Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-11-21 / 93. szám

( 31 kegyesen!) . A’ m. gazdasági­ egyesületnek f. bó 15k én tartott rendkívüli közgyűlése leginkább a’ tisztviselők választásául leven kitűzve, miután a’ részes tagok csekélyebb számmal jelentek meg, az elnökségnek ’s pénztárnoknak hivata­lok körében tett eddigi szives fáradozásaikért a’jelenvoltak egyhangúlag kö­szönetet szavazva őket arra bírák, hogy hivatalukat jövő évi mart. J7dik napján tartandó rendes közgyűlésig, mellyre a’ tisztválasztás is elhalasztaték, hasonló buzgalommal legyenek szívesek viselni. Ennek folytában következő érdekes­ határozatok keletkeztek: 1) Azon kétrendbeli kivonatlevél, mellyet a’ választottság a’ pesti országos vásárok’ idejének megváltoztatása, ’s vala­mint mezőgazda termesztőinkre, úgy kiviteli (activ) kereskedésünkre nézve kedvezőbb elrendezése iránt javaslatkért előterjesztő, elfogadtatott, ’s azoknak egyike, melly a’ honi termesztők’ számára van szerkesztve, a’jelenvoltak ál­tal aláíratván , az aláíratás’ folytatásául n. casinoi igazgató Pregardt. János úr­ra, másika a’ honi s külföldi kereskedők’ számára szerkesztett Kappel Frid­isk­­iesti nagykereskedő úrra bizaték. (Ezek legközelebb­­szinte fognak kö­zölt­etni.) 2) A’ képviselőség fiók-egyesületek’ alkotására, ’s azoknak ezen országos egyesület­ek­ összeforrasztására , a’ honi gazdaközönség pedig’s kü­lönösen az egyesület’ tagjai arra rendeltettek kérőleg felszólitatni, hogy a’ vidékükön divatos gazdálkodási rendszereknek (a’ gazdaság minden ágaira néz­ve ) részletes leírását, nem különben egyes gazdaságok’ történeteit, ezek­nek a’ rendes számvitelből merítendő tisztahaszonbeli vagy veszteségi ered­ményivel együtt, ’s virágzásuk vagy hanyatlásuk’okaival világítva közöljék. 3) Az egyesület örökítéséül következő újabb alapítványok keletkeztek, név- szerint: sz lb. Arad város 100 p.srtot rendele fensőbb helybenhagyással kül­detni a’ pénztárba, Lunkányi János t biró’s jószágigazgató ur 40 p.frtot fize­tett le készpénzben, Balogh István ur 25 p.frtot, Csallay Ignác­ ur 100 p.fr., Danko Ferenc/, ur 100p.fr., Deiszler János ur 50p.fr., Dubravay János ur 40p.fr., Gaár Sándor ur 40p.fr., Giay Fridiik 50 p.fr., Him­ler Lajos ur 20 p.fr. Slögyészyl Pál soprony-megyei első alisp. ur 100p.fr., Kis Ján. superint. ur 40p.fr., Kunovich Antal ur 20p.fr., Marton György soprony-megyei 2 dik alisp. ur 100 p.fr., Mericsnigg Pál ur 20p.fr., s­.opori Nagy Káról ur 50 p.fr.,­­Mocska Ignác/, ur 20p.fr., Pöll Antal ur 10p.fr., Rimanóczy Pál ur 40 p.fr., Somogy József ur 20 p.fr., Spurr Ferenc­, ur 40 p.fr., Török János ur 100 p.fr., Tóth Mihály ur 20 p.fr., Varinyi Flórián ur 20 p.fr., Záborszky Imre ur 40 p.ízlot kötelezőnek, ’s ezeknek egyenkint, különösen pedig Glögyészy Pál sopronyi első alispán urnak,’s Török János ur hg Eszterházy jószágkor­­mányi tisztjének, kik a m­ im­énki tőkék aláíratása körül buzgókodni szívesked­tek , az egyesület hálás köszöneté fejeztetik ki. A’ t. alapítók, kik többnyire hg Eszterházy gazdatisztei, követésre méltó példát nyujtanak ez által min­den gazdatisztnek, ’s annak kinyilatkoztatása után, hogy e’ végre csekélyebb summák is szívesen fogadtatnak, azon édes reményre jogosíták a’közgyűlést, miszerint a’ képviselőkhöz és törvényhatóságok elöljáróihoz­­­első alispánok­hoz !. i. ’s kir. városi polgármesterekhez ’s föbirákhoz ’s a’ t.) szétküldött kötelezvényt fejér-levelek (albá­k) egyenkint nagyobb ’s kisebb summákkal ékesítve érkezvén vissza, az egyesület fönmaradását örökre biztositandják 4) Az illető küldöttség jelentése szerint az egyesület gazdasági osztályé pénztárának jövő évre reméllhető összes jövedelmei 4398 p.fra, költségei pedig mintegy 2943 p.fr. ragnak;’h igy az egyesület további rendelkezéséül 1455 p.fr., sőt Klauzál Inne urnak pályakérdések jutalmazására szánt’s eddig elő 180 p. fra növekedett ajánlatival együtt 1­135 p.fr. m­aradand; — mellyek folytában határoztatott, hogy ezentúl az évenkinti összes jövedelmeknek egy hatod ré­sze mindenkor, következéskép jövő évre 733 p.fr., elkülönittetvén, tőkésít­tessék. 5) Minthogy ekkér növekedő pénzereje az egyesület hatási körét tetemesen tágító, ezentúl jutalomkérdések is fognak megfejtésül kitüzetni; ’s jelesen a’ jövő évre alább előszámolandó föltételek mellett következő kérdés nyilvá­­nyittatik: „Miután újabb törvényink engedelméből hazánk minden részein léte­sülhet tagosztály, mit tegyenek a’nagyobb és kisebb birtoku gazdák és mind­azok , kik magok növelik földeiket, hogy ezen változás által a’ miveltebb és igy több hasznot ígérő gazdálkodás nemére minél kevesebb költséggel, ’s biz­tosan juthassanak; tekintetbe vévén a’föld minőségét, éghajlatot, vásári és egyéb körülményeket, jelesen pedig a’ téli és nyári istállóztatást, mennyire tagosztály által a’ közlegelő vagy végkép megszűnik, vagy megszükíttetik ?“ — A’ legjobb felelet szerzője 100 arany jutalommal fog megtiszteltetni. Bí­rálókká Andrásy György gr. elnöksége alatt Appel Kár., Bujanovics Edv., Csa­pó Dániel, és Czindery László urak választattak. A’ feltételek következők: a.) A­ pályázó feleletek jövő 1839dik évi december’ utolsó napjáig bezá­rólag az egyesület’ titoknokához annyival bizonyosabban küldessenek be, mivel az érintett határnapon túl érkezendő­k el sem fogadtatnak többé, b) lEgyedül magyar nyelven irt feleletek fogadtatnak el, mellyek azonfelül idegen kézzel tisztázva, lapozva , bekötve, ’s jelmondattal legyenek el­látva; a’ szerző neve egy hozzájok melléklendő pecsétes levélkébe rejtet­­vén, ’s e’ levélke az illető munka’ jelmondatát viselendvén. c) Ha vala­­mellyik pályázóra kisül, hogy saját kezével tisztázta le beküldött mun­káját, vagy iránta valamellyik bírálóját akár szóval, akár írásban értesí­tette, ’s nevét és munkáját bármikép elárulá, habár felelete legjobb len­ne is, a’ jutalomtól elesik, ’s ez az érdemileg utána következőnek fog ítéltetni. d) A’ titoknak az érkezendő feleleteket haladék nélkül biztos al­kalommal (ha egyéb nyomban nem ajánlkoznék, postán) fogja megkül­deni valamellyik bírálónak, ki azokat legfölebb egy hónapig tarthatván magánál, miután elolvasta, vagy legközelebb lakó birálótársával közlen­­di, vagy a’ titoknoknak küldendi az Egyesület költségein szinte biztos al­kalommal vissza. e.­ 184-dik évi lóverseny’ idején tartandó közgyűlés előtt a’ bírálók egybe fognak ülni, ’s a’ velők közlött pályafeleletek iránt okokkal gyámitott véleményüket felolvasván, vagy ha személyesen meg nem jelenhetnének, azt írásban kü­ldvén meg a’ bizottsági elnöknek, ezek szerint szótöbbséggel fogják érdemökhöz képest elsorozni a’ beküldött fe­leleteket, melly sorozatot szinte okokkal gyámitva ’s olly megjegyzéssel terjesztendik a’ közgyűlést megelőzendő választottsági ülés’ ek­be: váljon a’ legjobbhoz közelitő munka érdemes-e némi megtiszteltetés, vagy di­csérésre. 1.) Ha a’ birálók’ valamellyike időközben meghalna, a’ többiek magok választanak helyébe új tagtársat az egyesületi részesek közül. ..) A” közgyűlés a’ bíráló bizottság’ ítélete szerint a’ jutalmat az illetőnek ke­zéhez szolgáltatván , a’ koszorús és megtiszteltetést nyerendő munkák az egyesület tulajdonává válandanak, ’s a’ körülményekhez képest a’Gaz­dasági Tudósításokban, vagy egyebütt,avagy külön fognak megjelenni.— Addig is tehát mig e’ határozat külön nyomtatványokban is meg fog je­lenni, a’gazdaközönség az iménti kérdés megfejtésére ezennel pályatér­re hivatik. (Vége a’ következő számban.) Spanyolország­. (Súrlódás a’katonaság és nemzetőrség közt.) Madridból od­.­ookáról ezt írják: „Fenyegető förgeteg vonult el fölöttünk. A’valenciai események, mik csak tegnapelőtt reggel jutának köztudomásra, természetesen fölizgaták az elméket,’s a’ ministerek, mint látszék, igen féltek, hogy fejökre dördülend az égiháború.Ezt elkerülni akarók Narvaez tábornoknak parancsolák,menne sergeihez ’s közelítsen azokkal a’fővároshoz, hogy szükség esetén segélyükre lehessen. Midőn délutáni 5 órakor Narvaez valamennyi segédestül elhagyá a’ fővárost, azonnal legkalandosb hírek kezdenek utczárul utczára szár­nyalni. Némellyek a’ katonaság közt támadott zendülést emlegetének, má­sok pedig azt pöngeték, hogy Narvaez egyetértve a’ ministerekkel lefegy­­verzeni szándékozik a’ nemzetőrséget ’s a’ korlátlan uralkodást helyreállí­tani. Este számos csoportozat alakult az utczákon, ’s néhánynak közepébül e’ szók hangzanak: „Le a’ ministerekkel! Le Narvaez tábornokkal!“ Éj­félkor azonban jobbadán eloszlanak az emberek. Egy órakor a’ toledoi ’s atochai kapu előtt őrködő nemzetőrök észrevévén, hogy csakugyan néhány zászlóalj közelit a’fővároshoz Narvaez sergébül, jelentést tettek a’kor­mányzó királynénak. Ez nem tudván semmit a’ ministerek rendeletérül kér­­dezteték Quiroga főkapitányt, mit jelentne az érintett katonaság érkezése. Azonban Quiroga sem tudott a’ dologról, ’s váratlan megrohanástól fél­vén , riadót doboltatott a’ főváros utczáin, szerencsére mindazáltal, még mielőtt az első dobpörgés fölriaszthatá a’ nemzetőröket, megtudá a’ dolog valódi helyzetét, ’s minden csöndességben maradt, holott egyébkint a’­­ sötétség minden esetre vérontást szült volna az egymást nem ismerhető katonák ’s ingerült nemzetőrök közt. Este másnap már minden egyenetlen­kedés megszűnt, ’s a’nemzetőrök és nép hangos éljennel üdvözlök a’ vá­ ’­rosba visszatért Narvaez tábornokot. — Anglonahg fia, Frias hgveje,­­ carlosi guerillák kezébe került egy gyorskocsi-kirabláskor, ’s a’ rablók „ 10 ezer piastert kérnek értté váltságdíjul.“ — (Harcztéri hírek.) Az alkotmányos seregek között darab idő óta félelmet gerjesztő mértékben szaporodnak a’ szökések , ’s még­­ szomoritóbb , hogy ez jobbatlán éhség és munkátlanság miatt törté­nik. Valenciában Narciso Lopez, az uj parancsnok, Vigo tá­­­bornok gyikosát agyon löveté. Saragossában is nagy ingerültség uralko­­­dik; szerencse, hogy San Miguelt szeretik a’ lakosok, ’s fölszólitásának­­ engedvén, mindeddig csöndesen viselék magukat. — Egy Ebro folyam I melletti száguldó csapat parancsnoka Espana gr. cataloniai főkapitányhoz következő jelentést intéze: „Hiteles forrásból tudom, hogy Forcadell tá­ti­bornok ,parancsnoka a’ tortosai osztálynak, odtob. 141kén Vinaroz mellett ’által jegyzőkönyvbe iktattatnak. Hasonlag ha valamelly részvényesnek iga­vonó burmai szerencsétlenség által elpusztultak, azok ára rovatai szerint az egyesület tagjai közt fölvettetik, és igy a’történt kár mennyisége bármi rész­ben kevesittetik, így czélja és haszna a’ községre hat vissza. Eddigelé ezen fölhozott siménfalvi egyesület 54 tagból áll. Minden tag tartozik vala­mit fizetni, midőn az intézetbe lép. Mintegy három évnegyed alatt, mióta már az egyesület tonál­, munkálatja sikere gazdasági tekintetben az volt , hogy egy darab berket, lelkes iparral kiirtott ’s termesztett törökbuzát, mellynek árával pénztára szépen fog növekedni; ezenkivül a’ határban két igen neve­zetes forrást, mellyek majd elpusztulva sinylődének, ismét közhasznúvá tett. (Vas Újság.) (Bécs-győri vasút.) F. Kó­rkén Károly főiig fiai Béla, Károly, Fer­dinand, Fridiik, leánya Maria Karolina, unokaöcscse István, ’s unoka­­huga Hermine főlgek ’s főhgnők kíséretében megvizsgáló „Philadelphia“ gőzerőművet, mellyet Sina b. a’ bécs-győri vasút számára vásároltatott Éjszakamerikában. Miután ő fönsége szemügyre vévé a’ erőmű minden részeit, mellyek egyszerűségre’s tartósságra olly lényegesen különböz­nek az angol készitvényüektől, meggyőződék nemcsak azon minden egyéb erőműnél előforduló kellemetlenség szerencsés elhárít­tatásár­ól, melly szerint a’külsőbül nem röpülhet ki az izzó parázs, ’s nem esik le a’hamu­­serpenyőbü­l, hanem egyszersmind könnyűségerü és gyorsaságáról, melly tett próbák után az eddig tapasztaltat tetemesül túlhaladja. A’ vasútépítésre ebből származandó hasznokat könnyen átláthatni, meggondolván , miképp hegyes országokban mennyi nehézséggel ’s költséggel jár az angol gőz­­erőműveknél szükséges elővigyázatok megtartása, mellyek nem ritkán majd egészen leh­etlenné teszik a’ vasutépitést. Rövid idő múlva néhány vasúti kocsi készülend el ’s azonnal próbát szándék tenni e’ gőzerőmű­vet ’s tetemes terhet függeszteni utána, hogy kitűnjék ereje s gyorsasá­ga, mennyire azt a’kurta’s legolcsóbb szerkezetű útvonal engedi. Már a’ becs-pozsonyi ’s németujhely-sopronyi vonalra is elkészitvék a’ szükséges tervek. — A’ f. é. oct. lsején tartott első közgyűlés következtében az alapszabályok és az útvonal Bécstül Németujvárosig kiterjeszthetése iránti kérelem a’ legf­ hatóságok elibe terjesztettek, ’s már most reménybhetni, hogy a’munkálkoások rövid idő múlva meg fognak kezdethetni. — A’ p­e­s­t­b­u­d­a­i h­a­n­g­á­s­z-e­g­y­e­s­ü­l­e­t 2dik m­űelőadása 1. 3dik han­­gászati évben nov. 25k én (jövő vasárnap) délutáni 4 órakor lesz Pesten a’ nagy redout-teremben. A’t. egyesületi tagok nov. 23tól kezdve vehetik állal belépti jegyeiket Pesten egyesületi pénztárnok Klaus E.L. urnái (színház­tér, a’ k. v. játékszín épületében levő tükörtárban); előadás napján azonban kizárólag az egyesületi i­ószobában (a’ v. színház ellenében, n.hid-utezán, Parkfrieder-ház lső emeletében, hátul az udvarra) Budán pedig a’várban Mir­ecz Imre urnái a’ „levélhez“ czimzett szövetárus boltban. Ugyanazok­nál fizettetik be az egyesületnek amai­t,pártfogósi és zenekedvelők által, kik részint idei részvénydijokat még le nem tették , részint az egyesületbe, mint uj tagok, lépni kivannak, az évi részvénydíj (3 fr. egyes, 6 fr. ezüstben háro­m belépti jegyért , egész évi valamennyi előadásra) , valamint ezen­­felül az alappénz is (2pgofr ) utan belépő tagoktól. Ez előadáson jelen lenni óhajtó idegenek előadás napján az egyesületi szószobában nyerhetnek utasí­­tást. Az említett mírelőadás tárgyai lesznek: 1) Lindpaintner ouverturere „Vampyr“ daljátékból. 2) (Jrasell Bernard hangversenye klarinetre. 3) Händel „Alleluja“ hangműve. 4) Párdal Puccini János, „Pompeji utolsó napja 44 dal játékából. 5) Phantasia hegedűre „La Sonnambula“ daljátékból vett motívumokra. Szerző Lipins­ki K . előadja Kohn D­ ur, Bécsben a” cs. k.udv.dalszínház hangászkari tagja. 6) M­o­z­a­rt cantatéja: „Szent! tekints le

Next