napról ’s egyéb közel­i körülményről azonban hallgat, ’s igy az egész hir további valósulásra vár. — Bayonnei jul. aki tudósítás szerint, Espartero, megtudván jun. 86án Logronoban Meer bárótul, hogy d. Carlos Tortosa felé irányzá menetét, az alsó Ebron átköltözendő szándékkal, ’s hogy Navarrát’s A lávát elhagyák a’ carlosi sergek ’s Orduna körül szándék­oznak egyesülni, a’ felső Ebről fenyegetőleg, Cassilia miatt aggód­va, jun. 27én 8 zászlóaljjal Arcintegába indult, hol még kilencz zászlóaljra kell találnia. Riberában 8 zászlóaljt hagyott, Vitoriában pedig a’ portugálokat. Összes ereje tehát legalább 30 zászlóalnyi, melly különválva határzó csapást sehol sem vihet véghez, mig az alsó Ebronál a’ két infanssal ’s Cabrera hadsergével csak Oraa igen elégtelen csapatja áll szemközt, ’s a’ győztes Meer b. bizonyos i­­dő óta csak távolról követheti az ellenség mozgalmit. Oraa jun. 25- én Alcamizban állott, a’ Guadalupe partján, Caspelül öt órányira, honnan egy osztályt Belchitebe, ’s egy másikat a’ még carlosiak­­tól bírt Molina ellen külde. Ugyan bayonnei, jul. aki hir szerint, d. Carlos jun. 2-an Mora ’s Flix közt az Ebron átköltözött. — A’ Times jun. 15röl szomorú rajzát közli a’ feloszlatott ’s még újra nem szerkesztett angol segédsereg helyzetének. Min­den, úgymond, legfőbb zavar polczra jutott; az angol katonák megkr­­pák ugyan zsoldjokat f. h. 1 -ig, de hajó vagy egyéb szállítási alkalom­nál szó sincsen , melly őket honjukba viendné ; ’s már most pén­züket elfecsérlik, vagy részegségben megfosztatnak attól, többet közülök meggyilkolva is találtak már. Tisztnek egyik sem engedel­mes, ’s a’ rendetlen élelemosztás miatt a’ város környékin kények szerint sarczolják a’ népet. Egyhangúlag Evans tábornokot mond­ják e’ zavar okának, ’s a’ katonák újdon rendezéséről többé szó sem lehet. A’ város lakosi annyira félnek a’ kiraboltatástól, hogy utczára is alig mernek lépni. — Palenciai tudósitások szerint jun. 1 -től, a’ Lastrasban el­fogott ’s ide szállított kilencz carlosi fogoly mind nyom­os tekin­tetű személy. Megvizsgálván, felszólításokat ’s egyéb hivatalos iro­mányokat leltek náluk. Egy közülök külföldi. Valladolidba szállítják őket, hol törvényszék elé fognak állíttatni. — ANGLIA. Említettük, hogy a’ szabadelmü , ’s kivált radical lapok nem kedvezően nyilatkoznak a’ volt Cumberland­ig, mostani hannoverai királyról. Az Examiner e’ tekintetben következő levelét közli Brit­­tanniának, testvéréhez Hannoverához : „Kedves Testvérem ! Több, mint száz év előtt egy uralkodót kölcsönöztem tőled; most már szerencsém van a’ kölcsönt, a’ hátralevő kamatokkal együtt, mely­­lyek azóta halomra gyűltek, visszafizetni. Te választó fejdelmedet királylyá nőttnek találandod , de még többet. Vele két rokon szel­lemű ministert, (Lyndhurst és Kenyon névvel,) ’s néhány, úgy nevezett Orange férfi „alattvalót“ is küldök neked, kik egészen sa­­játszerű dicséretességgel tüntetik ki magukat. Én azt sürgetem , hogy az egész terhet fogadd el. Bizonyíthatom, hogy minden legkisebb hiány­os ártalom nélkül el lehetek nélkülük. Mind az, mit érettük kívánok, abban áll, hogy ha már egyszer nálad leendnek, szilárdul magadnál tartsd meg őket. — Britannia.“ Ezen levél tar­talma elég világos. Ámbár arról, hogy a’ volt cumberlandi herczeg királyszéköröklési jogától megfosztassék, szó sem lehet; lesz arról még is minden bizonynyal gond, hogy uralkodása esetére, bizonyos szabályok ’s korlátok közé szorittassék. A­z alsóházban jun. 27 én 10. Thompson kereskedési minister, jelentett javaslata szerint minden, Nagy Brittanniában ’s Izlandbar­ gyár­tott mázsa czukortól 24 shilling adó lesz fizetendő. E’ javaslat, no­ha Hume inkább óhajtá a’ gyarmati czukorvám csökkentését, 70 szóval 19 ellen elfogadtatott. — A’felsőház jun. 29-i ülésében Durham lord mint peer lé­tévé hitét, ’s helyet foglalt, úgy vehetni észre, hogy Oroszországban tartózkodta jó külszínének épen semmit sem ártott. Miután Melbour­ne lord nyiványitá, hogy a’ ministerium nem szándékozik az Izlandot tárgyazó ’s fontosabb törvényjavaslatokat még ez ülés alatt tovább mozdítani elő, ’s Wellington ama’nevezetes nyilatkozványát jelen­té, hogy ő a’ ministeriumnak kész segédkezet nyújtani az izlandi hatóságoknak képviseleti szellemben eszközlendő kijavíttatásukra, fölkelt Brougham lord, ’s nyilványitá, hogy mivel az ülés végéhez közelget, ő sem sürgetendi másodszori olvastatását kitűzött tör­vényjavaslatának a’ népnevelés, kegyes alapítványok ügyében, ha­nem azt jövő ülésre halasztja. „Egyúttal azonban , mylordok, hoz­­zátevé, egy illy rendszabály fontosságát és sürgetősségét nem köt­hetem eléggé Önök szivére. Más országok, mellyek félannyi kedve­zéssel sem birnak a’ közös népnevelési elv létesítésére, mint Anglia , e’ tekintetben jóval megelőztek bennünket. Francziaország, nagy becsületére legyen mondva, gyorsan halad elő e’ pályán. Szász­országban, mellynek népessége alig több másfélmilliónál, 280 e­­zer gyermek jár iskolába, Prussiában két millió gyermek részesül 7 és 14 év közt szabályszerű iskolai oktatásban. Mi folyvást dicsek­szünk túlnyomósságunkkal ez országok fölött; de azok a’ népne­velés kiterjedésében, ha nem jóságában is, sokkal megelőznek ben­nünket. Általányosan véve azonban nem is jó a’ mi nevelési rend­szerünk ; sok iskolánk van ugyan az országban, de nevelésrül ben­­nök csak udvariságból lehet szó, a’ rendszer minden tekintetben i­­gen hi­ányos!“ Brougham lord terve oda czéloz, hogy az oktatás részire saját ministerség alapíttassék, mellyhez fizetéses holtiglani biztosakból testület (Collegium) adassák. Egyik fő elve a’ törvény­­javaslatnak, és pedig a’ legjobbak ’s legtermékenyebbek közül, melly Angliában igen igen népszerű, hogy ha valahol magányos vagy helybeli iskolákat akarnak állítani, az semmi módon se hátrálta­sék vagy gátoltassék. Ez után a F lordkanc­ellár felolvastatá azon igen igen bölcs előgondoskodási törvényjavaslatot, melly az ország igazga­tását azon esetre tárgyazza, ha a’ királyszék a’ korona-örökösnek, a’ mostani hannover­i királynak, országon kivüli tartózkodása köz­ben ürülendne meg. A’ törvényjavaslat másodszori felolvastatását jul. 3ra határozók. —­Az alsóházban jun. 30k án Spring Rice a’ kincstári kanczel­­lár benyujtá a’ költségjegyzéket, melly alkalommal sajnál fejezé ki azon, hogy a’statusjövedelmek és költségek lajstromai nem olly ked­vezők az idén, mint a’ tavalyiak voltak. Panaszrá egyszersmind a’ ke­reskedési széditő vállalatokat, mellyek okozák leginkább az utol­só pénzfordulási zavart. Azonban bizton állíthatja , hogy a’ veszély már elmúlt. — R. Peel jun. 22én levelet bocsátott választójihoz Tamworth­­ba, mellyben azt említvén , hogy a’ király halála következtében a’ parliamentnek föl kell oszlattatnia, újra bizodalmukba ajánlkozik. Egy úttal nyilatkoztatja elveit, ’s politikai hitvallását, mellyek úgy is e­­léggé ismeretesek. Legjelesb azonban azon hely, hol a’ ministe­­rekhezi viszonyáról tesz említést, melly szorul szóra igy hangzik: „Benső megegyezésben a’ hatalmas conservativ párttal, mellyhez tar­tozni büszkének vallom magamat, inkább nagy elvek védelmét, mint puszta pártérdekeket tartván szem előtt, mindenkor buzgón támogattam egy erőtlen kormányt, midőn az a’ népi képviselés rend­szerében vagy a’ megállapított státushatalmak egyensúlyában továb­bi változtatások tervei ellen, ha bár lanyhán ’s késkedve is, ellen­szegült. Ellenben állhatatosan ellenszegültem e’ kormánynak min­denkor, midőn rendszabályit kül-vagy belpolitikánkra nézve az or­szág c­aracterét lealacsonyitóknak, vagy érdekeit kárositóknak hit­tem. ’S ezentúl is ez elvek szerint fogok cselekedni. A’M. Post következő érdekes adatot közöl a’ királynéról: „Azon számos szeretetre méltó vonás közt, mellyet az ifjú király­néról beszélnek, következő említést érdemel. A’ trónra léptéhez sze­rencsét kivánttak közül, első vala természetesen Northumberland hg­­né, ő felsége nevelője 18 esztendős koráig. Midőn ő felségének azt mondották, az udvari szokás (etiquette) megkívánja, hogy mint u­­ralkodóné a’ hgnét ülve fogadja, némi ellenszegülést nyilványitott, de engedett a’ szokásnak, azon föltét alatt, hogy ezen alakiságot v. for­maságot a’ hgnével előbb tudassák. Azonban alig lépett a’ hgné a’ statusszobába, midőn a’ királyné az udvari szokásról megfeled­kezve, szekérül felugrott, a’ hgnét megölelé és szívesen megcsó­kold.“ Azonban, úgy mond a’ M. Post, a’ northumberlandi hgné csak igen ritkán jő az udvarhoz, mire a’ Spectator csinytalanul meg­jegyzi: „Ez valóban majd annyit jelent, mintha a’ toryk elvesztet­ték volna a’ kegyelmet.“ Mind a’ két párt erőködik körülményeket é s vonásokat feltalálni, mellyekből bizonyost jósolhasson, hogy a ki­rályné az ő részére hajlik. Még eddig azonban csakugyan úgy lát­szik , hogy hajlékonyabb a­ reformerek részére. "

Next