Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-05-23 / 41. szám
— ( 13 ) pék, — Hastings sorhajó belsejét igy írják le némelly tory lapok: ,,E' hajó Durham lordot s szerencséjét viszi, s bútorzata mindent alul halad, mit eddig hasonló nemben láthatónk. A' hajószobák gyönyörű, drága fanemekkel kirakvák, a’ függönyzet genuai bíborból készült, vert aranyból font díszítményekkel; a nyugágyak, pamlagok s egyéb bútorok tökéletesen öszhangzók e' rendkívüli fénypazarral, 's XIV. Lajos korának ízlése szerint aranyzott mesterművü faragványokkal készitvék; a’ ruganyos székek keleti késeimet é s puhaságot ábrázolók. A' szőnyegek Persia szövőszékein gyártattak, 's olly puhák, hogy a' legnehezebb férfi láb is hópehely gyanánt jár rajta, semmi neszt, s legkisebb dobbanást sem hallatva. Az alvószobát tetőtől padlatig arany himzetű rózsaszín bársony borítja. A’ mennyezet's hajófödél közti hézag pamuttal van bélelve, hogy semmi párhang ne érinthesse ő lordsága füleit. A' gyönyörű függő ágyakról, ezüstölt fürdőkádakról 's egyebekről, mikkel tűrhetővé akarák tenni ő lordságának a' hosszas tengeri utazást, nem szólunk, mert azokat leírni költői lángelme sem képes. Hogy pedig a' ns lord álmát misem háboríthassa, éjjel posztó sarukban kénytelenek járni az őrtisztek , ’s minden parancsot suttogva közleni alattvalóikkal és minden vitorlát szorosan lekötni, mert ezek csattogása is alkalmatlanságot okozhatna. A matrózoknak tilos háttal fordulni ő lordsága lakszobájához, 's gyakran fölbuknak , midőn hátrálva távoznak a magas utazó közeléből. Szóval, Durham grolly pompával úszik a'sósvizen, minőt még eddig egy polgára sem látott Ó-Angliának.“ — Pár nap előtt egy fiatal fashionable (divatszerü) kapitányt fogott el a rendőrség, mivel kiviláglott, hogy második nejét vezető oltárhoz, noha még egyszer sem volt özvegy. A vallatás alatt folyvást hollófürteivel játszadozott az igéző szépségű uracs , kire több villogó szem kacsintott a' karzatokrul. Mondják, több hölgy volt jelen , ki örömest lett volna Odik neje. — Indiai magányos levelek szerint egy szép fiatal indián hölgy nem rég bevádolá törzsöke főnökénél hűtelen jegyesét, állitván, miszerint azon férfi, alig nyilatkoztató ki, hogy őt nőül akarja venni, elmaradt é s más hölgy után veté ki hálóját. A' főnök azonnal összehivatá a' nagy tanácsot. A' fiatal indián szép, maga védé ügyét, 's arról vádolá a' hűtlen ifjat, hogy az gyakran tért látogatólag hajlékába, ott apja dohányának nagy részét fölpipázá , vadhúsából pedig lehetségig falatozik. Előmutatott ezenkívül a’ hölgy több nagybecsű tárgyat, ajándékit az elpártoltunk, mik közt leginkább kitűnt: három csomó toll, néhány rőt gyapotkelme , egy koponya ’s három vastag rókafark. S mi lehet, ez egyéb, mint örök hűségnek jele? Az ifjú indián harczos könnyűded módossággal, mint bármelly divatszerü dandy, védé magát, 's azt állitá, hogy ő csupán akkor látogatá meg a’ hölgyet, midőn épen jobbat tenni nem tudott, azaz bivaly- vagy egyéb vadászatra nem mehetett, házasságról pedig soha sem szólott vele. Mi pedig az ajándékokat illeti, azokat nem hűség hanem csak udvariság jeléül adá. Midőn az ifjú ekként bezárá védelmét, a’ leány hangos sikoltással elájult, 's anyja karjai közé rogyott. A’ bölcs tanács ítélete igy hangzók : A’ vádlott egy sárga tollat, orrában viselt díszszerét , 's 12 hódbőrt adand kápótlásul a' megsértett leánynak. Alig hangzanak el a' főnök ajkiról e' szók, 's a’ fiatal szép vádlónő hirtelen felocsúdván ájulásából , vígan összecsapó kezecskéit 's fölkiálta : „Most már kereshetek magamnak más férfit.“ — Arthur, Felső-Canada új kormányzója , mint látszik, rendkívüli szigorúsággal akar föllépni. Mart. 24-én ugyanis nagyszámú küldöttsége jelent meg nála udvarláson az alkotmányos javítóknak Tororitoból, fölirást nyújtván át neki, mellyben örömüket fejezik ki annak tudásán , hogy Angliában valamennyi párt egyhangúlag kíméletes bánást óhajt a legközelebbi zendület részesivel, 's hogy a' királyné ennek 's önszíve gyöngéd sugalmának következtében közbocsánatot határra hirdettetni a két Canadában. Az érintett fölirat zárszavai ezek: „Midőn kegyes czélait mozditandja Ön elő ő felségének e’ tartományban, legnemesb örömét élvezendi egyszersmind a' fenséges léleknek , "s ez bocsánathirdetés szerencsétlenek 's vétkesek számára. Bátorkodunk azon biztosítást nyilvánítani, hogy az igy kezdett kormányzat, mint bizalom, béke 's jólét hosszas időszaka, fog üdvözöltetni.“ Arthur válasza nem igen volt képes bizalmat gerjeszteni a torontói szabadelmű javítókban, meg ez utóbbi minőségben megjelöltüket szigorúan gáncsolván, igy nyilatkozók: „Míg a végrehajtó hatalom állítólagos javítóktól rendzavarások megújultát kénytelen rettegni, nem gyakorolhat csupán kegyelmet, hanem szigorú igazsághoz is szükség nyúlnia.“ A’ Sun azonban e’ szókkal vigasztalja magát: „Durham lord nem sokára Canadába fog érkezni, 's majd meglátjuk aztán, mennyire lesz bátor utasítványitól eltérni Arthur, a' fenyiték-gyarmatok egykori kegyetlen és zsarnok kormányzója.“ Ujyorki levél szerint aprilidikkil Lount és Matthews, Mackenzie társai, halálra keltettek, Sutherland pőre meg nincsen bevégezve. Maga Mackenzie is adósság miatt börtönben ül. Az United Service Gazette azon kevés hitelt érdemlő hírt közli, hogy Lissabonban hadserget gyűjtenek a canadai zendülők számára. A május 7diki felsőházi ülésben Londonderry lord következő kérdést intéze a ministerelnökhöz : „Lapjainkban kapcsolatba látom hozatva királynénk nevét egy híres férfiéval, ki, mint mondják , bizonyos nem sokára bekövetkezde fontos ünnepélyen, mint rendkívüli követ, fogja képviselni francziaországot. Állítják, hogy a francziák királyának elválasztása ő felsége kivonata következtében történt. Ans viscount 's első kincstári lord (Melbourne) alkalmasint tudja e'dolog mibenlétét, 's megbizonyítandja, hogy a britt kormány nem gyakorlott befolyást e tárgyra nézve.“ Melbourne: „A kormány kívánat szerint válaszolhat, (Halljuk!) mert e választásról megtörténte előtt nem tudott semmit.“ — Több lap egyhangúlag állítja, hogy Soult tábornagy ez alkalomkor rendkívüli pompát fejtend ki Londonban , mi következő siralmas panaszra fakasztja a'lory M. Heraldot: „Szomorú lealacsonyíttatása leend a’ hajdan annyira büszke ’ - Angliának, ha a franczia király képviselője felülmulandja azon parányi fényt , mit a' ministerek példátlan fukarsága a' királynénak élte legünnepélyesb napján mutatni engednek.“ — Az alsóház e' napi ülésének kezdete igen érdektelen volt. Az olly makacsul ellenzett hulli parliament választást végre , hosszas küzdés után , mellynél mind a* két párt kifáradt , csakugyan eldöntőleg meghatározó az illető biztosság, ollyképen, hogy James s Hutts conservativek üléseiken maradjanak. — A királyné naponkint folytatja sétalovaglásait, ’s némellykor 25 angol mérföldnyire lovagol pihenés nélkül (V) — Az alsóházban az egyházi javak használatát vitaták máj. Skán. — FRANCZIAORSZÁG. Paris, május 16ikén. A párisi törvényszék május Tiki ülésében legélénkebb figyelmet Grouvelle kisasszony vont magára, részint igen csinos öltözete , részint műveltségének kitűnő jelei miatt. Kifejezésteljes kék szemei keresni látszanak valakit ,s nem sokára egyetértés jeleivel fitsznek egy magas férfialakon, testvérén , mint állítja. Valamennyi vádlott férfi csinos fekete öltözetben jelent meg a törvényszék előtt. Hátul több kamrai követ ült,s köztük az egyesült szabad tartományok követe. Mint bizonyítvány csupán Hubert tárcája feküdt a bírák előtt. A vallatásra 91 tanú jelent meg. Az e napi követkamrai ülésben a vasutak iránti vitázatot folytatók. Jaubert arra erekvik birni a kamrát, hogy minden nagyobb vasútvonal a kormány rendelkezése alatt maradjon , Duvergier pedig csak azon vonalakat óhajtó megtartatni a kormány részére , miket magányos vállalkozók elfogadni nem akarnak. A pénzügyminiszer ezt igen károsnak vélte az országra és adózó népre nézve, mivel így csupán azon vonalaknak jutna birtokába, mikből semmi haszgot nem várhatni. Másnap is e' tárgy tartó elfoglalva a’ kamrát A' ministerelnök egyenest ellenkezni vélé a' társulati szellem's magányosak műszolgalma előhaladtával, ha valamennyi vasútvonal ezeknek jutna birtokába , ’s ez okból a' belgiumi és marseillei vonalt a’ kormány részére kiváná megtartatni; az előbbit azért, mivel építése legalább 100 millióba kerülend, a’ másikat pedig, mivel a' hozzá megkivántató műmunkálatok olly költségesek, 's a' haszon olly kétséges, hogy magányos társulatok nem igen fognak kapni rajta. Berryer ellenzé ez indítványt, s a' biztossági véleményes társulatok mellett nyilatkozók. Tartalmas beszéde nagy hatást szült. Szerinte a’ belgiumi vonalt e' három okból szeretné megtartani a’ kormány, amivel az politikai tekintetben rendkívüli fontosságú. Itt egyszersmind azt törekvék megmutatni, hogy a" műveltség terjedése, politikai és hadi hasznok azon esetre is hasonló mértékben fognának mutatkozni, ha egyes társulatra bízatnék e’ vonal létesítése ; b) mert annak építése rendkívül sokba kerülend. Ez állítást azzal cófolá meg Berryer, hogy a’ havrei vonal csak 5 millióval lesz olcsóbb , 's ezt mégis kész társulatnak átengedni a’ kormány; c) mivel a' belga kereskedés, azon esetre, ha e' vonal sokáig el nem készül, Németország felé fogna fordulni, 's talán egyesülni a’ porosz vámrendszerrel , mi nagy csapást adna a' franczia kereskedésnek. Erre nézve úgy vélekedik Berryer, hogy előbb utóbb mégis csakugyan fölbontandja kereskedési szerződését Belgium Francziaországgal,s így tanácsolja" belgiumi vonal építését minél továbbra halasztani, hogy Belgium kereskedése annál későbben juthasson fénypontra. Záradékul ezt mondá Berryer: „Siessen a’ ministerség ij és jobb tervet terjeszteni elünkbe, 's hagyjon föl ezzel, melly igen vakmerő, oktalan és csalékony.“ Valóban rész bőrben van a’ ministerség, mindenfelé hajlong 's bujkál, de hasztalan, minden oldalról döngetik tagjait. Nem rég a kamatváltoztatási kérdésben buktak meg, most pedig a vasutakrólival hihetőleg hasonló szerencsétlenséget leendnek kénytelenek tapasztalni. — Steuble, Hubert czinkosa, ki ezelőtt számos terhelő vallomást tett Hubert ellen, most visszavonja szavait, mondván, hogy betegségében rész bánásmóddal kényszerítők őt ollyasok mondására , mik az igazsággal semmikép meg nem egyeznek. — Libourneban egy uj XVII. Lajost fogtak el, neve Persac Victor. E’ szerencsétlen őrült ’s makacsul állítja, hogy ő fia XVI. Lajosnak. — A’ hadministerséghez májusokáról Toulonbul következő telegrafi sürgöny érkezik: „Algier, május 41kén: Valée tábornagy a' hadministerhez. A’ hadsereg elfoglalá Belidát. E* tett után azonnal tábort üték föl, olly helyzetben, melly a’ város és Chilfa közti lapály nyugati részén uralkodik. Egy másik, kelet felé nyúló, tábor a’ Mered 's nyugati tábor közti közlekedést fedi. Együtt pedig a' belidai utatbiztosítják e' táborok. A’ lakosok és szomszéd törzsökök mindeddig semmi ellenkezést nem mutatanak. A’ belidai bíró ’s beni-salahsi és hadsehát főnök fő táborszállásomra jövőnek, honnan mindenhová követék lépteimet, midőn a város falait ’s azon mélyedést vizsgálom, mellyből medelkebir folyam rohan elő. A beni-salahsi főnökkel számos katona jött, kik tisztelgve állottak meg Medeah kapuja előtt. Algier tartományban legnagyobb csöndes béke uralkodik. — Újabb párisi hirek szerint a bastiai (Corsicában) választó biztosságot jun. 13ikára ismét összehivatá a kormány követválasztás végett, mivel, mint már emlitők, a holt Paoli tábornok megválasztatását a’ kamra megsemmité. — Miután Arago hosszasan szólott a máj. 9-'s lelki követkamrai ülésekben vasutak iránti nézetűül, a’ nyilványos munkák ministere Martin d. Nord , lép e szószékre , 's következőleg nyilatkozók : „Mi e' dolgot illeti, a’ munkálatok kivitelénél teljes joggal számolhatott a' kormány a fogyasztótőke (a’ kormány e’ reménye, mint tudjuk, a’ kamatváltoztatás elfogadása által meghiúsult) használatára. (Zajgás.) Uraim ne következtessenek Önök szavaimból ollyasmit, miről nem is gondolkozom. Ha a' magányos vállalkozók szabadon választhatnak a' vasúti vonalokban, úgy a’ kormány mindenkor csupán önkényüktől függend , illy alárendelt szerepjátszásra pedig a’ kormány semmi esetre nem nyújthat kezet. Egyébiránt, ha a' kamra csakugyan félreveti a’ kérdéses in-