Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-11 / 73. szám

­ miket Önök rendföntartásra, színelnyomásra ’s a’joggyakorlat jobb keze­lésire hioztak és benső örömmel hagyom helyben azon törvényjavaslatokat, miket rendőrség-fölállítás iránt elembe terjesztettek , leginkább azon vá­rosokra nézve , hol erre legnagyobb szükség volt, a’ polgári hatalom megerősítése tekintetéből. Uraim az alsóházból! Köszönöm Önök azon buzgalmát ’s készségét, mellyel megaján­lák a’ szükséges pénzt az orszá­gos költségekre. Örömmel egyeztem meg a’ levéldij-leszállításban, biz­tosan várom, hogy az e’ tárgyban alkotott törvény buzdítás és segítség leend kereskedésre ’s iparra nézve, és hogy a’ közlekedés könnyítése az egész társaságra nagy hasznot árasztana. Parancsokat adok, szükséges elődolgo­zatok iránt a’ parliament ezéljai kivitelére, mihelyt be lesznek végezve az e’ tárgyban szükséges vizsgálatok és rendeletek. Azon kedvező feltétek pedig mellyek szerint a’ meg nem alapított adósság kincstárjegyekké változta­­ték , kielégitőleg tanúsítják azon bizalmat , mellyel a’ hitel és or­szág segélyforrási iránt mindenki viseltetik, ’s egyszersmind Önök elha­­tárzottságát a’ nemzeti becsület sérületlen fen tartására. Mylordok’s uraim! Mély sajonnal látom magamat kényszeritettnek erőbe helyezni a’ törvényt azok ellen, kik ezéljókat: a’jogszerű hatalommal erőszakosan daczolásra és az országos intézvények megdöntésire, tovább nem titkolák. A’ tör­vényszékek ünnepélyes munkálkodási és a’ törvény félelem nélküli keze­lése az arra kötelezettek által, meggátlák mindjárt kezdetben az illy me­­rényeket ’s én szilárd bizalmat h­elyzek népem ép értelmében ’s ragaszko­dásában az alkotmányhoz, melly szerint főn tartamija a’ rendet ’s törvényt, mellyek valamint szegények utalmára , úgy a’ polgári társaság vagyonos­ osztályinak jóllétére is egyiránt szükségesek.“ A’ trónbeszéd fölolvasása után jelenté a’ lordkanczellár a’ gyapjuzsákról, hogy a’ parliament pet. 24 ikeig el van halasztva és a’ gyűlés eloszlott. A’ királyné igen jó szín­ben volt. Kísérete szokott szertartással vonult vissza a’ kir. palotába. Az idő gyönyörű volt ’s minden tér és utcza lepve emberekkel. — Spring- Rice Monteagle (Hegyi-sas) nevezet alatt felsőházba lépett.Lalor Shiel, Tip­perary képviselője, kereskedésosztályi másodelnök lett; Poulett Thompson, kereskedésminister, canadai főkormányzó; Labouchere kereskedésminister, és Vernon Smith altitoknok a’gyarmati osztályban.—Selkirkben, Edinburg közelében, aug. 15-én álliták föl ünnepélyesen Scott Walter emlékszobrát.A’ kép 7 f1 l­ábnyi magos és m­eglepőleg hasonlít az elhunyt nagy költőhöz. Öltözete sheriffé, ’s egyik kezében papírtekercset, másikban botot tart. A’ talapzaton e’ föliratot olvashatni: „Fölállittatott 1­839iki augusztusban büszke szeretet emlékezetével sir Scott Walter baronet és megyei she­­riffre 1802tól 1832ig.“ Ezenkül különböző jelképeket ’s példázatokat lát­hatni az emlékszobron ’s egy verset a’ költő „Utolsó dalnok“ czim­ü köl­teményéből. — A’ levéldij-csökkentési törvény már megjelent nyomtatás­ban , ’s már most láthatni, hogy az korán sincs olly határzott hangon szerkesztve, mikép általány­osan várók. Közelebbi fölvilágitásokat tehát feszült figyelemmel várnak Rowland Hill résziről, így például az első czikk­­ben föl van a’ kincstárkamra hatalmazva a’ levéldij beszedési módját meg­változtatni, a’ dijt czélnak megfelelőleg elhatározni és a’mennyiséget súly szerint intézni. Egy a’ czikkhez kapcsolt függelék ellenben ezt jegyzi meg: „A’ kincstárkamrai meghatalmazás határozandja el, mennyi súlyú leve­let tesz a’ posta köteles egy fillérért tovább szállítani. Rowland Hill egy latot ajánlott e’ czélra rendszabályul, ’s e’ mennyiség, legalább most ele­inte , csakugyan alkalmasint el fog fogadtatni.“ Azon jogra nézve, melly szerint a’ levéldij előleges lefizetését is követelhetni, ezt jegyzi meg az érintett uj törvény: „Valószínű, mikép Richmond hg azon intése , hogy eleinte a’ levéldij előleges lefizetését a’ közönség szabad akaratjára kellene bízni, míg az uj tervhez szokik, gyakorlatba fog jőni. Egyszersmind azon­ban bérment leveleket olcsóbban kellene elfogadni, ’s ez is alkalmasint divatba jövend.“ Az uj törvény gyakorlatba lépte után minden szabad le­velezési jog megszűnik ; hiszik mindazáltal, hogy parliamenthez intézendő kérelmek ezentúl is szabadok maradandnak a’ fizetéstől. — F r a n­ c z i­a p r­s­z á t*. (Nyilatkozat a nádczukorvám-csökkentésrül. A’ franczia sereg szenve­dései Oranban.) A gyarmati czukorvám-csökkentésrül így nyilatkozik a’ Courrier frangais legújabb száma : ,,E’ rendszabályt, melly legvirágzóbb iparűzésünkre káros hatású leend, a’ legkönnyelműbb határzat szülé. A’ ministeri tanács engede Cunin-Gridaine és Duperré unszolásinak, miután színre a gyarmatok és révek fenyegető panaszival daczolt. A’ május 12- diki ministerség illy két drága tagját nem akarók elveszteni. Eleinte lö­vék, hogy a ministerség, mielőtt határozna,a’ tett dolgokat engedendi beszélni. De e’ tett dolgok, mint maga a’ kir. rendeletet aláíró minister megvallja, még nincsenek tudva. Jogunk van tehát kérdezni: miért nem bocsátották ki korábban a’ kérdéses rendeletet, vagy miért nem még későbben ? Ugyan e’ rendszabály, a’ kamraülések alatt hozatván, megelőzte volna a’ bor­­deauxi és valenciennesi forrongás! mozgalmat. A’ vámcsökkentő rendelet minden esetre későn’s egyszersmind korán jött, ’s határozatlanság és sie­tés bélyegét viseli. Ezt meggondolással elkövetett hibának nevezhetni.“ — Orani h­irek szerint jul. 1 fitkán reggeli 4 órakor hadosztály indult Oran­­ból Mostaganembe. A’ gondieli forrásig 6 órányi távolságra kelle mennie; minden katona szokott 50 fontnyi málhával volt terhelve. Az egész után sem viz sem árnyék nem volt lelhető. 9 órakor 49 foknyira emelkedik a’ hőség. Több katona mintegy nehéz nyavalyától meglepetve rögtön földre rogyott; néhányat gyors érvágással megszabadítottak , de többet szomorú sorsukra kerte hagyni. 11 órakor, egy órányi távolságban Gondieltól, egy­szerre 200 ember rogyott össze az iszonyú hőség miatt. Néhány órane­­gyednyi pihenet után azonban 140 ismét annyira magához tért, hogy to­vább vánszoroghatott, 60at pedig magukhoz emeltek a’ lovaskatonák. Há­rom halva maradt, egy altiszt pedig megőrülvén , mocsárba ugrott ’s oda fúlt. A’ tisztek málháját vivő öszvérek nagyobb része és a’ katonákat kö­vető kutyák elvesztek a’ tikkasztó forróság miatt.­­ (Vélemény a’ keleti ügy mostani állásáról. Elegy.) Roussin hajóve­zér egy segéde Alexendriába küldeték, az egyesült hatalmak nevében a’ török hajóhad szabadon bocsátása sürgetésire. E’ rendszabály roszalást ébresztő, mellyben mi is (a’jour d. Débats) osztakoznánk, ha az egyp­­tusi ügy föláldozását és M. Ali jogai koczkáztatását tudnék abban látni. Mi­dőn azonban túlzó szik­ekkel festik azon hasznokat, miket az alkirály e véletlenül hatalmába esett zálogbul húzhatna , feledni látszanak, hogy e’ kérdés , mióta congressus elibe terjesztették, egészen megváltozott. E’ drámában eleinte csupán a’ szultán és alkirály lépett föl; most azonban eltűntek ezek és az európai hatalmaknak adtak helyet. M. Ali most már csupán győzelme következményitől tarthat, ’s legnehezebb reá nézve ha­ladás helyett megállapodni. Vagy nem tudjuk, hogy azon esetre , ha a’ közbenjárulás elmaradna, mindent képes kieszközleni a’ portától az al­király? Hogy a’ porta csupán alattvalója kegyességitől várhatná üdvét ? A’ török hajóhad leírása haszonvehetlen fegyver, melly sem az alkirály mel­lett , sem ellene nem használható; mert a’ hajók legénysége M. A­l ellen soha nem fogna küzdeni, ’s más ellen nem lehet a’ portának szándéka azt használni. Ezentúl M. Ali nem a’ porta ’s ez visszont nem az alki­rály ellen lépene föl, hanem Európa egyik vagy másik része ellen fog tá­madó állásba helyezkedni. ’S épen ez azon körülmény, melly legjobb si­kert ígér az alkudozásoknak. A’ szövetkező ’s alkudozó hatalmak már i­­gen jól tudják, hogy nem Törökország és Egyiptus forog kérdésben, ha­nem tulajdon sorsuk áll koczkán; jól tudják, hogy bármi nehéz is föl­oldani a’ csomót, egyáltaljában végkép keresztül kell vinniük zándékjo­­kat és hogy teljességgel nem hagyhatják többé magukra a’ győztes alatt­valót és lealázott fejdelmet. M. Alira nem fognak kellemetlen föltéteket erőtetni, mert Ibrahim csak jeladásra vár és a’ skutar­i vizekben itatand­­ja lovait, mint már többször fenyegetőzék. Föltartózhatják őt ugyan út­közben ’s más is juthatna előtte Konstantinápolyba; de ez azért nem vál­toztatna a’ dolgon, mert csakugyan olly állásba hozná azt, hogy a’ bé­kés alkudozások alkalmasint azonnal félbenszakadnának. — Nemcsak Brestben ’s Toulonban fegyverzik a’ nagyobbszerű hadihajókat, hanem Ro­­chefortba is parancs érkezék „Inflexible“ sorhajó lengővé tételére.—A’ párisi academia aug. 21idiki ülésében még egyszer szóba hozá Daguerre találmányát Arago és nyilványitá, mikép a’ képek előidézése koránsem­ olly nehéz, mint némellyek a’ közönséggel elhitetni szeretnék; hogy azon­ban csakugyan lovagolva senki nem fog tájakat lefesthetni, mint né­mellyek gondolák, azt könnyen képzelhetni. — Az alkotmányosak szeren­csés előhaladása Biscayában igen kedvező hatást szült’s általányosan hin­ni kezdik, miszerint a’ polgárháború rövid idő múlva megszünend.—Né­hány minister már lemondani készült a’ keleti ügy miatt; most azonban annyira mégis összeegyezkedtek , hogy kamranyitás előtt alkalmasint semmi módosítás nem fog történni.— Aug. 2Tikén végre föltevék a’ jú­liusi oszlopra az igen díszes készületü kúpot. Az e’ szerint bevégzett osz­lop 150 lábnyira emelkedik ’s most 11 lábnyi szélességgel bir. Az osz­lop talapzatánál egyik oldalán oroszlán, a’ másik hármon pedig e’ szá­mok: jul. 27. 28. 29. láthatók, minden szögleten Gallia kakasával. Az oszlopon a’ szabadság nemzője áll, kiterjesztett szárnyakkal légbe emel­kedve ’s egyik kezében eltépett lánczot, másikban pedig szövetneket tart­­va. Az oszlop alatti üvegekben a’ júliusi áldozatok porló maradványing«­­ rendnek helyet.—A’ legközelebbi évben 788 kereskedési tönk fordult elő a’ párisi törvényszékek előtt , összesen 65 millió franknyi adósság­­teherrel.— ( Roussin hajóvezér helyzete a’ keleti ügy ellenében. Elegy.) Paris, aug.­olikán. ,,A’ keleti ügy tökéletes áttekintésére szükséges Roussin ha­­jóvezér személyes helyzetét is folyvást szem előtt tartani. Mi Lalande ha­­jóvezért illeti, arra nézve az egész európai sajtó,leginkább pedig az ar­gói, egyenesen azt állítá, mikép­p már előre el volt látva titkos paran­csokkal azon esetre, ha a’ török hajóhad elpártolna. Ez állítás tökélete­sen alaptalan, mert hiszen a’ franczia kormány épen nem gyanithatá a’ kapudán basa terveit. Lalande hajóvezér csupán általányos parancsokkal volt ellátva, ’s azért bontatlanul bocsátó ei a’ kapudán basa sergét,mint­hogy különös meghagyás nélkül nem volt kedve megújítani a navarhi bátorságot. így hangzik a­ hajóvezér hivatalos jelentése a kormányhoz. Csak utóbb kapott az alh­ajóvezér határzottabb parancsokat, miknél fog­vást ezentúl az öt hatalom egyértelmű végzési szerint tartozik intézked­ni. Roussin hajóvezér körül Konstantinápolyban mindazáltal egészen más körülmények uralkodnak. E’ követet egészen más rokonszenvek ’s érzel­mek tartják elfoglalva, mint a’ politikai főnökök többségét Francziaor­­szágban, hol majd mindenki az egyiptusi ügyet pártolja, ’s csak nem rég is a’ ministerek egy része fegyveresen akará azt támogatni. Roussin már huzamosb idő óta szenvedélyes ellensége az egyiptumiaknak, ’s mintegy kedvencz eszméjévé tévé a’ törökök pártolását M. Ali ellen. Roussin min­den hivatalos irománya’s jelentése a’ kormányhoz félre ismér hetlen bé­lyegét viseli magán a’ M. Ali elleni pártszellemnek. Ez okbal csatlako­­zik Francziaország olly könnyen a’ nagy hatalmakhoz, mert mikép is mel­lőzhette volna el megbízott képviselője sürgető unszolásit? Roussin derék, valamennyire darabos és könnyen fölingerelhető ember, kit inkább lehet­ne használni bátor haditett végrehajtására, mint diplomatái fondorlatokra. Ő igen megbízott viszonyban áll Chosrew basával, ki rendkívül ügyes és folyvást nagyobbitani tudja a’ hajóvezér ingerültségét M. Ali ellen. A’ franczia sajtó ’s különösen a’ jour­ d. Débats, természetesen nem igen elégszik meg Roussin hajóvezérrel. Saint Marc Girardin levelei egészen más diplomatái föllépésre czélzottak; de ugyanazon hatalmas befolyás, melly az európai viszonyok kiegyenlítésinek többször áldozatul hozá már népszerűségét, most is helyeslé a’ követ minden tettét ’s igy visszahi­­vatása épen nem valószínű. Az angol szabadériás lapok is szelidebben kezdnek már szólni a’ keleti ügyről, ’s az eddigi csípősségek helyett ( 290 ) .

Next