Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-11-08 / 89. szám

sága iratát, valóban azt vagyunk kénytelenek hinni, hogy annak szavait könnyen sérelemre magyarázhatni egykori tisztelt levele­zője ellen. Mindent, mit a’ Dublinban tartandó eldleges gyűlés szükségirül előhord iratában O’Connell, szándékosan elmellózni tö­rekszik válaszában Cloncurry, ’s mi még több, az izgató minden­­ terve helyébe mást állít föl saját meggyőződtébűl, mi szükségkép még nagyobb figyelmet gerjeszt. O’ Connell többi közt azokat ü­ldöz­­tetni kívánja, kik pénzaláirással a’ választási szabadság ellen össze­­esküttek. Cloncurry erre ezt írja: „Adjatok szegénységi törvénye­ket az országnak.“ O’Connell a’ javító törvény javíttatását, válasz­­tási jog­i kiterjesztést, titkos szavazást, ’s a’ t­ óhajt, ’s Cloncurry vsszhangja, csak ez egy szót mondja: „Vasutakat!“ — O’Connell ismét új politikai lakomára kapott meghívást az angol Kézműves Egyesülettől, mit igen nyájas válaszirattal viszon­­za, mellyben nyomadékosan a’ választásjog - kiterjesztés mellett nyilatkozik. — A’ Globe szerint Roebuck Alsó - Canadába utazott. E’ túlzó radical férfi előbb politikai ügyvivője volt e’ tartománynak, ’s most bizonyosan hatalmasul segitendi a’ Papineau párt mozgalmit. Legú­jabb canadai hírek bizonyosnak jelentik, hogy Felső - Canada szabad­­elmü része kezet fogand az alsó - canadaiakkal, így többi közt már­­Spar­ta helységben is népgyűlés tarhatók, mellyben heves viták folytak a’ tartomány je­len állapot­­a ügyében. A’ toryk hangosan kürtölék a’gyű­lés előtt, miszerint szétriasztani szándékják a’reformereket, mi okból ezek mintegy 50 puskával jelentek meg a’ gyűléstéren, mindent ké­­szek elkövetni, ha szabadságuk gyakorlatában háborittatnának. A’ gyűlés nevezetesb határzati ezek: a) mostani szerkezetében tör­vényhozó tanácsunk, csupán egy két férfitól kormányoztatván az , előkelő sérelem; b) alsóházunk, mellynek többsége tisztviselőkből áll, kik politikai helyzetüket három évnél tovább tárták meg, mint­sem azt törvényink engedik, szinte sérelem; c) sérelem a’ nem felelős végrehajtó tanács, melly örök némaságot esküvék; d) Sir Francis Head (a’ kormányzó), állítólagos orvoslója számos sérelmink­­nek , maga is egy nagy sérelem. Midőn tehát őszinte véleményün­ket szabadon kimondjuk, nem kell azt oda magyarázni, mintha mi az angol alkotmány ellenségeivé nyilatkoznánk, ámbár annak csakugyan nem vagyunk baráti, mit nyakunkra akartak tolni, nem kell szélü­beni, kürtölgetni, hogy mi gyűlöljük Angliával a kapcsolatunkat, noha utóbbi időkben elég fanyar gyümölcsöt terme­­z számunkra, és nem kell hirteleneknek nyilatkoztatni bennünket szeretetreméltó fiatal ki­rálynénk iránt, kit szívből szeretnénk tisztelni, csak miniszerei igazságosak tudnának lenni. Azonban ünnepélyesen nyilványitjuk, miszerint elkerülhetlenül szükségesnek tartjuk hazánk jóléte ’s a’ közelégület viszszaállitására,hogy a’ törvényhozó tanács választás alá essék, a’ végrehajtó hatalom felelős legyen az ország színe előtt, a’ kormányzó pedig becsületes igazságszerető férfi, ’s nem ollyan, mint Francis Mead, ki karjai közé veté magát azon pártnak, mel­­lyet üldöznie kellett volna, ’s azáltal halálos ellensége lön a’ nagy néptömegnek. — Egy másik végzés kivonata igy szól: „Míg fön­­maradt szabadságunkért aggva tekintünk a’ britt ministerek azon szándékára, mi szerint e’ tartományok izefiki alkotmányát foly­vást sérteni törekszenek, ’s javalván és tisztelvén a’ testvér tarto­mány (Alsó - Canada) hazafiai tiszteletes elszántságát, ’s képviselőji szilárdságát, minden alkotmány­os eszközt használni szándékunk elnyo­mó­­inak kényczélzali megsemmitésbre. — Egy harmadik végzés fegy­verzett egyesületek létesítését határra, erőt erővel visszatorlásra, ha a’ népet békés joggyakorlatiban háboritni merészkednék a’ hata­lomgyakorló párt. Hasonló gyülekezeteket már több helyen is tar­tanak 3—4 száz főnyi csoportok. Zászlóul egy belhoni gyárban készült puskát használtak, ’s valamennyi férfi Canadában gyártott kelmékből készült öltözetet viselt. FN­ANCZIAORSZÁG. Múlt számunkban közlött Constantine bevételéhez pótlékul adjuk e’ Toulonbulodt. Körül érkezett telegrafi sürgönyt: „Constanti­ne, oct. 136n. Vallée altábornok a’had-é s külügy ministereihez. A’há­­romszínű zászló Constantine falain lobog. Hadsergünk oct. 6 án ér­kezők a’ város falai alá; az álgyutelepek idén kezdőnek tüzelni, ’s idén járható volt a’ rézs. Sergünk ma reggel legnagyobb vitéz­séggel fogott a’ megrohanáshoz ’s teljes süket jutalmazó fáradozásig Az ellenség szilárd elszántsággal küzde; harczosink azonban végre csakugyan minden ellenállás daczára győztek. A’ király ’s hadsereg súlyos veszteséget szenvedet Damrémont tábornok, épen midőn a’ rézstelepbe lépett, egy álgyugolyó által halálra sebesitteték. Utána én vevem­ át a’ parancsnokságot. — Strassburgba este érkezők e’ sür­gönye , ’s azonnal fölolvastaték a’ színházban. A’ franczia lapok telvék Constantine bevétele részletes kö­rülményivel, mellyek azonban annyira ellenkezők egymással, hogy alig szemelhetni ki némi valószínűséggel az igazat belőlük. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az ostromnál összesen 300 franczia esett el, 600 pedig megsebesült; ezek közt 529 tiszt. Daimrémont tábor­noknak fejét szakitá le egy álgyugolyó ’s a’ közelében állott segé­det egészen elárasztó vérrel. Az arabok nem gyújták föl a’ varast, mint korábbi hírek említők, ’s igy néhány hetet nyugalomban tölt­­hetendnek el falai közt a’ francziák. Parisban örömlövések tudaták Constantine bevételét ’s a’ kormány fényes „Téged Isten dicsövünk­kel“ dicsőíte a’ franczia fegyverek ez újabb diadalát, mit Párisban a’ párisi érsek tartott. A’jour­ de Paris következő vázlatát közli Pam­­rémont tábornok katonai pályájának . Neveltetését katonaiskolában nyeré ’s Napoleon valamennyi harcziban jelen vala mint altiszt, mig végre 181­0 ben Mormont tábornagy segéde lön, ’s igy egyike volt azon tiszteknek, kik a’chevilly­i szerződést aláírták. A restauráló, idejében ezredes volt, ’s 1­838-ban Bourmont tábornok parancsa alatt egy zászlóaljat vezérle az algieri hadszállitványnál. Utóbb a'­rik katona - osztály parancsnokságát nyeré meg Franczistországban, szi­lárdság és mérséklet tünteté ki nyilványos pályáját. 1836 ban Algier kormányzójává neveztetvén, példás magaviseletéhez mindig hír ma­radt, elannyira, hogy nemcsak harcztársai, hanem más polgári tiszt­viselők is sokáig gyászolandják kora kimúltát. Összesen 33 évig szolgált, halálakor 54 éve volt csak, noha fáradságos élte már rég hófehérré változtató haját. — Ah­met bey a’ Moniteur Algérien szerint következő neve­zetes körlevelet bocsátott az arab törzsökökhez. A’ francziák már három év óta tartják elfoglalva Rónát, hol csak tűrtük őket. (Itt számtalan szidalom következik Jussuf ellen.) Az Isten ez ellensége múlt évben Sta - al - Mansurába jött, szép városunkat elpusztítandó; de én miként timagatok is tudjátok, visszavonulásra kényszerítem őt. A’ francziák legközelebb hajlottak ugyan békekötésre, mit én is forrón óhajtok a’ haza’s mindny­ájunk java tekintetéből, de féltéseik szigorúsága fölötte nyomasztók az igazhitüek részire elannyira , hogy azokat elfogadni teljes lehetlen, miként azt timagatok is tudni fog­játok. Ők ugyanis 3—4 ezer főnyi őrséget kívántak hagyhatni Ca­­saubában , Ma-el- Mansuraban ’s Coudiab libán fellegvárakat építhet­ni , esztendőnkénti adófizetést az algieri basának, azon hét évi tarto­zással együtt, mit Algier leírása óta követelnek rajtunk , ’s végre szabad választás szerint 500 fiatal lyány­kát kívánlak tőlünk elhurczol­­ni. Gyermekim! ha e’föltéteket elfogadjátok, tudassátok velem szán­dékokat, s’ majd fiammal ’s lyányommal lóra ülök ’s a’ sivatagok homoktengerébe temetkezem, fia pedig jó muselmanok vagytok, kik gyermekiket n­em adják a’ hitetlenek hatalmába, jöjetek mind­nyájan hozzám, ’s védni fogjuk hazánkat’s prófétánk törvényit, vagy együtt meghalni szabadságunkért.“­­• Oran tartományban nevezetes elidegenitésrül beszélnek, mit egy franczia lap igy ad elő: „Huge­­aud tábornok szoros fogságra vitelé Prossard tábbornokot, ki a’ mostaganemi vásáron 1400 darab ökröt vásárolván 100 kilogram­mot 150 frankon számita be, holott csak 50—53 frankot fizete az említett terhért. Ezenkül még azt is hirlelék Oranban, hogy Bros­­sard e’ várost Abd-el-Kader kezeibe szándékozók játszani, mit azon­ban többen henyélők koholmányának kívánják tekintetni. A’ Moniteur oct. 36iki száma a’ hadminister ajánlatára tör­tént kineveztetését közli Vallée altábornoknak ideigleni fökormány­­zóvá a’ franczia éjszakafrikai birtokban.­­ Újabb tudósítások sze­rint Constantine bevételinél 10 ezer arab’s 6 ezer franczia vesz­té életét, mit azonban több franczia lap nagyításnak állít. A’ kor­mány megtartani szándékozik Constantinet, ’s tervet terjeszteni a’ kamrák ebbe azon rész tökéletes elfoglal­tatására, mi nagy izgást okoz a’ franczia külön színű lapokban. — Würtemberg ,Sándor hg fiatal nőstül oc­. 34én t­rianonból elutazott Németországba. A’király ’s királyné 300 ezer franknyi értékű gyémánttal ajándékozók meg Mária hgasszonyt; nagynénje, Adelaide hgasszony pedig 100e­­zer frankot rendelt neki évdijul. A’ választási központi biztosság az egész ellenzés nevében, ministerjelöltjének nyilványitá Odilon Barrot urat, mit még a’ minis­­téri Messager is kénytelen tűrni, sőt pártolni is, mivel különben elveszitné olvasóit, kik többnyire az ellenzéshez tartoznak. A’ Moniteur kir. rendeletet közöl, melly váltóvivatal-nyitás­­ra hatalmazza föl a’ bankot st. Quentinben. — Salvandy,a’ nyihá­­nyos oktatás-minister,következő levelet intéze a’dünkircheni alispán­hoz: „Ezer köszönet Önnek azon hírért, hogy a’ berguesi követ­­választásnál tekintet vala nevemre. Kötelességem mindazáltal tu­datni Önnel, miszerint Lamartine úrrali viszonyim teljességgel nem engedik azon jelöltséget elfogadnom. A’ nyilványos oktatás mini­stere nem léphet föl hazája mostan élő költőinek egyik leghires­­bike ellen. Fogadja Ön, Salvandy.“ — F.­hó íjétül fogvást „Courrier de Bordeaux“ czimmel uj lap indul meg i Bordeauxban ; fő szerkesztőjéül Fonfréde Henriket nevezik. — Még alkalmasint emlékezni fognak Olvasóink azon összeesküvésre, melly a’ városház termeiben Orleans­ig házassági ünneplésbe adott fényes tünczvi­­galomkor vala kitörendő. Három gyógyászat-tanulót ’s egy volt katonát fogtak el most nem rég, mint fő czinkosakat, kiket a’Szaj­na megyei itélőszék ebbe szándék állítani. A’ törvénykezés oct. 27én fogott eziránt megnyittatni. — A’ 40 frankos lapok, mellyek köztudomás szerint olly tetemes kárt okozanak a’ szabadelmü saj­tónak, olvasóhiány miatt már hanyatlani kezdenek; egyik közülük már 60 frankra emelé az előfizetést ’s ha a’ kormány még jobban meg nem fogja fölsegélésükre erszényét nyitni, nem sokára megkon­­duland számukra a’ sírharang. A’ választások uj iparűzésre ny­itottak utat; itt azonban nem a’ politikai hitvallásokat értjük , mik már néhány könyvműhely - tu­­lajdonost jócskán meggazdagitának’s csupa Washingtonokkal biztatják a’ jövő kamrát, hanem az iparűzés egy alsóbb lépcsőjét. sé­gy becsületes fűszerárus boltjába ugyanis nem régen egy jó illatú, fekete öltözetű pápaszemes úr egész Hiedelemmel lépvén, je­lenté: „Ön megbocsát, hogy tisztes foglalatosságát pillanatig les­ben szakasztom; én követségi jelölt vagyok Ön kerületéből­ ’s hitvallásomat jövők köztem Önnel. Ezt mondván, csinos nyomta­tású beszédet nyomott a’ jó polgár markába, ki azonnal süvegele családszobájába vezeté az érdemes jelöltet ’s ott legjobb helyre ül­tető. Az idegen ur igen nyájas és finom nevelte testi. Mindenek elött 355

Next