Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-11-25 / 94. szám

Feat, szombat, hot.JELENKOR. jVSe. fii. MCffJII. FOGLALAT: Magyarország­i kinevezések ’s előléptetések; rendkívüli szépségű éjszaki fény hazánkban, Bécsben ’s Prágában; Kalocsán d­iszmise az éjszaka­­merikai térítőkért ’s Klobusiczky Péter érsek adakozása; Esztergomban répaczukorgyár létesül; ’s a’ l.) Portugália (fölvilágitás Portugália jövendője iránt.) Spanyolország (részletek a’ cortes-eloszlásról ; Espartero megbünteti Escalera gyilkosit; a’ trónkövetelő kétes helyzete.) Anglia (terjedelmes!, leírása a’ guild­­balli lakomának; Ismét új merény a’ királyné élete ellen; ’s a’ t.) Francziaország (a’ bevégzett választások sírkere; Lal Vitte végszava Francziaország válasz­tóihoz; Constant­ineben cholera pusztit; Valée hivatalos leírása az ostromnak; a’ kir. hgek visszatérnek Bonába; nevezetes orvosi pör; ’s a’t.) Lengyelország (Paskevics nem mond le a’ helytartóságról.) Svédország (Atterborn ’s Engelström­ beszéde a’ királyhoz.) Amerika (az elválasztási törvényjav­aslat (treasury-bill) megbukik.) Németország. Gabonaár. Pénzkelet. Du­na vízállás. MAGYAROR­SZ­Á­G. 6. cs. kir. ap. felsége f. é. oct. 24iki határzatában Matya­­sovszky István tornai lelkészt sidai czimzetes préposttá, Albrecht János gölniczi lelkészt okrai , és Wcitovszky József jolsvai lel­­készt bhenői szinte czimzetes prépostokká; ’s Mednyánszky Aloiz b. cs. arany kulcsost, m­. kir. kamrai alelnököt és Trencsény megyei főispánhelyettest Nyitra megye főispánjává méltóztatott nevezni olly kegyes meghagyással, hogy további legfelső rendeletig említett főis­pán- helyettesi hivatalát is folytassa. A. rm. m­. k. Helytartóság f. h. 23 án tartatott ülésében a’ keblebeli levéltár hivatalnál al-levéltárnokká kitűnő érdemei tekinte­­tébül eddigi első segéd Kecskeméty Mihály több teké­rmegy­e táb­­labirája, ennek helyébe első segéddé Pavianovich Károly, másod­­segéddé Králitz István, másod lajstromzóvá Bechterling Mihály; írnokká Vörös József ’s járulnokká Bányász Sámuel neveztetlek. Ó cs. kir. ap. felsége f. é. oct. 27iki rendeletében Magyar­­országra nézve báromorvosi állomást kegyeim, rendelni méltóztatván, e’ hivatalért folyamodás a’ budai m. kir. helytartó - tanácshoz jövő évi január végéig minden a’ kívántaté tulajdonokkal ellátottnak nyitva áll. Köröskény, nov. Iván. Trencsénybül Pestre utaztamkor f. b. 12én még éjjelre Nyitra-Ivánkára valék menendő, holott már esti öt órakor éjszakról feltódult förgeteghozó föllegek fekete tömege az e­­gész láthatárt csakhamar annyira elsötétité, hogy további utazás az al­kalmatlan idő miatt terhes lévén, a’ közellevő vendégfogadóba, hacsak a’ zivatar csendesüléseig is­, hajtatni kénytelenittetém. Alig mulatok itt há­rom óranegyedig, midőn a’ szobába lépő vendégfogadós remegő szóval mondá, miszerint valamelly közel falubeli tűzvészt gyanittat az é­­gen látszó vörösség. Látványtul ingerlett magam is a’ többiekkel ki­mentem megtekinteni azt; de csakhamar észre véve a’ természet szép csaljátékát, az „éjszaki fény“ valóságárul iparkodám meggyőzni a’ töprenködőket, kik e’ vasárnap este nem kevesen lévén jelen itt, e’ tüneményből különféle bal jövendőt jósolgatának. Három negyed múlt vala el, midőn az éjszaki részrül délkeletnek vonult felhők sö­tét leple, mintegy félre húzott kárpit, alul az ég kékjén láthatóvá lett a’ szép tünemény, m­ely a’keleti eget még komoritó föllegek alatt tisztán maradt al-rétegen felbukkant teljes fényű hold által görögtűz­­ként világosittatva, olly pompássá lön, hogy ezt igy a’világ első fes­tője is süker nélkül utánozná. Minthogy a’ csak egy óráig komor ég lassanként egészen kitisztult, befogaték, tovább menve szemlélen­dő a’ szép tüneményt, melly az áltelleni irányban teljesen világitó holddal vetélkedve játszá a’ tiszta egen gyönyörű szerepét, miglen több helyen, ’s ízben újulva, ’s ismét halványodva tizedfél óranegyed­­nyi tartás után , mindinkább nyugotra húzódva, végre egészen ele­nyészett. A’ ború eloszolta után a’ jégmérsék is annyira változott, hogy héttű­l kilenez óráig május­nak kelle azt képzelnem, mit a’nyu­gati határon látszott gyakori villámlás is igazra. Hatodfél óranegyed­­nyi időig a’ tünemény eltűnte után csak egyedül ballagott csillagos kék pályáján földünk hű követője, mig Nyitrából Köröskény felé ko­­czogván hátra tekintő kocsisom azon szavára : „Ni ismét amott! “ visz­­szapillanték s látám, miként a’ keleti részen egy tüzes oszlophoz hason­lító vörösség később kettőssé válván, utóbb pedig széllyel ’s magos­ra terjedvén a’ fölöttünk ragyogó félgömb majd egy negyedét elbori­­tá, miglen nyugotra húzódva tizenegy óra tájban elenyészett.­­-Az említett éjszaki fényt, Prágában ’s Bécsben is ugyanazon időben­­, ’s egészen hasonló alakban ráják a’figyelmes vizsgálók. Redly Károly Esztergomban prímás - uradalmi számtartó ré­­paczukor- gyárt létesítő kicsinyben, mit idővel kétségkívül tágitni szándéka. Kalocsán f. h. 1­5én Leopold napján Csupor Mihály prépost fényes szertartási­ misét mondott, az ausztriai birodalomban alapult ’s folyvást létező „Leopold Egyesület“ védszentének tiszteletére. Ez egyesület czélja az Éjszakamerikában munkáló térítőket segíteni, ’s Klobusiczky Péter kalocsai érsek évenkint 500 pengő forinttal szokott e’­buzgó czél- előmozdításhoz járulni. P­ORTUGÁLIA: „Portugália jövendője“ czim alatt előbbi számainkban közlött levelünk alkalmasint olly férfitól származik, ki nem rég lakhatá u­­gyan még Portugáliát, de kinek véleménye figyelemre méltó, mi­vel, mint azt nyilván láthatni, legjobb külfőkbül mértté, ’s min­den kimondott szava segélykiáltáshoz hasonlít Europa előtt: „Sza­badítsd meg a’ királynét ’s királyt!“ Azon veszélyek, m­iket fenye­­getőknek ’s már majdan közelgőknek mond, bizonyosan nem túl­feszített képzelgés agyrémei; a’ veszélyek csakugyan jelen vannak, de fájdalom­ ember alig nyújthat már segítséget I. Maria’s Krisztina ki­rálynénak. Mindkettő igen szerencsétlen órában ült a’ zendülési hajóba; fejek és kezök sokkal gyöngébb volt, hogysem a’ kor­mányt igazgatni birták volna. Mindkettő kezeibül úgyszólván kiraga­­dák azt már, ’s most mindketten közel állnak azon szirthez,melly szétzúzással fenyegeti a’ hajót. És ők most kiállnak segítségért! Már késő. Hallgatniok kellett volna azon tanácsadókra, kik már­­ évek előtt megjósolák oda jutandásukat, hol most valóban állnak. J­e mindketten jobbnak tátták Palmerston 1. tanácsit követni ; segítsen tehát rajtok az ! Nehéz, boldogtalan tévelygés szolgál alapul azon szerencsétlenségnek, aaelly dona Maria ’s elhunyt atyja összeköt­tetéséből Palmerstonnel a’ pyrennei félszigetre háramlón,­­s ez: tökéletes viszszás képzelet Anglia viszonyiról Portugáliához. Elég erővel bír ugyan Anglia minden kormányt gyötteni és mégis buk­tatni Portugáliában , de mégsem annyival, hogy ott valamelly kor­mányt kénye szerint szilárdul alapíthasson meg. Portugáliában nincs angol párt, ha talán Palmellat , vagy más Anglia alamizsnájábul élő férfiakat nem akarunk annak nevezni. Egyedül Beresford 1. volt az, ki Portugália viszonyát úgy tudá megítélni, hogy mind a’ két haza jóléte ’s csöndé fönmaradhasson. Jelenleg olly lábon ál ugyan az ügyek helyzete Angliában ’s Portugáliában , hogy e’ férfiról távol­ról sem lehet szó; de annyi mégis bizonyos, miszerint néhány el­lene gördített apróbb hiány mellett is egész Portugália tiszteli ’s rettegi őt; ’s kitől Portugáliában nem rettegnek, az ott soha nem fog kormányozhatni. S P A N Y O L O R S Z Á G. Madrid, oct. 4én:Ma végre eloszlott azon gyülekezet, melly egy évnél tovább ada törvényeket e’ szerencsétlen hazának,’s po­litikai színhelyérül leléptét nem követé szánakozás, valamint hosz­­szabb ideig sorvadott beteg elhunytát nem szokta követni. A’ felosz­latásért folyamodásra épen nem vala szükség , mert a’királyné hasz­nálta jogát, ’s önszántából adá ki a’ szükséges parancsot. Több lap hirfelé, hogy a’ kormányzó királyné maga személyesen fogja az eloszlatást tudatni a’ cortessel, mi okból a’ karzatok leszakadásig megteltek kiváncsiakkal; de reményükben mindnyájan csalatkozának, mert délután Bórakor valamennyi minister megjelenvén, fölolvasák a’ királyné eloszlató parancsát. ’S most Lopez , a’ volt minister , kit tán csupán gúnyból választanak meg havi elnökül nov.­ljén, pom­pás sírbeszédet tartott a’ már halálra ítélt cortesnek, illőleg ma­gasztalván annak bokros érdemeit, miket a’ haza’s trón iránt magá­­nak szerzett. Erre a’ követek példás egykedvűséggel eloszlattak, ’s a’ karzatról ezen szók hangzanak: „Éljen a’ királyné! —Legköze­­lebb ismét tán új tanácsost neveze ki a’ királyné ’s köztük Pio Pita volt ministert és számos olly férfit, kiknek nevök még egészen is­­meretlen a’ politikai világban.­­• Espartero már csakugyan meg­­bünteté Escalera gy­lkosait Mirandában, tízet közülök agyonlövetvén , Boot pedig gályákra ítélvén. A’ tiszteket mind elüzé szolgálatim­ , a’ közlegényeket pedig más ezredek közé sorozó. — Oraa tábornokot Valenciába visszatértekor kissé megszalaszták a’ carlosiak, ’s most Noguerassal’s Borsoval egyesülve, Cantavieja felé látszik nyomul­ni. A’ trónkövetelő, hir szerint Ornateben ütendi fel téli sátorát. A’ Cataloniaban maradt kétezer carlosi katona is visszatért már Navar­­rába. A’ trónkövetelő azonban mind e’ mellett folyvást igen fönhan­­gon beszél, ’s biztossága jelentése szerint 14 nap múlva 10 ezer ember ismét jobb partin álland az Ebronak. Espartero ezt lehetlen­­nek állítja, mivel nagy számú bátor lovassága minden esetre köny­­nyen meggátolandhat minden illyes szándék valósítást. A’ trónkö­vetelő Villarealt ’s Torre Simont elfogatván, mind a’ kettőt Gue­­tariába hurczoltatá, hol már hosszabb idő óta foglyoskodik Gomez, Moreno pedig elhagyó hazáját ’s Francziaországba utazott, ’s ez a’ baski tartományokban nagy elégületlenséget szült. A’ trónkövete­lő leginkább ezeknek tulajdonítja Madrid elleni vállalata nem sírke­­rültét, ’s igaza lehet, mert a’ baskok, szülőföldükön kivűl nem i­­gen örömest csatáznak, noha egyébiránt legderekabb harczosak e­­gész táborában. Már több tartományi küldöttség jelenté a’ trónkö­vetelőnek, miszerint többé a’ hon fiait távol merényekben koczkáztatni teljességgel nem fogják, ’s a’ castiliai sergeket nem szándékják folyvásti tartóssal ’s öltözettel ellátni. Alava követei azt is szemére lobbanták , hogy a’ testőrségül elvitt 300 alavai fiból csak nyolcz­­vanat hozott vissza, ’s hogy minde’ nagy föláldozás mellett még­is Hernani az alkotmányosak kezeibe került, Vitoria, Portugalete ’s Bilbao pedig megvílatlanbá lön, ’s Guetaria és Urnieta fontos állomások egészen megsemmitve. Az uj cortes nov. 19én a’ki­rályné névnapján nyitandja meg ülésit. A N G L I A. Londoni lapok, mint említők, telvék a guildhalmi nagy pol­gárünnep leiratával, mellynek „Victoria királyné látogatása a’ city­ben“ czimet adtak. Három napig sűrű köd fedé London utczáit, ’s a’ fontos arczu parókás aldermanek ossiani rémekkint bolygónak szer­te mindenfelé, parancsokat osztogatva a’ félhomályban kopácsoló dol­gozóknak, kik még éjfélkor is olly iszonyú zajt ötének, hogy min­den idegen óriási kovácsműhelynek lett volna kénytelen Londont tar­tani. Házak mellett mindenütt padok ’s állások emelkedének a’ nép

Next