Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-02-25 / 16. szám

MAGYARORSZÁG.­0 cs. k. fölsége jan. Elérőik, legf.rendelésében Vass Lász­ló nagyváradi kanonokot theol. tanárját ’s a’ pesti kir. egyetemnél ta­nítót czimzetes apáttá; f. h. béröl kelt. legf. határozata szerint pedig Mallay József kapitány-auditort az 54 sz. rajnai ’s Hessen Emil hg. gyalogezrednél, a’ péterváradi fő­tisztkarnál auditorrá méltóztatott kinevezni. A cs. k. felsége múlt évi dec. 13-ról szóló legf. rendelése szerint Miskovits Gábor hidépitő-osztályi (pontonier) kapitányt, díj­elengedés mellett, magyar nemességgel méltóztatott felruházni. Esztergom febr. 18án: Eztergam megye, melly a’ nem­zeti nyelv terjesztésében mindenkor buzgón munkálkodott ’s e’tárgy­ra kitűnő honfiúi gondot fordított, az újévi köszöntések váltság­díját is e’ czélra fordító, melly mintegy 400 posrtra ment. Magyar borismertető egyesület. A’ magyar borismerte­tő Egyesület részéről ezennel hírül adatik, hogy az Egyesület’ köz­gyűlése i. e. martz 17ik napján reggeli 10 órakor fog tartatni a’ nemzeti Gasinóban , mellyre az Egyesület’ minden t. ez részvénye­se meghivatik, a’ Pestbudán lakók pedig a’ gyűlés napja előtt még különös meghívó levélkék által is emlékeztetnek a’ megjelenésre. Mindazont. ez. bortermesztő urak pedig, kik az Egyesületbe a’ szabá­lyok’ értelme szerint tagai belépni szándékoznak , e’ szándékjukat azon határidőig személyesen vagy levél által akár Podmaniczky La­jos b. másod-elnök urnái (barátok piacza­i, a’nem­etségi háznál,)—• akár Appiano József árus urnái (József piacz, Almásyház), —akár Szekrényessy József urnái, mint az Egyesület’ jegyzőjénél (nemze­ti Casino, M. Dorottya utcza­dik sz. a.) jelenteni méltóztassanak; hoz­zá csatolván abbeli jelentésükhez az Egyesület pinczéjébe küldendő boraik nemeit illető nyilatkozásaikat is, hogy e’szerint az Egyesü­let’ közgyűlésében jelenlevő részvényesek által az egyesületbe ta­gul felvétethessenek. Költ Pesten a’ magyar Borismertető.­egye­­sület 1837 iki február 23án tartott választmányi üléséből. A’ kassai városi kórházban, mellynek talpköve még 1814ben tétetett le, de a’ melly, közbe jött akadályok miatt csak 1831be­n léphete munkálatba, 1835 novemb­ elejétől 1836 ki od­ob. 31eig 255 beteg vétetett ápolás alá; ezek közül felgyógyult 208, meg­halt 17, haldokló állapotban hozatott be 10; gyógyuló félben ma­radt 20; az ápolás 5597 ft. 32 krba került, mellyből levonatván a­ „város pénztárából, az alapított ’s állandóul elfoglalt 4 ágyon kívül, szegény betegekért fizetett 1095 ft. ’s 32 emberbarátnak egyes adakozásiból összegyűlt 555 f. 20 kr., az intézet saját pénztárából kiadatott 3947 ft. 19 kr. N. Pétselen (Zala megyében) u­. évi dec. 22én Szepesi György szegény lakos neje Dragovits Erzse három leánymagzatot szült egy­szerre , mellyek most már két hónaposak, érett­’s egészséges tes­­tüek,’s hihetőleg nagyobb kort is érendők, de fájdalom, csikorgó szegénység bölcsőjük! — Nevezetes ezen anyánál, hogy tiz év alatt ötször szülvén kétszer egyes, kétszer kettős,most hármas volt szülése. Az Alig. Ztg. köv. czikkelyt közöl ifjú Pestünkről: Ma­gyarország, napkelet kapuja, ’s határvonal a’ keleti hanyagság és nyugati túlfeszültség között. Évenként növekedik fontossága, mert mióta Széchenyi gr. vezérlete alatt a’ vaskapu sziklái szét­hányatnak, erre vezet a’ Konstantinápolyba, Trapezuntba, Kisázsia­ és Persiába vezető út. — Magyarország felett mind ekkorig saját csillag uralkodott. Utolsó azon népek közt, mellyek Ázsia közepéből pusztítva Európára törtek, kevés bajjal egy szép országot foglalt magának; ’s midőn viszont Európa Ázsiára törő keresztes hadakkal zsibongott . Magyarország ezekben csak utoljára vett egy kis részt, holott valamennyinek hasznaival élt; mert a’ népek és eszmék útja már akkor is Duna hosszában ment ’s a’ t. Midőn Európa zendületi vonaglásokban szenvedett , Magyarország nyugton ma­radt, ’s csupán azon idők sükerét téve magáévá,tudni illik saját,a­­nyagi állapotja javítását. Innét van, hogy Magyarország még igen sok ki nem merített ’s el nem használt erővel bir; innét, hogy jólléte szemlátomást növekszik. Hogy erről meggyőződjék valaki, csak Pestet kell látnia. — Azon sas tekintettel, melly az ó világ népeit uj városok alapításinál bélyegzé, Budát a’ legvégső dombra helyezők építői azon nagy hegylánczban, mellyet a’ Duna széles habjai a’ mérhetlen magyar sikfüldtü­l elválasztnak. Ismaélita kal­márok épiték vele szemközt Pestet Magyarország első fejdelmei alatt; mintha már előre értették volna e’ hely utóbbi fontosságát. Már most is hihetlen gyorsasággal növekszik Magyarország közepén a’ szép kettős város; de kiszámithatlanok lesznek haladási, ha La­jos bajor király nagy műve elvégeztetvén, a’ Rajna és Duna egy nagy vízcsatornát képeznek majd Európán által. Akkor Pest világra terjedő fontosságot nyer, mint a’ levantei és beleurópai kereskedés kikötőhelye. Már most évenkint új paloták emelkednek a’ szőke Duna partjain, m­ig ezek mögött a’puszta de már kimért házhelyek a’város jövendő kiterjedését mutatják. Egészen napkeletiek Pesten a’ kávéházak, mellyekkel a’ város tömve van. F­ kávéházakat újabb időkben nagyon árnyékba téve a‘ fényes casino, mellyel benső el­rendezésére nézve a’ londoni legelső gyülésházakkal hasonlíthat­ni ; ’s a’ t. —. Berlini nyilványos hiv. tudósítások szerint az ottani tud. egye­temnél több mint harm­incz magyar ifjú merít tudományt a’ német theologia ’s philosophia forrásinál. A’ hires ázsiai utazó Honigberger most Konstantinápolyban van , hol homoeopatha orvos minőségében akar tartózkodni. A­USZTRIA. Legf. rendelés szerint IV Gusztáv királyért febr. 20átol kezd­ve martz. 3aig tizenkét napos udvari gyász fog viseltetni. 2­0 cs. k. felsége jan. 21iki legf. határozata által a’ gyermekek számára irt olvasókönyveiről ismert Chimani Leopoldot szalagos közép arany ér­dempénzzel méltóztatott jutalmazni.­­ A’ prágai hírlap szerint múlt évi dec. 27éről kiadott legf. kabineti irat megengedi, hogy a’ Be­­raun folyó felett boltozatos kőhid építtessék, ’s ez ő fels. nevét vi­selje; egyszersmind ő föls. a’ csehországi rendek által koronázta­­tásakor neki benyújtott 10 ezer darab aranyat ezen híd építésére engedte. PORTUGÁLIA: Az alkotmány a változtatási indítványok kidolgozására az or­szág legnevezetesb követeit nevezé a’ cortes biztossági tagokká. Ez az ellenzési pártot, melly az 1822-i alkotmányt minden módosí­tás nélkül akará megtartani, annyira csökkenté, hogy kénytelenül­­ve látá magát a’ küzdhelyről lelépni. Főnöke, Arrelo Feio, ki a’ leg­közelebbi népmozgalomkor nemzetőrségi vezérlő volt, még a’ kam­­rából is egészen kilépett; mire jó ürügyül szolgát neki himvéré­­nek (fér­fi testvérének) halála. Szintezen ok inditá barátját is , Ber­nardo da Rochát, a’ népfölségi társaság egyik leghatékonyabb tag­ját arra, hogy gyengélkedő egészségét adván okid, követségi elbo­­csáttatását benyújtsa. — A’ cortes egyébiránt már m­egkezdé rendes üléseit, ’s mint m. h. 29-eig terjedő tudósitásokból látszik , a’ migu­­elpárti guerilák naponkint gyarapuló erejérül ’s dulongásirul is for­dult elő szó. Barjona csudálkozását nyilatkoztató, hogy a’ kormány még mindegyre vonakodott Remechido pusztításainak meggátlása vé­gett hatalmasb eszközökhez folyamodni; holott ez akkor nagyon könnyű lett volna, midőn Spanyolországban a’ portugáli határ kö­zelén Gomezt megverték. Passos nem védhető a’ kormányt e’ szemrehányás ellen máskép, mint azon őszinte vallomással, hogy sem pénze sem fegyverese nincs elég, ’s hogy e’ miatt kényszerült a’ kormány önkénteseket szólitni föl, velek a’ miguelpártiakat le­győzendő, kik egyébiránt nem a’ mostani ministerség alatt kelet­keztek , hanem már ennek kormányra lépte előtt is mutatkozának Algarbiában. A’ portugál kormány elérkezettnek véli ama’ kedvező időpontot, melly­ben a’ spanyol udvariul visszakivánhatja Olivenzát, mellyet en­nek a’ bécsi egyességnél fogva engedett át. ’S ez iránt már való­ban intézett is Krisztina királynéhoz ünnepélyes fölsz­ólitást. A’ belhoni kereskedés előmozdítására tett kormányrendelete­ket csakugyan sérelmeseknek találták a’ Lissabonban települt angolok , ’s kérelemmel járultak Smith úrhoz , terjesztené föl azt udvarának , hogy ama’ rendszabályok nem kevesbbé kártékonyak az angol keres­kedésre nézve, mint ha a’ két nemzet közt egyenesen megtiltották volna a’ közlekedést, ’s hogy ez iránt az angol kormány szükséges intézkedéseket tegyen. Havanahi tudósítások szerint dec. 29rül, miután Cuba szige­tének egy része ’s fővárosa Santiago meghódolt Tacon tábornoknak, visszahívják Lorenzo tábornokot Spanyolországba, hol a’ hadse­regnél nyerend alkalmazást, mert ellenszegülését, mint csupán túl­ságos hazafiui indulatbul eredtet, nem találják büntetésre méltónak. Helyébe a’kormányzó tábornok, udvarárul érkezett engedelme kö­vetkeztében, tetszése szerint nevezhetend ki valakit. — A’ havan­nainak hosszú időre kinyúló békét reménylenek e’ rövid forzsongás után. A’ szabadsági háborúban szolgált ’s jelenleg Lissabonban élődő franczia tisztek egy nyilatkozást bocsátottak közre Merciernek Ferdinand hű élete ellen intézett merényet tárgyazólag, mellyben azt állítják, hogy földijük cselekvényében nem részesek, mellyet háborúit elme-kitörésnek tulajdonitnak. SPANYOLORSZÁG: Az elutasitások folyvást tartanak. Legközelebb ismét a­ valen­­cziai és barbastroi püspököket szálltják ki az országból, amazt bizo­nyos Gomezzel együtt, ki septemberben a’ respublicát élteté, ívta a szigetre, emezt pedig a’ franczia szélekre. A’ palenciai püspököt eleinte carlospártiságral vádolák. De éltül a’ főtörvényszék által föld

Next