Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-02-14 / 13. szám

Pest, szerda,február 14. 1838. I. szám. FOGLALAT: Magyarország és Erdély­­.kinevezések ’s előléptetések ; u. szebeni orsz. ülések ; kir. leiratok a’ hódolati hit megerősítése ’s országgyűlési ta­gok névjegyzéke iránt; n. enyedi, m­. vásárhelyi’s a­ t. földrengés; l’loves és Mater, William Tierney Clark küldöttei Pesten ; gőzhajózásügyében , fiumei hírek; a’ gyapjukereskedés folyvást emelkedik; különféle: somogyi szerencsétlenségek, az első selyembogár-tenyésztő hazánkban. Dana­­jegünk bomladozó félben , ’s a’ t.) Portugália (cortesi­lések 's a’ t.) Spanyol­ország (a’föllengösdiek általányosan győztek; süker nélküli hadi­­írások; a’trónkövetelő folyvást Amurriában; Madridban miniszerváltozást rebesgetnek; ’s a’t.) Anglia (az új-foundlandi követház sérelmei; Mackenzie f­ il­egyesült statusbeli gőzöst felgyújtják; London vidékén kisértet jár; ’s a’ t. ) h­ran­mos életrajza; Navy-Islandot az angolok elfoglalják’s Caroline cziaország (követkamrai ülések; algieri’s hónai hírek; ’s a’t.) Németország.Amerika. Törökország. Dánia, Oroszország. Lotto. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ö cs. ’sáp. ki. föls. múlt évi dec. 9iki határzatában Miskolczy András pécsi nagyprépostot ’s püspökhelyettest szerbiai czimzetes püs­pökké; f. é. jan. 23iki rendeletében Ni­kel Libór selmeczi bányaszer­­irnokot vaiszkovai vashámor-gazdává; Fodor József pojniki szénmérőt ’s helyettes koh-gazdát selmeczi bányaszer-irnokká; továbbá f. h. 30diki végzetében Karner Antal győri kanonokot a’ pesti papnevelő-intézet fő igazgatójává ’s febr. zén Stürmer b. meghatalmazott ministerét a’ magas portánál val. bel. titkos tanácsossá nevezni méltóztatott. Hirn, ’s W. Z. A’ m. kir. udv. kamra Mari­anek Ferenczet nagybányai bányász­­kerületi épitészszé alkalmazá. Folyó febr. 4ke óta William Tierney Clark’, mint K. Sina által meg­­bizott hídépitész’ résziről Angliából érkezett Plews és Slater urak Budapesten tartózkodnak, a’Duna jegének mind álló létét, mind elindu­lási jelenéseit személyesen vizsgálók s tanubizonyitandók. Milly örvende­tes e’ két practicus férfinak, kik számos­ classicai hídnak valónak köz­vetetten eszközlőji, épen ez időszakban*­ ittléte, mind az méltatni fogja, ki testvér városinknak akármi módon ’s akárki által eszközlendő egybekap­­csoltatását, a’ hozott törvény szellemében a’ nemzeti haszonnak ’s dísznek megfelelőkig , őszintén kívánja. N. Sz­eben: Jan. 29ki országos ülésben olvastatván némelly, 1811- beli megerősített törvényczikkek, valamint az országos kórház tárgyában a’ kormányszékhez küldött két kir. leirat, köziratra ’s használás végett a’ lekül­dött törvényezikkek megvizsgálására nevezett rendszeres biztosságnak által­­adattak. Olvastattak továbbá a’ kormánynak az országos jegyzőkönyvre tett némelly észrevételei, ’s némelly testületek ’s közönségek úgy, mint egyes személyek kérelmi. Jan. 30-án gr. Korn­is János főkormánynok előlülte alatt tartott országos ülésben 8 rendbeli kir. leirat olvastatott fel: 1) melly által ő felsége a’ hódolati hit-törvényezikkel megerősítve leküldeni méltózta­­tik; 2) az országgyűlési tagok névjegyzéke (lajstroma) készítése tárgyában; 3) a­ leopoldi oklevél stylusát érdeklőleg; 4) b. Kemény Ferencznek or­szágos elnökké; 5) Dániel Eleknek kir. táblai elnökké, Gál Lászlónak számvevőségi elnökké, Sala Mihály, Cserei Farkas és gr. Degenfeld Ottó mák főkormányszéki tanácsnokokká neveztetése ; 6) az eddigi kineve­zések tárgyában; 7) a’ Krassó vármegye felőli szélek iránti magyarországi t. czikk következtében Erdély részéről is országos biztosokat parancsol leg­felsőbb helyre fölterjesztetni; 8) a’ jelen országgyűlés végét február utolsó napjára határozta. Mind­ezen k. fe. leiratot köziratra bocsáttatni határozók. Febr. 1 jén tartott országos ülésben olvastatván az 1811 beli megerősítve leküldött törvényczikkek megvizsgálására nevezett rendszeres biztosságnak ezen törvényczikkek tárgyában készített munkálata, kéziratra adatai határoztatott. A’ k. k. leiratok igy következnek: 1) Articulum super deposito per vos fi­delita­tis homagio, inncu­­patoque per nos juramento R. et confirmato 8. divi Leopoldi Imi­tibus et Drbus M. P. hujusce nostri Transsylvaniáe an. 1691 elargito Diplomate, condition, quem medio demissae repraesentationis vestrae de­lta dec. anni proxime praeteriti, altissimae ratificationi nostrae Regiae submisistis , in ea, qua isthic adjacet, forma , benigne confirm­avimus , quantum vero ad caete­­ros praeprovocatae repraesentationis vestrae tenores, quem admodum nos da­­tam vobis fidelibus Sibus et Drbus medio Rescripti Nostri R. 21ma augusti a. pr. in eo­sponsionem, quod legalia desideria vestra suo modo et ordine no­bis proponenda provitum et paratum ad animum nostrum aditum habitura sint, hisce ultro iteramus, ita benigne volumus, ut quod et homagiali illi, qua hanc ipsam benignae mentis nostrae declarationem vos recolere signifi­­castis , devotioni , et vero positivo etiam art. u­mi 1791 praescripto congruit in iisdem desideriis vestris, ac signanter quoad ea, quae ad­­­i­n­g­v­a­nt hungaricam spectant, habita etiam ad disposit­ionem art. 3 Iuni 1791 reilexio­­ne, et formam­ et ordinem praecitato articulo­­­lino 1791 ipsaque tractatuum diaetalium indole definitum adaequate observetis. Quibus in reliquo etc. Da­tum Viennae Austriae etc. die 19na januar. 1838. Ferdinandus mp. 2) h­a benigno anim­o nostro comparati, ut. quem admodum jura et li­berates universorum fidelium­ perchari M. hujus Poatus nostri Tranniae Situum et Donum, antiquasve et probatas consvetudines integras servari volumus, sic jura quoque Regiae competentia Matti, prout illa a divis majoribus nostris in nos devoluta accepimus, successoribus quoque nostris inviolata transmitta­­rius, ea, quae tenore repraesentationis vestrae de­ba junii a. p. circa catha­lo­gum co­­m­em­­bro­r­um diaetalium, ope decreti R. de 14a febr. a. pr. nno. 664 ad Gubernium nostrum Regium transmissum, vobisque fide­­libus Sebus et Crbus conmunicatum, medio ser. Principis Regii, archiducis patrielis nostri , delegati ad comitia haec R. Commissarii nostri Plenipoten­­tiarii nobis substratae adtulistis, pro eodem ipso, quem nunc ad modum de­­claravimus, in quamque partem intentae solicitudinis nostrae modo expendi­­b­us. Ac inprimis quidem id, quod ab ordine pertractationis negotiorum in bemsignis propositionibus nostris Regiis comprehenso deflexeritis, probare nul­­latenus possumus. Quod tam­en ad ipsum repraesentationis illius meritum ad­­tinet, sic satis expressae mentis nostrae conscientia freti, id equidem, ut, quod Compil. Const. Part. V. edicto 18 disponitur, ut quippe Statuum Prae­­sidens cathalogum­ conmembrorum diaetalium cum exordio comitiorum per legi curet, et illi, qui ad comitia comparere, uisque interesse deberent, ac semet absentarent, statuta ibidem poena irremissibiliter puniantur , proisus a mente nostra est, prout tam­en hanc illius dispositionem porro quoque observari de­­sideramus, ita in communicanda quoque cum fidelibus Sibus et Cobus con­signation« Regalistarum praevigent­em ad hue usque modum et ordinem porro quoque illibatum esse volumus. Nec minori quo ad caeteras quoque repraesen­tationis illius partes obtentu aviti usus nixas, hujus, in quantum is compro­­batur, conservandi studio ducti, ad anteriorum etiam tem­porum exempla ani­mum adversimus , quore clariora ea sunt, quae circa objection hoc anno 1749 Regalistarum collegium flagitavit, anno autem 1750 diva proavia nostra be­nigno suo ad Comitia M. hujus Poatus nostri Tranniae rescripto Regio re­solvit, tanto majori cum animi nostri conquiescentia nos quo ad caetera etiam repraesentationis illius objeeta ad positives conditi de constitutivis diaetarum art. u­mi 1791 tenores referimus, vos benigne hortantes, ut dehinc inter mo­dum per leges designation vos continendo, in ordine quoque pertractionis ne­gotiorum iisdem vos accommodate non intermittatis. Quibus in reliquo etc. Datum ut supra etc. II. Enyeden estve kilenczedfélkor megrendült a’ föld ’s minden e’ szá­zadban történt földingásbelinél erősebben rázta meg az épületeket. Déltől éj­szaknak irányzott, ’s tartása közben földalatti dobogó moraj hallatott: az azt megelőzött pillanatokban a’ kalitákbeli madarak öszsze vissza röpdöst­ek, ren­gés alatt pedig a’kutyák, macskák, szarvasmarhák nyugtalankodtak.— A’ hó olly’ sebesen olvad itt is, hogy vizáradástól félünk. — M. Vásárhelyen is a’ földrengést földalatti zugások követték, az ingás előtt pedig tömött fojtás köd ereszkedett, mi azután eloszlott. Kutyfalván a’ Maros mellett ugyanazon időben hasonló jeleneteket tapasztaltak. A’ rákosi szép templomot orgonástul összetörte, össze a’ köpeczi tornyot, úgy hogy a’ harangokat még le sem me­rik szedni, az ü­rmösi egyházat is úgy megrongálta, hogy csak a’ vas rudak ótadnaták meg az összeomlástól. Vargyas, Nagy-Ajta ’s Rolán temploma is sokat szenvedett. —II. Szebenből írják: ott ezelőtt több nappal estvétől reggelig tartott dühös szél magával Oláhország felől olly sok sárgás fövényet hozott , hogy minden szinte egy hü­velynyire volt azzal borítva, ’s ezt még Verestorony körül nagyobb mértékben tapasztalák. — Segesvárért a’ földrengés a város közepén emelkedő hegyen vala legerősb, negyedfél század óta állá ki azon hegyen épült sz. Miklós temploma az idő viszontagságit, a közelebbi három év alatt 8 ezer forint költséggel Idujiták, diszesiték azt ’s a’közeledő tavasszal akarák az uj oltárt felszentelni, ’s a’ földrengés 3 perez alatt földre fujtá a’ 9 faragott kőoszlopon álló boltot, mi is az orgonát ’s egyebeket, összetört. — Udvarhelyszékben Zetelakán a’ papi lak ’s a’ templom falai összehasadoztak s a’ templom-boltozat úgy megromlott, hogy azt le kell szedni. Csíkszékben még nagyobb mértékben tapasztaltatok, a­ csikszeredai templom tornyának fele leszakadt. Erd. H. GŐZ HA­JÓZÁS ÜGYÉBEN: Azon körülmény , miszerint több malomtulajdonos a’ Duna Pozsony-Zimony közti vonalán, a’ fenálló rendelések ellenére olly helyeken szokta fölállíttani malmait, hol azok a ha­józás szabad menetét gátolják, több kártétre szolgált alkalmul, mikből aztán kárpótlás-követelések származanak. A’ Duna-gőzhajózás kormány­zósága minden kárpótlást kész teljesitni, miknek követelésire hajóji al­kalmid szolgáltak ; de koránsem szándékozik olly kártételekről felelni, mik a’ malomtulajdonosoknak törvény- é s fenálló rendszabály - megvetési­­bül eredni fognának; ünnepélyesen nyilványitja tehát, miszerint csupán akkor fog kárpótlást nyújtani, ha az illető malomtulajdonosok a divato­zó rendszabályok értelmében állítandják föl malmaikat, ’s bebizonyíthat­­ják , hogy a­ gőzhajók voltak okai az elkövetett kárnak ; ellenkező esetben pedig nemcsak minden kárpótlási követelést minden figyelem nélkül visz­­szautasítand, hanem ezenkül a' gőzösin netalán ejtendő károkért elégté­telt kíván­and. Fiume febr.­ekén: Nálunk olly pogány tél uralkodik, hogy ha­sonlóra 70 éves emberek sem emlékeznek; utczáinkon 15 — 20 napig állott a’ hó, melly szinte a’ guarneroi szigeteket is olly soká borította , ’s csak a’ hosszasban tartott délkeleti szél olvasztotta el azt. A’ közösü­lés nemcsak Károlyvárossal a’ Ludovicea­­utón, hanem Trieszttel is el­akadt , mellynek következtében nemcsak a’ szállítások szűntek meg egé­szen, de a’ posták is elmaradoztak.— Az újévi köszöntéseknek nálunk már több év óta divatozó megváltatásából ez idén 196 p. sor. gyűlt a’ helybeli kór- és dologház javára. GYAPJÚ : Hamburgi levelek szerint a’ gyapjú-kereskedésre igen k­ed­­vező kinézések mutatkoznak itt is. Az utolsó nyités óta 10 — 150­enttel emelkedik a’ gyapjuár, ’s mivel teljes biztossággal várhatni a’ posztó­kereskedés élénkülését amerikai nagyobb megrendelések által, minden kétkedés nélkül­­mondhatni, hogy a" közelgő nyités épen nem leend ké­pes árcsökkenést szülni, sőt inkább magasulását reményb­etni. Ezért mindazáltal nem tanácsos egészen túlzó reményeknek hódolni, mert a’ termesztés folyvást egyenlő lépcsőn áll a’ fogyasztással, sőt talán mégis haladja ez utóbbit. Egyébiránt Hamburgban már eddig is minden esetre igen nevezetes fordulatot von a’ kereskedés e’ nevezetes ága, ’s mult decemberben a' fölhalmozott mennyiség nagy része igen jó áron kelt el. Ál­talányosan mondhatni, miszerint Hamburg évenkint nagyobbuló kiterjedésben űzi a­ gyapjukereskedést, mit azonban nem csodálhatni, ha meggondol­juk, hogy bajosan találhatni nagy gyapjulakhelyt, hová kedvezőbb fölté­tekkel lehetne gyapjút szállítani. Múlt évben hazánkból, Szászország­ból, Ausztriából, Lengyelországból, Prussziából ’s a’ t. összesen mint­egy 11 —12 ezer kötegnyi gyapjú adatott el Hamburgban, többnyire csak egynyiretű, posztógyártásra, most pedig 2500 köteg új ’s 500 köteg régi gyapjú fekszik rakományban az ottani tájakban, jobba­dán a fönemlített országokbal. Legjobban fizetik a’ finom egynyiretűt ’s báránygyapjut. A legközelebb múlt 13 évben következő irányban mu­­tatkozik a’ Hamburgba’s Altonába szállított gyapjú mennyisége: 1825ben 44,188 köteg, 1826ban 16,934 k., 1827ben 39,155 k., 1828ban 41,171 k., 1829ben 31,547 k., 1830ban 55,560 k., 1831ben 46,163 k., 1832ben 42,209 k., 1833ban 69,839 k., 1834ben 55,216 k., 1835ben 66,118 k., 1836ban 83,091 k., ’s 1837ben 47,285 k., mellybül mint­egy 46 ezer köteget tovább szállítanak Angliába. A Berlinből is kedvező

Next