Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-09 / 81. szám
FOGLALAT: Magyarország és Erdélykinevezések; pozsonymegyei követválasztás; angol lapvélemény a’ honi gabnakereskedésrül; a becskereki iskolaünnepély; folytonos súrlódás a’ montenegróiakkal; bucaresti és szerb határszéli hírek; ikervári alapítvány; különféle: a’pesti vakok próbatéte Pozsonyban , Veszter Sándor külföldön, ’s a’t.; agarásztársaság ’s a’t.) Amerika, Spanyolország;Cabrera és Espana fölszólitásai a’ spanyolokhoz; komoly cortesviták; Espartero példás igazság - kiszolgáltatása; a’ franczia követ fogadtatása Xavarraban ;s a’ t.J Anglia (a’ Times és Globe ellenkező okoskodása Maroto átpártoltáról; ’s a’t. Francziaország (részletek d. Carlos további utazásáról; ’s a’t.) Törökország. Svédország. Németország. Schweiz. Magyarország és Erdély. O cs. ’sáp. kir. felsége b. Mednyánszky Aloszt, a’ nmest. magyar kir. udv. kamra’ alelnökét, a’ tudományok’ biztossága’ ’s a’ középponti könyvvizsgáló-collegium’ elnökévé; Havas Józsefet, Pest szabad kir. város főbíróját; P. Spányik Glycert, a’ budai kir. fő-gymnasium igazgatóját; Császár Ferenczet, a’ fiumei k. váltó-kereskedési törvényszék’ülnökét; és Karácson Mihály jogtanárt, ugyanazon biztosság’ és collegium’ ülnökeivé; Beke Kálmánt pedig, a’ amélt. magyar kir. helytartó-tanács fogalmazó-gyakornokát, jegyzőjévé (actuarius) nevezni kegy. méltóztatott; egy ülnöki hely még ürességben lévén. A’ m. kir. udv. kamra farkasvölgyi 30ad ellenőrré Weiszl Ferencz pinkaföldi 30ad ellenőrt; helyére Brunner József althaui Londost; a’pozsonyi 30ad helyettes ellenőrévé Kletvig Károly ottani járulnokot; a’budai 30ad fölállitott raktárnoki tisztségre Mayer Ferdinand pesti 30ad írnokot, ennek helyére pedig írnokká Parcsetics Károly gyakornokot alkalmazá; Nagyváradra sóárnokká Pálffy Ferencz nagybányai, Hatvanba pedig Gaiszler György mohácsi sóárnokot tette által. O cs. ’s ap. kir. felsége Teller János szolnoki sómázsamestert , előbbi egész fizetésének meghagytával, kegyel, nyugalmazni méltóztatott. — Steinfels József bártfai sótárnok f.e.sept. 14-én meghalálozott. Bittó Benjamin pozsonymegyei első alispánnak az országgyűlési követségről lemondása következtében , f. hólsején 246 szóval 195 ellen Jankó Mihály megyei főjegyzőt választák országgyűlési képviselőjükké Pozsonymegye rendei; mivel azonban hosszasan előadott okainál fogva a’ megtiszteltetett főjegyző nem vállald el e’ fényes megbízatást, tehát uj választás rendelteték tartatni, mellynek a’ legközelebbi megyei közgyűlés tüzend ki határnapot. (Angol lapvélemény hazai gabnakereskedésünkről.) A’ M. Chronicle hosszú czikket közöl azon kedvező sükerről, melly magyarországi gabnaszállitásból Trieszt és Fiume felé Angliára háramlanék , ’s többi közt következőleg fejezi ki magát. „Az angolok nem igen vigyázok nyerészkedési vállalatikban. Több év előtt számos kereskedőnk égeté meg úját gabnaszállitással Spanyolországból. Feledek t. i., mikép a’ spanyol birodalom gabnadús tartományi olly drágán eszközölhetik csak tengerre a’szállítást , hogy majd egészen lehetlenitik a’ gabnakereskedést. Egészen máskép van ez Magyarországban. A’fiumei kikötő csak 70 angol mérföldnyire van Magyarország egyik hajózható folyamától, ’s e’két pont közt legjobb országutakon történhetik mindennemű szállítás. Mért nem szállíthatunk tehát Magyarországból gabnát, miután annyira kedvező e’ tekintetben az új kereskedési szerződés ? A’ válasz erre igen könnyű. Gabnatörvényinknél fogva nem számolhatnak honosink rendes gabnabeszállitásra külföldről, mert nálunk, köztudomás szerint, bizonyos korlátok közé van szorítva a’gabnakereskedés. Minden nehézségel lenne hárítva, mihelyt a’beszállítás megengedtetnék. Angliának számtalan oka van Ausztriával közelebb viszonyokba lépésre. Angliának egyetlen birodalom jólléte és virágzása iránt sem kellene nagyobb részvéttel viseltetni. Ausztria politikai helyzete Európában, Magyarország és a’ hozzá tartozó tartományok nagyobb részének termékenysége, kiapadhatlan segélyforrási, politikai összeköttetése Angliával, ’s népeinek ragaszkodása régi szövetségesihez, legalaposb okul szolgálnak ránk nézve e’ hatalmas birodalommal legbarátibb viszonyokba lépésre.“ (folytonos súrlódás a’ montenegroiakkal. Bucharesti és szerb határszéli hírek.) Sept. 12-i hírek szerint a’határszabályozás kormányunk és Montenegro közt Tseffkin orosz czári udv. tanácsos jelenléte daczára is folyvást igen lassan halad, ’s vannak, kik hiszik és nyíltan állítják, mikép egyedül a’ vladikával sokkal hamarabb lehetne boldogulni. A’ mostani szárazság legnyomasztóbb ínséggel fenyegeti Montenegro lakosit. Úgyszólván semmi nem termett ott ez évben. Ez okból a’ vladika, mint mondják, levelet irt Otto görög királynak, ’s engedelmet kér tőle több száz montenegrói családot település végett Görögországba szállíthatni; ugyan illy kéréssel a’ czárhoz is folyamodik a’ vladika, ’s alattvalóinak egy részét Ázsiába szeretné letelepíteni. Fegyveres villongás már huzamosb idő óta nem történt a’ határszéleken.— Sept. Wiki havasalföldi hírek szerint fitov , az uj orosz fő consul, azon napokban Bucharestbe érkezik. Milosiy megkapá általa az orosz kormánytól a’ választ fejedelmi székről lelépte iránti ellenmondására. Ez irata, mint előre mindenki gyanitá, semmi figyelmet nem támaszta az orosz udvarnál, mert a’ czár tökéletesen jogszerűnek tartja a’ fejdelem lemondását. Milosky azon nyilatkozata, miszerint ő csupán kényszerítésből monda le fejdelmi székérül , mégpedig csak elhunyt elsőszülött fia javára, semmi figyelemre nem méltaték. Általánosan hiszik, hogy Konstantinápolyból sem fogkedvezőbb válasz érkezni Milosig ellenmondására. Egyébiránt Milosig rövid idő múlva személyesen Oroszországba szándékozik utazni, ’s igen tetemes váltókkal láttatá el magát Sina b. által. — N. Becskerek, oct. 1 jen . Mai napon ünnepeltetek itt a’ helybeli evang. reform, kisebb gymnasiumának, ’s ennek oktatójának beiktatási napja, szép számú minden rendű, korú’s nemű gyülekezet jelenlétiben, az említett vallásbeliek szentegyházában. E’ nemzeti intézetben ugyanis ma kezdettek el a’ tanítások. Táblabiró ’s esperes Ambrózy Mátyás antalfalvi lelkész történeti fontossága és szerencsés összehasonlításairól nevezetes magyar szent beszéddel nyitá meg az ünnepélyt, megelőztetve nemzeti nyelvű zsoltár éneklése által, mit az orgona ájtatos hangjai kisértek. E’ közben az egyik új oktató, Ecsedy Ödön,iktattaték hivatalába az esperes által, mire az új tanító szószékbe lépvén, nyomos magyar beszédében, a’ szülők ’s oktatók kötelességeit igen czélszerűen fejtegeté; különösen kiemelé ebben a’ nevelés fontosságát, ’s a’ nemzetiséget, mint korunk legérezhetőbb szükségeit. Buzgón zenge meg ezután az ünnepély-bezáró ének; de buzgón emelkedik keblünkből szüntelen ama óhajtás, vajha a’jó istene’ zsenge magyar intézetet, jövendőre is, véghetetlen szent áldásival tetézné , ’s abból évrül évre édes honunknak viruló jövendőt virasztana. Ezen intézetben két tanító foglalkozik; ideiglen a’ helybeli lelkész , Benkó, vállalá magára az egyik tisztét, a’ másik, Ecsedy Ödön, Debreczenből szerezteték ide. A’ tanítások , a’ syntaxisig bezárólag intéztetnek. A’ tanulmányok nemzeti nyelven taníttatnak. Áldás és üdv kisérje a’ nemes keblű alapítókat, boldogság, süker az oktatók súlyos gondjaikat! Részünkről bátrak vagyunk jósolni, hogy idővel a’ távolabb vidékek is ide küldendik növendékeiket, mit annál inkább reménylünk, mert csinos műveltségű kereskedői városunk illy vállalatok czélszerű létesítésire igen alkalmas, a’ tanítási rendszertől pedig egyedül csak jót várhatunk. Ikervár (Vasmegye): Ha egy pár tizeddel visszalépve vizsgáljuk hazánkban a’ jelenig történteket, ’s ha az eddigiekről jövendőre következtethetni, mi ritkán csal, úgy táplál bennünket az édes remény, hogy Hunnia népe nem sokára eléri azon pontot, mellyre más nemzetek századok lefolyási alatt juthattak, mig ez kivont karddal védangyalként őrködék szünetlen fölöttük. De Van még egy mező hazánkban, melly jelenleg majd kizárólag parlag, ’s még az marad, a’ közboldogságot hasztalan óhajtjuk, melly lelke minden polgári egyesületnek. A’ köznép ez, mellynek erkölcsi neveltetése, a’ szó tökéletes értelmében, igaz vallásos embert, ’s valódi polgárt képező egyedüli eszköz majd egészen hiányzik. Ez erkölcsi nevelés hiányának lényeges oka nem csak az országos igazgatóság bölcs rendelésinek sokszor lélekismeretlen elhanyagoltatása, végre nem hajtása; mi megyénkben, hasonlítva másokhoz, még rendesen megy; — nemcsak gyakran iskolatanitóink ügyetlensége, hol legtöbben, noha nem egészen alaptalanul, keresik azt,—vagy ezeknek fájdalom csekélyre szabott élelmüket pótló kénytelenné kézi munkáik; de a’köznép észerejének fejletlenségéből származó gondatlanság mellett, míg annak általányos szegénysége’s ebből folyó tehetetlensége is a’ czélirányos gyermeki nevelés érdekében elannyira , hogy még az elkerülhetlenűl szükséges oskolai könyvek megszerzésére is, mellyek minden tökéletlenségük mellett elég drágán bocsáttatnak közre, annál inkább a’ tanitásérti járandóság megfizetésére elégtelenek. Hogyan lehetne ez emberi tettek legjelesbikén segíteni minél inkább, oktató példa némelly buzgó honfiak eddigi teste. Azonban erről gondoskodni hazánkban csakugyan tapasztalás szerint majd egészen a’ lelkészek tiszte; ezek buzgóságától várja bizodalmasan a’ szegény köznép valamint lelkének szorult állapotában az atyai vigasztalást, úgy serdülő csemetéjinek raüveltetését, ’s ezt elősegítő czélirányos eszközöket is. Illy gondos és szeretve tisztelt lelkiatyával áldott meg minket az isteni gondviselés, ki szivére vevén az említett okok miatt eddig szomorú karban levő helyzetét népének, egyszersmind igaz fiakat az egyháznak’s józan polgárokat akarván nevelni a’ hazának, a’ nemesre törekvő szívnek soha nem hiányzó sugalmából talált módot a’semmiből sokat teremtve, ez érdemben bőgyümöltsöt ígérő magot ültetni. Minthogy tisztelt lelkipásztorunk ide jöttekor szokás vala minden ujhold-vasárnap pörzsölypénzt szedni, mert egyházunknak rétek ’s földek is jól, jövedelmeznek* Ő azt rendelte , hogy minden vasár- és ünnepnapokon pörzsölypénz szedessék, mellyből, meghagyván az egyház eddigi szokását, bejövendő mennyiség kamatra adassák, miből eleinte a’ legszegényebb növendékek ’s úgy lassanként aránylag a* többi, könyvekkel, ingyen tanulhatással, más aprólékos oskolai eszközökkel, sőt ha lehetséges, egy két darab ruhaneművel is segittessenek, idővel; ha a’ tőke úgy megnövend, a’ tanítási dij is általán ennek kamatjából adandó. Minő szent volt a’terv, olly csekély siikerrel kecsegtetett először; mert mit reménylhettünk a’ legfölebb tiz váltó krajezáronként bejövő tökének csak valamennyire is leendő növekvésitől. De minél inkább csökkent bennünk a’ remény, annál inkább buzga Dancsecs József lelkészünk a’ szószéken ’s más kedvező alkalommal serkenteni népét, hogy nemes tervének nyomadékot szerezzen. És ime! mi nekünk lehetetlen volt, azt ő lehetségesíté; mert jelenleg a’ szedésből, a’ m. uraság, nagy érdemű lelkészünk ’s egypár jó lelkű atyánkfia segítségéből ötszáz forint kamatot e’czélra; mi minél inkább vigasztal, annál jutalmazóbb jövendőt igér. Áldás illy nemes tettnek , mit bár többen követnének! KÜLÖNFÉLE : Zsivkovics Panteleimon volt budai és mostani temesvári g. n. e. püspök, elbúcsúzván híveitől, sept. 17ken Karloviczba utazók, hol sept. 22, 24 és 29 kén Popovics János budai, Athanazkovics Platon pakraczi és Joannovics Eugen Károly városi püspökökké szenteltettek föl. — Pozsonyban sept. 30-án délutáni 4 órakor zárták próbaterüket a’ pesti vakok a’ pozsonymegyei teremben, Dobzsalek Antal igazgató vezérlete alatt, igen számos gyülekezet előtt. Az ott jelen volt 16 növendék igen dicséretes jeleit adá szorgalmának, minek legnagyobb méltánylat lön következménye a’ hallgatók résziről, kik kezül egy sem hagyá el benső megindulás nélkül a’ termet. — A’ „Szeibszka Maticza“ nevű literariai egyesület sept. 22ikén tartó gyűlését Peshn Tcköly Sabbas kir. tanácsos, csanádi főispán elnöklése alatt, mellyben 30 ezer forintnyi tőkét nyujta be kötelezvényekben, olly föltéttel, hogy 20 ezer forint tőke kamatjából segéddíj adassék 12 szegény tanulónak, kik kül 1