Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-10-25 / 85. szám

— Felséges az Excellentziád meghivatása; de tündöklőbbé teszi azt azon dicsőség, hogy e’ főméltóságot Excellentziád az igazságtól ’s életre hozott törvénytől nyerte. Igaz, hogy a’ sáfárság számadás­sal van összekötve, de könnyíti a’ terhet azon lélekismeretes öntu­dás, hogy azt népszerű alkalmaztatás után a’ közszeretet, a’ haza ’s fejedelem őszintes bizodalma ruházta Exád vattaira. — Szerencsés hazánk, midőn Exád főhivatalában, egy sok ideig halva volt sarka­latos törvényét újra feléledve, mindnyájunktól szeretett ’s tisztelt személyében azon nagy erényeket, mellyek a’ főméltóságot diszesi­­tik ’s arra megkívántatnak, feltalálva lenni látja; de látja azt is, hogy a­ hivatalviselés nem örökösödés, hanem az érdemek olly jutalma, mellyet a’ hazafi érzés ’s a’ jó fejedelem kegyelm­e ad törvényiek szerint. Excád. közszeretettel bíró unokája múlt század elején Sik Károly császár alatt volt gubernátornak gróf Kornis Zsigmondnak! Több mint egy század után e’ nagy polezot elérni, bizonyosan nem successio, hanem érdem, sállal karoló hazafi szeretet, ’s f­els. feje­delmi bírodalom jutalma. — Fels. fejedelmünk atyai szeretettnek, ősi alkotmányunk megtartása iránti szent hajlandóságának jeles bi­zonyságát adta, midőn szunnyadásban volt törvényinket felébresztve, az utat megnyitotta, hogy országos hivatalunkra magunknak tiszteket választhassunk, ’s így a’ törvényeknek e’ részben is eleget tehes­sünk. Éljen fels. jó fejedelmünk, a’ világ históriájában legjobb és kegyesebb király néhai édes atyjának nyomdokit követendő Urunk! Éljen Excád, sokáig! nagy fontosságú főméltóságát a’fejedelem sze­­retete, az alattvalók áldása, a’ késő maradék hálája, ’s az egész haza birodalma díszesítse mind végig ? Ezután az Ország Rendei egyes értelemmel azt határozván, hogy még most országos elnök Nopcsa Elek vezérlete alatt az egész gyűlés együtt menjen tisztelkedni az ujdon beiktatott kir. kormány­zóhoz, az erre határzott időben u. m. az­nap délutáni öt órakor ve­zette az országos elnök az országgyűlés minden rend- és korbeli tagjait a’ kormányzóhoz, hol a’ Kk. és fülldek nevében következő rövid, de szívreható beszédet tartott. Legszebb örömünnepét üllte mai napon hazánk képviselőinek gyülekezete, midőn a hazai főkormány olly hosszas idő óta forrón óhajtott megtörvényesitésének tanúja lehetett. A’ legvidámabb jö­­vendő reményének sugárai töltötték be kebleinket egyesülve a’ leg­­m­­él­tó­bb, legforróbb hálaérzéssel jó fejedelmünk iránt, kinek törvé­­nyink szent megtartását óhajtó atyai gondoskodása a’ főkormányszé­­ket törvényes helyeztetésbe tenni méltóztatott, hogy törvénysze­­rinti állásában s hatóságában valamint egyfelől a’ törvényen alapult kir. jogok hív védlője, úgy másfelől az ezektől elválaszthatatlan ha­zai boldogság első munkás előmozdítója legyen, Exlád főmért, sze­mélyében tiszteli a’ haza azt, kit polgártársai szeretnek, kiben fels. fejedelmünk bízik, kinek eddig lefolyt hivatalos és magányos élete minden hazai és házi erényeknek mindenkit megnyugtató biztosítása. •­ Hogy ne örülne Erdély, ha illy férfit lát a’ kir. kegyelem állat kiválasztva arra, hogy helyeztetése, tettei, példája állal legyen az, minek szabad szózatink már kijelölték, szeretett és tisztelt főkor­mányzónk. Fogadja el Exlád újra is a’ Bű­dek tisztelő üdvözlését.­­Szép az Exlád előtt megnyílt pálya. Hazánk boldogsága a’ ez él; hazaszeretet a’vezércsillag; tiszta lélekesméret és törvényes meg­győződés az útmutató; hiv kisérőji és segédjei pedig az ország min­den Rendei, kiknek képviselni magokat újból is Exlád atyafi szere­tőjébe ’s hazai indulatjába ajánlván szívből eredt hanggal Exládra áldást és éljent kiáltanak. Erd. Dir, W­odi­an­er Samu és vállalkozó társai állítása szerint. Fennie György ur világszerte ismerős földmérő, és hidrau­likai művész, ki az uj londoni híd felépítése által olly nagy hírt és nevet szerze magának, Wodianer Samu pesti nagykereskedő és társai felszólításukra, Londonból elutazván, e’hó végével Pestre érkezni fog, a’ Dunát vizsgálandó, ’s annak következésében a’ szükséges terveket a’ Buda és Pest között építendő állóhíd iránt elkészítendő. F. h. oct. 17én tartatott Csongrád megyében, Szegvár’ szé­kes faluban, Tajnai János kir. tanácsos úrnak főispán-helyettesi szé­kébe igtatása. 16án érkezett a’ helyettes úr bansi Szegvárra, mi­után a’ megye küldöttsége által Mericzay kanonok úr szónoklatával már a' megye szélén üdvözölte telt, ’s­­isongrádon Vidovics szolga­­bíró úrnál ebédet von. Még ez estén fogadá el Bács, Csanád Torontál ’s Heves szomszéd megyék üdvözlő küldöttségeit, a’ hely­beli tiszti kart, továbbá Károlyi testvér grófok uradalmi tisztségét szivnyerő nyájassággal. Másnap fényes kíséretben, a­­z miseál­dozat után a’ megyeházhoz visszatérvén, azonnal a’ kir. kineve­zés fölolvasta után, elnöki székét elfoglalt ’s néhány, előfordu­ló tárgyat fölvétetett,’s az üdvözlő megyei küldöttségek tagjait tábla­­birókká nevezett. Fényes ebéd követé az ünnepélyt, hol a’ bőven csörgő pezsgőből, a’ szives házigazda nyájas derültsége által kedve­­zöleg előmozdittatva, általányos jókedv fejlett ki. A’ megelégedve hagyta el az ünnepélyt a’ jeles vendégkoszorú. Érsekújvár, oct. 18án*. Tegnapelőtt húsz év óta nem látott ünnepélynek valánk tan­uji. Ez napon ugyanis a’ városunkba érkezett verebély­sz-györgyi primás-érsekségi és­ok. és Ilitek e­­lőleges gyűlést tartván, a’ Baromlakrul érkezendő prímás-érseki nádor, Boronkay János kir. tanácsos elfogadására küldöttséget ren­delének. Megérkezte után rövid tanácskozást tartott a’ nádor, mit este díszes tánczmulatság követe; másnap pedig következő uj tisztikar választaték: alispánok: iső: Balogh Zsigmond, kik: Baj­­chy Jószef; főügyész: Juhász Antal; al: Gaal József, Darányi, Jószef, Bogyó János, és Karaba Lajos; pénztárnok: Süleő Fe­rencz; számvevő: Bogyó Rudolf; levéltárnok: Bába Pál; főjegyző Gaal Aloiz; liszt­beli: Juhász Elek; aljegyzők: Bogyó Ferenc­, Fába Zsigmond, Hajnal Károly’s Bachy István, a’ verebélyi járásban fészbiró: Süleö Ferencz; esküit Bajchy István a’ kériben fsz­biró: Jankovich Lajos; esküit: Ararsányi Ferencz; nevek­ben: fszgb. Deák János; lisztibeli: Névery József; al. Kántor Lajos; esküit: Bogyó Fe­­rencz. Tisztujitás után számos egyházi ’s világi­­birót nevezvén a’ nádor, az egészet isteni tisztelet ’s ponpás lakoma rekeszté; délu­tán pedig visszatért Bajomiakra a’ nádor, ’s ez egész gyűlés ma délben eloszlott. Időjáratunk igen kedvező ’s pótolni látszik akarni a’ sző­­lőművelők ellen elkövetett vétkes kicsapongásit ; budai hegyein­ken azonban már semmit sem tehet jóvá, részint mivel már szély­­t­ben zubog a’ must, részint pedig, mivel agg budai szőlőbirto­­kosok állítása szerint : ha sz. Mihály napig nem érik meg a’ budai szőlő, azontúl már a* legszebb időjárat sem adhatja meg neki többé az édanyagot (Zukerstoff). Kivétel nélkül kedvező mindaz­­által mostani időnk az utazásra, főleg gőzhajókon, hol a hűvös reggelt é s estét fűtött szobában grog- ’s puncspohár mellett kön­nyen kellemessé tehetni. Jövő novemberben következő renddel végzendik ez évi pályajukat fár­adhatlan gőzösink: „Maria-An­na“ Bécsbül Pozsonyba, délután 2 órakor( 1. 3. 5. 8( 12. 11), 21. 25. ’s 28kán; Pozsonybul Pestre, reggel 6órakor: 1­3. 20, 23.­ ’s 26án ; Pestről Pozsonyba ’s Bécsbe : lóén; Pozsony­bul Bécsbe 2. 4. (5. ’s 16én. — ,,­­á d o­r“ Bécsbül Pozsonyba, délután két óra­ kor: lőén; Pozsonyból Pestre, reggel Bórakor: 2. 6, 10. 1(»‘ 22. ’s 29én; Pestről Pozsonyba: 4. 8, 18. ’s 24én ; Pestről Pozsonyba ’s Bécsbe*: 12én.—­„Árpá­d“ Pozsonyból Pestre: reg­gel 6 órakor: 4’s 9én; Pestről Pozsonyba: pet. 3­0 én ’s nov. 6án; Pestről Zimonyba ’s Drenkovára: 12én; Drenkováról Zimonyba: 18án; Zimonyból Pestre: 20án; „Zrinyi“ Pestről Zimonyba ’s Drenkovára: 14. ’s 30án; Drenkovárul Zimonyba: 4. ’s 20án; Zimonybul Pestre : 0.’s 22én.— „I. Ferencz" Pestről Zimony­ba ’s Drenkovára: 7. ’s 20án; Drenkovárul Zimonyba : 13. ’s 29én ; Zimonybul Pestre: 1­2én. —­ „A­r­go“ Szkela-Gladavár­ul Ga­­laczra : 14. ’s 36án ; vissza: 5. ’s 21 kén; V. Ferdinand Galaez­­zal Konstantinápolyba 4dikén, vissza: nincsen meghatározva. — Metternich Kelemen“ Kontantinápolybul Trapezuntbal 10. 's 24én; vissza: körülmények határozandják. — „Maria floro* t­h­e­a“ I Konstantinápolybul Amyrnába, ’s onnan vissza : hetenkint egyszer. Főnyertesi az od­­e­­én húzott bécsi 847 és 849 szám a­­latti két ház lotteriájának: 107127 nyeri a’ 847 sz. házat vagy 200000 for.; 146929 nyeri a’ 819 sz. házat vagy 50000 fr.; 67250, ny. 12,500 fr.; 1*22,144 ny. 5000 fr.; 76657 ny. 4000 fr.; 37902 ny. 3000 fr. 44794 ny. 2500 fr.; 26582 ny. 2000 fr. ; 69122 ny. 1­500 fr.; 1 1500 ny. készpénzben 25000 és 1000 dar. aranyat; 108577 ny. 2250 fr. 65720 ny. 1­750 fr.; 72837 ny. 1000 fr.; 116510 ny. 100 fr.; A’ 21k nyertes szám (50 ezer) és az. 14500 ( ezer darab cs. arany) Pesten adattak el. P 0 11 T n G Á L I A, F. h. 8án Falmouthba érkezett „Tagus“ gőzös Lissabonból net. 4 , Portobul pedig oct. 5ig terjedő híreket hozott. Útközben oct. 6án Vigonál kikötött az emlitett hajó, Terceira lget ’s] család­ját (melly hihetőleg Lissabonból érkezek oda) tovább szállítandó. A’ liget minden pillanatban várják Londonban.— Portugália most fontos események színhelye. A’ chartisták megbukta óta többször emlé­keztetők a’ m­eisterek a’ királynét azon cortes-inditványra, melly szerint Saldauha ’s Terceira katonai rangjoktól meg­foszlatandók, s’ kérők, mutatná meg a’ két tábornagy elbocsáttatásával, hogy tes­tüket gáncsolja; a' királyné azonban ezt teljességgel nem akará cselekedni, mire a’ ministerek, miután eziránti csodálkozásukat nyil­­ványtták, beadák elbocsáttatásukat, mi azonnal el is jön fogadva, Sa­ra Bandeira pedig uj kabinet-alakításra megbizatva ; még az meg­­történik, eddigi kötelességüket folytatni igérék a’ lelépett ministe­rek. — Négy napi vita után (az alkotmányi javításról) másod­­áru­ra behozatalát határozd a’ cortes, ezzel a’ portugál intézményeket lehetőségig Spanyolországéihoz idomítani szándékozván , mennyire t. i. azt a’ különböző nemzeti charakter engedi. Az e’ kérdésről­ sza­vazásnál a’ tanács pártolóji 64 Szóval győztek 16 ellen; a’ fő­pontot azonban még eddig nem határozók el, mellynek e’ fontos kérdés szolgál tárgyul. A’ tanácstagokat a’ kormány nevezze­n ki holtukig, vagy a’ nép bizonyos számú évekre ? — Napier admiral­­nak 600 font sterlingnyi érdemdijt rendelt a’ cortes éltefogytáig hasznos szolgálatiért; mikép teljesitendheti a’kiürült kincstár e’­kö­­telezést, az már más kérdés, mellyet a’ pértzügyminister bajosan fog pengő nyelven megfejthetni, annyival kevesbbé, mivel Bacon tábornok ’s harczostársai szinte jutalmat követelendhetnek szárazföl­di szolgálatikért. —­ A’ Nációnál következő napiparancsát közli das Antasnak: „Sept. 181ka minden tekintetben hasonlít 1640ik év dec­­ijéhez (ekkor bukott meg a’ spanyol kormány Portugáliában) megmutatván a’ világnak hogy Portugáliának most is vannak hősei; midőn az idézett napok utóbbika függetlenséget ada vitéz őseink­nek, idegen járomtul megmentve, é s nagy nemzetté magasítva őket, az előbbi előre haladt fölvilágosultságunkat tanúsítja, ’s visszaszer­­zi ősi szabadságunkat, megvetve a’ gyalázatos politikát ’s az arany veszélyes befolyását, mi által egy hatalmas nemzet kormánya, melly elszigetelt helyzetében mindent rabigába törekszik szoríta­ni, hazagságunkat, mint már előbb is tévé, megvesztegetni akar­ja és szeszélyeinek kódolásra kivár» bennünket kényszeríteni, mit csak meghóditott gyarmattól követelhetne.“ — Az angol követ, Howard de Walden, egy pillanatot sem mulaszt­a el, ’s azonnal figyelmeztető a’ kormányt Anglia ez undok megtámadtatására. A’ ministerek folyvást állítják, hogy semmi oklevélről sincsen tudomá­suk, melly az ő akaratokkal egyébként nem szól Anglia politika­

Next