Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-10-18 / 83. szám

1,0gy a’ kolomposak büntetés nélkül hagyás* igen nagy vétek lenne, ’s tanácsosnak mondják példaadásul száműzetésük mellett meg­­a* gyónókat is elkobozhatni. Hisz úgy is fejdelem pártoló a két lázadó főnökül, majd gondolkozik az életükről. Ugyan ez okból talán Pal­­merston I. is segíthetné őket, jut rá a’titkos költségekre szánt pénzből. Mi legalább meg vagyunk győződve, miszerint ő lordsága az ország elkorcsulta daczára sem m­erészlend a­ jövő parliam­entben nyilvá­­n­osan alamizsnát kérni illy ügy vértanúji számára. Tehát csak a­ titkos költségekre szánt pénztárhoz folyamodjék. — Barjona legközelebb indulatos beszédet mondott Anglia el­len a’ cortesben, mivel ő és több követ hive, miszerint „Savage“ angol brigg nem egyéb ezeiből futott a’ vianai kikötőbe , mint se­gítségül a’ chartistáknak , kik utóbbi időkben e’ kikötőt elfoglalva tárták. A’ portugál kormány nem sokára ismét elégtételt kivánand Angliától azon sérelmekért, miket az a’ portugál lobogó ellen el­­követe Mozambiqu­eben, midőn egy spanyol rabszolgahajóval az an­gol „Leveret“ csatába keveredek.—A’ kir. családot rendkívül meg­­rendilé a’ charta ügyének váratlan megbuktam — S I L A X Y O L O It S Z Á G. A’ cortes sept. 2.‘tiki ülésében, vita keletkezvén a’carlosiak Castiliába nyomul tárul, a’hadminister azzal védé a’kormányt, hogy az kénytelen volt az ellenség kényére engedni Castiliát, mivel nem bir elég katonával, valamennyi tartomány hathatós védelmére. E’nyilatkoztá­­ból az látszik következtethetőnek, mintha mindannyiszor véd nélkül kellene a’ tartományokat hagyni, midőn a’ trónkövetelőnek kedve­ző Madrid ellen nyomulni , ’s a’ várost elhagyni, ha Carlos e’ vagy ama’tartományba vezeti párthiveit. Valóban veszélyesb helyzetet so­ha sem nyilváníthatott volna a’ m­inisterium. —­ Sept. 29én 84 szó­val 27 ellen egy indítványt fogadott el a’ cortes, a’ pénzügyminister sept. 21ki rendszabályát (melly szerint a’ kincstárjegyek csupán a’ hadsereg hasznára fordítandók) alkotmány-ellenesnek nyilatkoztatá­­sára. —A’ madridi választásoknál az 183/iki alkotmány híveihez hajlik a’győzelem. Ouiroga napiparancsot bocsáta közre, melly sze­­rint a’ madridi választásoknál zavart gerjesztők haditörvényszék által fognak elitéltetni. Madrid, sept. 25én: A’ választások élénken haladnak. Ma több polgár jelent meg a’ választáson. Minden körülménybül reményt* kelni , hogy a’ mérséki párté leend a’ győzelem, legalább a’ kö­vetkamra részire bizonyosan; de a’ tanácsénak sükere még kétes. Pita ministerben már csak a’ cortes tartja a’ lelket ; melly azonban hihetőleg nem sokára túl adand rajta, ’s a’ ministerek tetteinek bi­­rálgatásit alkalmasint a’ kabinet eloszlatása, vagy legalább tetemes módosítása követendi. — Az uj elkobzási törvényben többi közt határoztatik: minden Spanyolországon kül tartózkodó spanyol, ha további elmaradásra különös engedelemmel nem bir, ’s három hónap alatt az alkotmányra ’s kormány iránti hűségre meg nem esküszik, nyugdiját, fizetését, rendjeleit ’s hivatalát elveszti, ’s többé soha tisztségbe nem juthat. E’ határzat azon spanyolokat is érendi, kik felsőbb engedelemmel tar­tózkodnak külföldön, ha a’kitűzött határidőben az alkotmányra meg nem esküsznek. A’ madridi „Patrióta“ állítása szerint, a’ mórok Ceuta ellen intézett megtámadása , a’ carlosi párttal kötött alku következménye, melly nem keresbet tüze ki czélűl magának, mint a’négyes szövetség két leghatalmasb tagját egymás közt meghasonlítani. A’ marokkói császár mindazáltal időt kért, gondolkozhatni olly vállalatral, melly dicsvágyának hizely, ’s melly őt a’ földközi tenger kulcsával kecsegteti. D. Carlos sept. 25 én Aranda de Duero vidékén mutatkozik, Zariateguy harczosival egyesülendő; a’királyné győztes sergei azon­ban folyvást nyomában vannak. Azon állomásokat foglalván el a’trón­­követelő, miken előbb Zariateguy tanyázott, Segovián át most sok­kal nagyobb haderővel fenyegeti Madridot, mint az említett carlosi tábornok csekély sergével ezelőtt eszközölhető. Igen félhető , mi­szerint Carlos jelenléte Burgos tartományban magasra élesztendi a’ zendülés lángjait, mellyeket már Zariateguy az elmékben gyujta. A’ főváros veszélyes helyzetét tehát még nem mondhatni elmúltnak , mert az most is folyvást fenyeget, csakhogy más oldalról. Mig a’trón­­követelő hadserge e’ mozdulatokat teszi, Cabrera Alsó-Arragoniába törekszik csalni a’ királyné sergeit, hol újabb fegyveres csapatokkal egyesülvén, alkalmasint akadályoztatni szándéka visszatérhetésüket azon esetre, ha Carlos ismét megtámadná a’ fővárost. Több átpártolt carlosi szökevény állítása szerint, a’királyné sergei nagy részint a’lázadók egymásközti meghasonlottának köszön­hetik győzelmeiket, mert a’castiliai’s bhiscayai carlospártiak keserű versenygéssel gyöngítik egymást ; a’ navarrai­ak pedig elégületlenek azon befolyással, mellyet ’a trónkövetelőre Cabrera gyakorol. Né­­hány nappal az utolsó csata előtt iszonyú fenyegetőzéseket lehet­ hallani a’ táborban; ennek tudomása nem kis mértékben bátoritá a’ királyné harczosit. — Legujabb telegrafi sürgöny szerint od­.­srül, Espartero 25én ismét 30 embert fogott ki a’gyalog ösvényeken futó trónkövetelő u­­tóhadábul, melly a’ Önerőn átmenvén 27én már Arandát is elhagyá, Zariateguyval egyesülendő. — Bonnet arragoni parancsnok Morano tábornokot kergeti, ’s egyik vezérét 60 emberrel ’s 200 fegyver­rel elfogó; a’ csipat más része Cabreraval egyesült, ki 2zen 2 ezer emberrel Cantaviejaba hátrállt. Uran Teruelben van. Bilbaoban nagy rettegés közt várja a’ kormányzó a’ katona­ság lázadását, melly zsoldhiány miatt minden perczben kitöréssel fenyegeti a’ várost, mellyböl már csupán a’félelem is számos la­kost kiűze. A N G L I A Oct. nikán a’lordkanczellár nov. tvére halasztá el a par­­liamentet, melly napon, mint már említők a’ törvényhozási munká­latok ismét megkezdetnek, noha közhiedelem szerint fontos vitákra csak karácson után kerülend a’ sor. Az elhalasztásnál mind a’ két házbúl két két tag volt jelen. Az angol lapok folyvást igen üresek ’s csak Izlanddal bajos­kodnak, a’ külföldi politikát pedig egészen mellőzik, Ilusszia’s Kelet már felejtve, Spanyolországot az egész világ megunta, még Portu­gália és Canada is csak pillanatnyi figyelmet képes gerjeszteni. El­­jövend azonban nem sokára ismét azon idő, mellyben ez orszá­gok újra előszínre fognak lépni történeteikkel; de most mindenek­előtt valamennyi lap ’s mögöttük álló párt csak egy érdeket ismer, ’s ez: Melbourne ministeriu­mának sorsa ’s első fellépte a’ parlia­­mentben az ifjú királyné szárnyai alatt. A’ Times pedig igy szól a’ politikai forrongás irányáról: „Az egész iszonyú britt birodalomban, melly a’ világ két végét öleli, e’ pillanatban csak egy csatatért szem­lélhetni, csak egyet, mellyért a’ pártok vínak, csak egy tárgyat, melly olly mély nyomasztó aggodalmat szül’s ez —Izland állapotja. Iz­­landról, azon sötét vészteljes országról egy gondolkozó angol sem fordíthatja el most figyelmét. — Nottinghamban legközelebb népgyűlés tartatván, a’ többség azt határozó , hogy a’ külföldi gabna-beszállitásnak korlátozása a’ közönséges érdekre igen káros befolyású, ’s további divatozása min­den kereskedő , gyártó ’s földm­ivelő osztályt tönkre juttatand. Már is több idegen országot, melly eddig Angliából vitető kézmagyari szükségit, arra kényszerité e’korlátozó rendszabály, hogy maga pó­tolja szükségeit,’s ez által az angol gyárak nem kis mértékben szen­vednek. Különös biztosság nevezteték folyamodás-készítésre a’ par­­liamenthez, a’ gabnatörvények elterjesztése iránt. Az alsó-canadai alsóház’ eloszlatása előtt, azon inditványt, melly a’ britt korona Iránt hűséget ’s vele szoros kapcsolatban ma­radást ajánl, 61 szóval veté félre 16 ellen, ’s már most a’ demok­rata­­ párt Papineaut kívánja kormányintézőül. (M. Herald) Több külföldi lap azon hitt kürtőlé, hogy az ártatlan spanyol Izabellát a’ fiatal Aumale francziaországi hghez szándék nőül adni, az hihetőnek is látszik mert midőn Arguelles a’ cortesben kikelt az illy politika ellen, a’ spanyol cortestest épen nem mutata kedvet ellenmondásra. Ha ez csakugyan megtörténnék, úgy Lajos Fülöp mindenesetre haderővel csöndesitendné le Spa­nyolországot, de egyszersmind némileg franczia tartománynyá alja­­sitaná. — Brightonben hatalmasan dolgoznak a’ királyné ünnepélyes elfogadására szükséges készületeken. Azon félkör , mellyen át a’ városba menend­ő fölsége, 89 lábnyi átmérőjű; felső páholyiban ezer, ’s az alsó karzatokon kétezer ember foglalandhat helyet. Föld­­jeinen a’várostanács álland, melly onnan a’ palotáig kisérendi ő föl­­ségét. Azon inditványt, miszerint a’ királyné megjelenése napján min­den kalmár délutáni 1 órakor csukja be boltját, egy radical borbély azon nyilatkoztára, hogy ha a’ tisztelet e’ jelét valóban annak kell tekinteni, úgy azt a’ polgárok szivfugalmára kell bízni, mert tiszte­let-érzelmet parancs senki szivében sem gerjeszthet, félre veté a’ tanácstöbbség. A’ london-middlesexi két uj sherif sept. 30 án tévé le esküjét. Egyik közűlök zsidó. A’ sherif-hivatal igen régi ’s nagy fontosságú Angliában, ’s a’ sherifek mindenütt kir. tisztviselők, a’ middlesexit kivévén, mellynek hivatalát tiydik év óta a’ londoni lordmayor ’­ polgárok adják hűbérül. Minden polgár választható, ha esküvel nem bizonyítja, hogy értéke 15 ezer font sterlingnél kevesebb. Alderman nem lehet lordmayorrá , ha előbb sherif hivatalt nem viselt. A‘ she­­rif-választás pedig következőleg történik: a’lordmayor 14 polgárra áldomást köszönt, ’s ezekbűl aztán a* polgárság kettőt választ, egyi­ket London, a’ másikat Middlesex számára. A’ megválasztottak 400 font sterlingnyi birság mellett kötelesek hivatalokat elvállalni, ’s Mihály napkor kezdik azt gyakorlani, miután esküjüket Guild­­hallban letevék. Másnap Westministerbe mennek az uj sherifek , hol a’ kind­ár-bárók hivatalaikba avatják őket következő szokások közt: bizonyos jószág hűbérnökei Shropshirebül fölszólitta­,van kö­telességük teljesítésire, a’ legidősb alderman előlép a’city nevében, s’ egy fahasábot széthasít, azon kötelesség képleges elismeréseül, melly szerint a’ city, mint az érintett jószág hübérnöke, a’ király­nak tűzifát tartozik szállítani. Azután ismét fölszólítják a’ cityt, mint st. Clement Danesben földbirtokost, mellyen­ hajdan kovácsnmhely ,állott, kötelessége teljesítésire, mire a’ kincstár egyik tisztviselője, a’ legidősb alderman jelenlétiben ’s nevében hat patkóval ’s 61 pat­kószeggel megjelenvén, azokat a’ király személyét képviselő egyik kincstár bárónak fölszámlálja. A’ sherif főbb kötelességei ezek : a’ börtönparancsokat ők teljesítik, ’s ha a’ király a’ vádló, azaz halált érdemlő bűnesetekben, ajtók betörése ’s háztetők lerombolása által is nyithatnak maguknak útat a’ tetteshez ; egyéb esetekben azonban soha sem szabad erőszakhoz nyúlnia, hanem ravaszsággal kénytele­nek hatalmukba keríteni a’ bűnöst. Továbbá ők teljesíttik a’ bírák parancsit , előidézik az esküiteket, a’ halálos ítéleteket végre hajt­ják s zendülésekkor a’ megyei fegyveres erőt munkálatra szólítják. F R A X C Z I A 0 K S­­, Á G. A’ Moniteur oct. Tiki száma 3áról költ kir. rendeletet kö­zöl , melly a’ követkamrát föloszlatván, a’ választási biztosságokat 331

Next