Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-01-13 / 4. szám

sok megpörlésire. Amerikai lapok a’ montreali kath. püspök egy iratát közüik a’ pap­ihoz, mellyben békeföntartásra szólitja föl őket, azon megjegyzéssel, hogy ezt ő nem kül befolyás következtében, hanem lelke sugalmát kö­vetve cselekszi, mivel a’ kormánytól nyilatkozásáért nem kapott semmit ’s nem is vár semmit. Francziaországban hir szerint önkénytesek gyűlnek össze, kik rokonaik (a’ néppártiak) védelmére Canadába szándékoznak vitorlázni. Bármit kürtöljenek is a­ kormánylapok a­ néppárt veszteségéül ’s gyöngült erejéről, mégis minden oda látszik mutatni, hogy a’ kormány csakugyan félti fölzendült gyarmatát, mellynek elvei több ingerült kebel­ben találnak részvevő viszhangra.— O' Connell megbetegü­lvén Dublinban, ágyát kénytelen őrzeni, ’s a’ kézműves-egyesület gyűlésiben O’ Bien most, helyette a’ fő szóvivő. — Dec. 28 ikán Londonban a’ Darvis nevű ha­jógyárban gyuladás támadván, nagymennyiségű olaj ’s gabona martalékja lett a’ láncoknak, ’s három a’ Temzén horgonyzó kereskedő hajó is el­égett. A’ kárt 120 ezer font sterlingre becsülik. F R A N C Z I A O 11 S Z A G. Franczia lapok most kizárólag csak Dupin beszédével foglalják el olva­sóik figyelmét,és czikkenkincsőtsoronkint taglalgatják ezt. Vélemény­különb­ség természetesen minden lapban találkozik, de általán­osan véve mégis mondhatni, hogy Dupin meglehetősen kielégítő a közvárakozást, mert ügyes szerkezetű beszéde egyes jelentőbb részeit minden párt a' maga részire tö­rekszik kedvezőknek magyarázgatni. A' belga határszélen csakugyan ügyelő tábort szándékozik összevonni a' kormány. A’ katonaság Metzben gyü­­lend össze ’s onnan száz álgyuval a’ belga határszélhez vonuland. — A’ National szerint Parisban ’s több tartományi városban folyvást házkutatá­sokkal foglalatos a’ rendőrség, állítólag a’ múlt decemberi merény miatt; de leginkább azért, hogy némelly, Arago megválasz­tatását tárgyazó, iratokat birtokába keríthessen. — Arago LafFitte urat ajánlá párisi vá­lasztóinak­ — A’Moniteur dec. 28iki száma kir. rendeletet közöl, melly Korely ’s Wolowsky orvosokat eltiltja tudományuk gyakorlatoiul Francziaor­­szág határiban. — Montalivet gróf a’ belminister köszvénybaj miatt ágyát kénytelen őrzeni. — A’ párisi első folyamodásu törvényszék határza, hogy Berryer, Genoudes, Walsh ’s Dettement urakat nem vádolhatni az ország nyugalmát zavarni szándéklott összeesküvésről. — Negrier tábor­nok, ki most parancsnok Constantineben , levelet irt a’ bonai hatóság­hoz, mellyben inti azt, hogy minden embert tartóztasson vissza, ki Con­stantineben megtelepülés végett ide utazni szándékozik, mivel már a’ Constantinebe valósággal megérkezteket is első alkalommal visszakülde­ni kénytelenülend, nem lévén most még a’ körülmények településre ked­vezők. E’ hir igen megszomoritá azon számos európait, kik már útban voltak a’ képzelt Eldorado (eszemiszom)ország felé. — A’ követkamra dec. 20ikén biztosságot neveze válaszfölirat-szerkesz­­tésre. A’ kinevezés élénk vita közt ment véghez, melly leginkább a’ kamatváltozást, algieri kérdést, közbocsánat-kiterjesztést’s a’ külviszo­­nyok helyzetét tárgyazá. Jelesül Thiers tábornok a’ makacsságból elítél­tekre is kiterjesztetni kiváná a’ köz bocsánatot. Guizot a’ spanyol ügye­ket hozá szőnyegre, mire Amilhau hatalmasul az egy­üttmunkál­ati rend­szer ellen nyilatkozott. Három órakor délután a’ számadási biztosságot nevezé ki a’ kamra, s magányos hivatalszobáiban fölolvastatván az elő­­leges válaszfölirati vázlatot, ismét nyilványos ülésre gyűlt össze. Múlt számunkban említett, katonamozgalmakrul a’ belga határszélen már a jour­ des Débats is közöl némelly körülményeket,’s többi közt azt nyilványitja, hogy a’porosz királytul érkezett sajátkezű­leg írott levél következtében Lajos f­ü­löp magához hivatá a’ hadministert, ’s rövid ta­nakodás után gyors hírnek ez előbbi rendeletet megsemmitő parancsot vitt az illető katonai osztályparancsnoksághoz. Egyébiránt e’ seregszállitásra azért szánta el magát a kormány , mivel a’ belga ’s hollandi kormány közti viszonyok kedvetlen fordulatra látszottak hajlani; hihető azonban, hogy az egész ügyet békés tanácskozással döntendi el a’ német szövetség­­gyűlés, annyival inkább , mivel Vilmos királynak a’ pénzszükség is tilt­ja a’ h­áboru-kezdést. NÉMETORSZÁG. G­o 11 i­n­g a dec. 2 7én. Tegnap házról házra következő nyomtatvány osztatott ki: ,,A’ király ő fölsége k. leiratát adjuk polgártársaiknak tudo­másul. Göttinga dec. 24én 1837. Göttinga város’ tanácsa. „Emészt Au­­guszt isten kegy. hannoverai király s a’ t. Nem ismeretlen előttetek, hogy minap az ottani tud. egyetemnél volt több tanító viselete azon ,szomorú kény­­telenségre juttatott, hogy hathatós rendszabályokhoz kelle nyúlnunk. Men­nyire sajnáltuk ezt, annyira megvigasztalt az ez alkalommal a’ göttingai polgárok által nyilványitott alattvalói hűség. Bár soha sem kétkedtünk polgárunk hűségében ’s innét erősen meg vagyunk győződve , hogy 1831- ben az alattvalónak az uralkodóhoz­ áldott bizodalmát azon városban (melly­nek az országlóházhoz ragaszkodásáról már az ifjúság ott leélt szép évei­ben meggyőződtünk) az idegen befolyás csak futólag ingató meg. A­ göt­tingai polgárok által akkor nyilványitott alattvalói érzelem csak jótékony befolyást gyakorol atyai szivünkre ; azért is minden polgár biztos lehet, hogy jólétük előmozdítását szüntelen szemünk előtt tartamtjuk. Gondos­kodni fogunk , hogy a’ fen említett hét tanító elbocsáttatása általi hiány olly módon töltessék be, hogy az által a’ Georgia Auguszta egyetem régi fénye legkevésbbé se csonkittassék, sőt folytonos növekedésén buzgón iparkodandunk. Meghatalmazzuk a’ fölebbieket polgártársitoknak tudomá­sukra juttatni, és kegyelmünket továbbra is fentartjuk irántatok. Hanno­vera dec. 22én 1837. Emészt Auguszt. Scheie G. Göttinga tanácsához. — Beszélik, hogy Dahlmann helyébe Leo, Ewald helyébe pedig Rüdiger hivatik meg. Poroszországban a’ Gazette de France lap eltiltatott j­an. 183- b­ől egy oldalú szerkezete miatt. A­ pápa beszéde csak dec. 2 - én jőve itt keringésbe. Freiburgban az elbocsátott göttingai tanítók hasznára aláírás nyittatott igen nagy sikerrel. Heidelbergben már régóta kering illy névjegyzék.^ München dec. 30án: A’ münchen-augsburgi vasútra nézve a dol­gok kedvezőleg állanak. Az igazgató tanács és directorium közötti egy­e­­netlenségeket eloszlatták szerencsésen. Az építési kormány Denisre bíza­tott ,s az épiési és költségterv az igazgató tanács s directonlumtól elfo­­gadtatott. Ez épités három helyen kezdetik meg: Münchennél, Augsburg­­nál és az útvonal közepén. Göttingából Drezdába vándorlóst tanulok, mennyire bizonyítványuk engedő, itt az egyetem tanulóji közé fölvétettek. A göttingai száműzött tanítók közül Dahlmann, Grimm az idősb,a’ lipcsei egyetemnél nyernek tanitószéket. — Göttingában a karácson estéje sem a polgárok , sem a’ tanulók által nem zavartatott meg. Lipcse dec. 21 én: A­ lipcsei tud.­egyetemhez következő hivata­los közlemény érkezett: „Ha a’ göttingai egyetem tanitóji közül egyik vagy másik ide jöne, itteni tartózkodásuk ne nehezittessek s ne gatoltassék, ha mint magányos tanítók akadémiai leczkeket szándékoznának adni, ha csak különös kétség nem támadna, mit felsőbb helyre szükség bejelenteni. Ha göttingai tanulók érkeznének Lipcsébe, az itteni egyetembe fölvéte­lük ne tagadtassék meg, ha az 1 boá ján. a­iki rendelet értelmében meg­­kivántató bizonyítványokkal el vannak látva; ellenkező esetben pedig azon rendelet­eik czikke értelme szerint előbb a’ göttingai egyetemmel szük­ségkép közöltessék a’ dolog. — Wiesbaden ’s Mainz között vasútépitési elő­készületek léteznek, ’s hihető, hogy e’vasút jövő nyáron kész leend, mint­hogy a’kormány már szerződésre lépett a’ frankfurti, Wiesbaden! ’s mainzi biztosságokkal. N É M E T A L F Ö L D. Brüssel, dec. 2-án. A’tanács (felsőház) tegnapi ülésében a’kül­ügyek ministere következőleg nyilatkozott a’ grünenwaldi tárgyban: „Ezen ügy minden esetre főfontosságú, mert itt nem csupán az erdővágatás anyagi érdeke forog fen ; ezen favágatás pedig nem történhetett meg a­ biztosított igazgatási jog veszélyeztetése nélkül az egész Luxemburg tartományra nézve. Uraim! én előbbi nyilatkozásom mellett maradok, hogy ezen ügy békés szint ölte magára. Hozzá­adhatom, hogy hessenhomburgi tarto­mányi gróf (Luxemburg szövetségvár kormányzója) az ügyet a’ német szö­vetségi gyűlés­ek­be terjesztő ’s minden további határozásig jelen állapot­ban hagyatik meg. Franczia­ ’s Angolország , kik a’ máj. 211 ki­egyezést aláírták , megismerék a’ tárgy fontosságát és siettek , jelét adni jóakaró érzelmüknek. Egyébiránt a’ többi nagy hatalmakat is béke kivonata látsza­­tik lelkesíti­i. Most még csak az van hátra, hogy a’ németalföldi kormány a’ favágatás következménye felől a’ nagyhűségi igazgatóság által világo­­sittassék fel. Ezen favágatás a’ máj. 21 i ki­egyezésnek nyilván­os meg­sértése. Mégis egy részről biztosíthatom Önöket, hogy a’ külszin ellenére ezen ügy Belgiumra nézve megnyugtatókig fog elintéztetni; de más részről nem állíthatom, hogy a’ nehézségek végkép eloszlatvák. Most csak azt kell vizsgálnunk: valljon a’ dolgok jelen állapotában megváltoztassuk-e határozatunkat a’ hadsereg küldetésére nézve, vagy pedig a’ nehézségek végképeni eloszlatásáig mellette maradjunk-e.? “ — A’ bru­sseli journal du Commerce többek közt írja: „Mig a’hírlapok a’ grünenwaldi ügy miatt, melly sem hadi sem politikai, hanem csupán pénzügyi’s más kérdésekhez képest igen csekély fontosságú, nagy zajt ütnek, addig a’ belgiumi, ’s porosz kormány ’s a’német szövetség közt va­lódi nyomás és fő politikai fontosságú kérdés hárittatott el. Belgium Diest­­ben őrséget ’s közel a’ határokhoz Limburg több pontinál elkülönített csa­patokat tart. A’ belgiumi kamra Diest megerősítésére ’s környékiben véd­­eszközök létesítésére pénzt ajánlott. A’ berlini kabinet először a’ terv va­lósítását Poroszország ’s Német-szövetség elleni harez-ü­zenetnek nyilat­koztaté. Azonban öt hónapi alkudozások után a’ porosz kabinet engede a belgiumi jognak, hogy t. i. a’Limburg környékén felállított védeszközök szükségesek mindaddig, mig Holland fegyverben álland ’s meg nem egye­zik a vég-szerződésben; mert a" hollandi sergek nappal vagy inkább éjjel a’ Beverloonál táborozó vagy Diestben őrködő ezredeket saját laktanyag­ok­ban, mint egérkelepczében, megfoghatják. Az ügy mindazáltal legbarátságosabb módon intéztetett el­ Poroszország megismerő Belgium jogát, miszerint ez magát megerősítheti, a’ nélkül, hogy az, ellenséges tettül vétethetnék, ’s a’ nélkül, hogy a’ londoni szerződés pontjai általa megsértetnének.“ A’ grünemwaldbani favágatás miatt történt meghasonlás, Holland­ban nem nagy benyomást okoz. Meg vannak győződve , hogy e’ tárgy nem sokára elegyenlittetik , mert a’ jelen körülményben egy hatalom sem fog olly könnyen kardot rántani, kivált csupa favágatási jog miatt; az igaz meg­­ütközének először, hogy Belgium olly nagy hadi előkészületeket tön, melly legfölebb a’ Holland ’s Belgium közli végszerződést fogná nehezitni, mint­hogy Belgium Hollandtól kárpótlást kivánand e’ rendkívüli hadi készü­letekért. A’ belgiumi követkamrában igen élénk vitatás keletkezett a’ Luxem­burg környékén fekvő erdő miatt, mellyet a’ luxemburgi kormány — úgy látszik a’ német szövetség egyeztével — erdészerileg akart használni. Né­hány szónok ezen favágatás által annyira megsérültnek találá a’ nemzeti méltóság szentségét, hogy sürgetők a’ ministerséget, küldene hadserget a’ vészfenyegette helyre. Némellyek úgy hivék, hogy e’ heveskedés által csak az unalmas tanácskozásokba kívántak életet önteni; de csalatkoztak, mert, legújabb hírek szerint,a nagy hadsereg készíttetik’s némelly csa­patok már útra is indultak. Azonban reménylhető, hogy e’ tárgy minden európai csendzavar nélkül múlik el. — A’ németalföldi folyók annyira föl­dagadtak , hogy a" lapok már kárhireket közlenek. 1. míjr 15 ezer font sterlinget gyümölcsözött a' szabadérnál választá­

Next