Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-07-15 / 57. szám

termeiben vagy Grimm Vincie ur mőárus boltjában. A‘ pesti művészeti egyesület igazgató választmánya. 1 .r­a­x­i­t­á­s : Legközelebb (56) száma Jelenkorunk első lapja írlik ha­sábján a’ (iáik sorban alulról felfelé Thaisznak nekrológjában t. után kimaradt e’ két szó : a’ T­u­d. Gyűjtemény és IPor­u­gálsift. Az elkeseredés Anglia ellen mindinkább növekszik a’portugál rab­szolgakereskedő hajók ellen foganatba vett szabályért. Kevéssel ezelőtt Cabral tanácsos kör. nyilatkozott a’tanácsban: kérem a’tengeri minisz­tert, adjon felvilágosítást a’b­andai vizen történt eseményekről, hol egy csoport angol zsivány, mellynek vezére Palmerston 1., csavarog, a’por­tugál nemzetet kirablandó. (Rendre !) Nekem mint portugálnak, ki a’ ki­rályné trónja visszaállittatásában munkás részt vettem, jogom van úgy ne­vezni azon idegeneket, kik azt hiszik hogy büntetetlenü­l rabolhatnak. El­nök úr, mi nagyok voltunk, mikor még az angolok kicsinyek voltak. Tet­teink hite ismeretes,mig az angol évkönyvig olly vonalom hőstettet sem mutathat. Abban nincs egyéb, mint fond óriás, és zsiványkodás.Most mivel az ango hatalmas, nem szégyenl olly nemzet ellen használni erőszakot, melly nem állhat ellen. De mit kell mondanunk egy nemzetről, hol a’ pénz mindent tehető. Nézetem szerint az angol nép a leggyalázatosb, e’világon. Ezen méltatlan beszédre azt mondja a’ Herald : igy köszönik meg hogy Portugáliát alkotmányos szabadságra segítettük. — SpanyolwskStg. (Balmaseda mint szökevény a’franczia földön. Elegy.3 Bordeaux , jun. 2Skán : „Azon jóslatunk, miszerint Balmaseda ügyét csak tönkre jutás vagy szökés fogja bevégezni, már valósult. Balmaseda franczia földön van. Ebro folyamon jun. 21 kén átköltözvén, és Cuartango völgyet 22kén bejárván, 23kán éjjel Marguia és a’ zuyai völgy egyéb helysé­gben állomásoztak a’ zendülök; másnap Villareal, Alava és Arlaban fe­lé Zalduendoig vonultak , és ez egész 17 órai téren egyetlen helység sem nyilatkozott részökre , sőt egyetlen ember sem foga mellettök fegy­vert! Mindenki futásnak eredt minden jószágostul e’ vad haramiacsoport közelítésekor. Ütött a’ méltányos büntetés órája. A’ navarrai alkirály, Ri­bero tábornok, ki jun. 23k án esti 5 órakor Vitorlába érkezett, éjfél u­­tán 1 órakor csöndesen tova indult Salvatierra felé, az ellenség indiai és burundiai szorosakba vonulhatását gátlandó. Az alkotmányosak előcsa­patja még Zalduendóban lelé a’ zendülőket. Alig kezdé meg a’ lovasság és néhány vadászszázad a­ támadást,’s im az egész ellenséges csapat azon­nal szerte robbant Onate, az aranzazui hegység és Borunda felé ’s Bal­maseda ez utóbbiakkal osztozott a’ futás dicsőségiben. Könnyű lovasosz­tályok mindenfelé üldözék a’ rendetlenül futamlókat, Ribero pedig, serge nagyobb részével, Balmasedát vette űzőbe. Balmaseda Ebro folyamon át­­költözte első hírére tüstint kettőzött szorgalmú őrködést parancsolt a’fran­czia hatóság 5 csempőrök és határvadászok éjjel nappal talpon állottak. Jun. 25—26-án Sarre és Olhette mellett, csapatonkint lépték át hatá­riakat a’ zendülők,hol azonnal elszedék tőlök fegyvereiket. Jun. 26kai estig 1183 gyalog és 123 lovas katona érkezik Saint- Jean-de Luzba, hon­nan tegnap Bayonneba szállíttatá őket a’ hatóság. E’ csata alkalmakor vi­lágosan bebizonyult,hogy a’ carlosiak magasztalt önföláldozása csupán ko­holmány , mert első puskalövésre az egész jól fegyverzett csapat azonnal futásnak eredt. MiCabrerát illeti, ő folyvást legmélyebb homályba burkolja minden tettét, és azért most kétség nélkül is egészen hiteles állításokat nem is tudhatni róla. Geronai lapok szerint jun. 10 —­­ Tikén valamennyi álgy­úját el vite­té Bergából és többször felszólitá a’ lakosokat, vagyonjok megmentésire, mivel az alkotmányosak közeledésekor a’ várost fölgyujta­­ni szándékozók. Ossejai rendőrbiztosunk Cabrera nővérei málháiban 80nál több aranyzott ezüst asztalkészületet talált, és egy gyönyörű arany készü­letet, melly Espeja marq. párisi spanyol követ tulajdona volt, mimént el­­raboltatott további rendeletig hatósági kézben fog maradni.“ Jun. 29-i ba­­yonnei levelek szerint: „Jun. 25kén este Concha tábornok Miranda de Arga és Tafalla közt végkép tönkre véré Balmasedát , ki 100 holtat és 130 foglyot veszíte , és 28kán este Larran felé 380 emberrel franczia földre futott. Követte őt másnap 176 tiszt és 1041 közvitéz’s néhány asz­­szony és gyermek. E’ vad csapatok tekintete az arczaikon dúló éhség da­czára is borzasztó vala, ’s egyszersmind tökéletesen jellemzeni képes azon iszonyu­ háborut, mellynek egyes részleteit egykor csak álomüző mesék­nek fogja tekinteni az utókor. Minden pillanatban itt meg újabb foglyok ér­keznek Francziaországba ; katonáink és rendőrink nyugalomról nem is gondolkodhatnak. A­ baszk földművelők mindenütt egész készséggel fog­ják el az egyes zendülőket, és hatóság kezeibe szolgáltatják. Ribero és Concha tábornokok 1­0 ezer gyalog és 1200 lovaskatonával támadák meg Balmasedát. Az andorrei respublicába naponkint annyi carlospárti fegy­veres érkezik, hogy a’ hatóság egész komolysággal ki akarja őket tiltani, mert a’ sok éhes gyomor már is olly nagy drágaságot okozott e’parányi tartományban , hogy az alattvalók mindenütt zúgnak. Cabreráról semmi bizonyost nem akarnak nyilványitni a’ futó zendülök. Szabadelmü lapok szerint valamennyi erősségről lemonda már Cataloniában, és a’ felső-ara­­góniai hegységbe vonult, melly vidék annyira ki van­ minden tekintetben pusztítva, hogy sokáig teljességgel nem fogja magát fentarthatni. Bal­maseda lelépte után általjában nem maradhat tovább harczsikon Cabra,hanem minden pillanatban várhatni véljük franczia földre érkezését, honnan ne­hezen fog másodszor is megszabadulhatni, és ugy­anez leend Tristan sor­sa is , ki már most Cabrerához sem mer közelitni. Az átszökött zendülök közt számos szerzetes is találkozik,kik jól tudtak a’zavarban halászni,mert öszvéreik kincsekkel lakottak. A’ két királyné jun. 24k én Leridába érke­zett, ’s mondják, hogy Espartero egyetlen hatalmas csapással készül véget vetni a’polgárháborúnak Felsö-Catalóniában. Van Halen vezérőr­nagyot Solsarva ostrom alól fölszabadításáért és ugyanakkor nyert győzel­méért, Espartero kívánságára Pericamps grófi czimmel ruházta föl a kor­mányzó királyné. D. Carlos Bourgesban a’ nagy szükség miatt már min­den drágaságit eladtad* — A as fs B fi­a. (Rabszolgaság­ elleni gyűlés Londonban/) A’ rabszolgaság ellen­i idegen társulat jun. 24k én Sussex hg elnöklete alatt évi közgyűlést tar­tott. A’ mondott beszédek közt leghosszabb és egyszersmind legtartal­­masb O'Connellé volt, ki ellen hiában üvölt­é néhány tory czimbora, mert a’terem minden oldaláról harsogó tetszés fogadá a'nép kedvelt emberét, ’s száz meg száz hang szólitá őt szószékre. A‘Connell mindenek előtt a’ ja­maikai legújabb törvények ellen kelt ki, mellyek igen káros hatásunk a' rabszolgákra, azt határozván többi közt, hogy sem urak , sem szolgák nem egyesülhetnek a’ megállapítandó munkadijról tanácskozásra, melly tilalom természetesen csak a­ rabszolgát sújtja. A’ szónok azon remény­t fe­­jezé ki, mikép nem­ hiszi, hogy a’ parliament e' törvényt megerősíti knné, mellyet 48 óra alatt bizonyosan meg vél buktathatni. Ezután a Kehtindiá­­ban folyvást divatozó rabszolgaságra tért, mondván :, Dicsekszünk ugyan hogy királynénk zászlaja csupán szabad emberek fölött lobog; de kényte­­telenek vagyunk egyszersmind azon különböztetést tenni, miszerint a’ ke­letindiai társaság lobogója még százezer rabszolga fölött leng.“ Ezután Isamberthez, a’ francziaországi rabszolgaság­ elleni társaság jegyző­­­­hez, fordulván, méltó vetélkedésre szólította föl a’ francziákat, a’ rabszo­l­gák tökéletes fölszabadittatása ügyében, és többi közt igyz nyilatkozók : „A viták ugyan, hogy a’ földön egy nemzet sem szereti inkább a’ szabadsá­­­got, mint a’ franczia ; de én ebben némi túlzást találok, mert a' magasztalt szabadságszeretet inkább katonai dicsvágyon alapszik ott, mint az emberi­ség győzelmén. Ám de legyen : itt most előttünk azon tárgy, melly* kö­rül fényesen tűntetheti ki egymásközti vetély vágyát a’ két nemzet. Mig a’ francziák fennen csevegnek a’ szabadságról, és ezifra szóözünben mon­dogatják el, mit kellene a’ kérdéses ügy­ben tenniük, addig, jő! értsük meg franczia uraira,addig John Bull már tettleg küzdi ki a’ szabadságot, és erről minden franczia üdvös példát vehetne, maga a’ király is, ki nem irtó­zott szerződésre lépni a’ texasi emberárulókkal. Azonban nem vádolhatjuk hogy Éjszakamerikában, a’szabadság annyira magasztalt honában , ha­lál várja azt, ki csak szólni is bátorkodik a’ rabszolgák fölszabadíttatásáról. Mintegy 2 év előtt nyilván­os helyen lobbantaim szemére az amerikai kö­vetnek, hogy­ rabszolgákat nevel eladás végett, és a párviadalra szób­ta engem , mit én nem fogadok el, mert isten parancsi ellen véteni és gyilkos­ságot elkövetni soha nem fogok, bár mit mondjanak is a­zo­n baromter­­mészetű emberek, kik azt vélik, hogy gyilkosság által lemoshatják a’ böcsületükön ejtett szennyet. Bitóra illyt gonosz bolondokkal ! 's mi dög­vészes beteg gyanánt kerüljük a’ rabszolgabirtokost, ne szóljunk hozzá, és űzzük tova a’ műveltség sorompója­ közül.Menjen fövenyes sivatagokba és vesse magát hyénák nyakába az illyr embertelen szörnye, mi pedig össze­sített erővel bátran vrjuk ki az emberiség szabadságát/* — (Óriási angol hírlap. Elegy/) Mennyire terjednek napjainkban a’ hírlapok, jun. 25 ikén bámulatos példáját adá a’ londoni Times. E’ lap lap ugyanis eddig kétszeresen vagy' is 8 iszonyú lapon jelent meg, jun. 25ikén azonban 10 lapra emelkedik, egyrenkint 6, és igy összesen 9,6 óriási hasábbal. Ennek fele,46 hasáb, csupán hirdetvényekkel van eláraszt­va. Ezek sorát egy shillinggel számítván, a’ lap egyetlen száma mintegy 706 font sterlinget, vagyis hétezer pgc forintot jövedelmez. Egy hasábra 25 jelentést számítván , az egész mennyiséget 1200ra számíthatni. A’ nyomtatás egész tömegét legalább 30 nyolczadrétű ivre becsülhetni. Már most néhány szót tartalmáról. Az első öt lapot csupán jelentések tőlük be. Ezután bírálat következik Mill „Britt India történetei“ fölött. E’ bírákat szerzője nem más, mint a’ hires oktató Wilson. Ezt egy angol zeneszerző levele követi angol hangművek utánnyomatásáról. A'közelebbi négy hasáb neuseelandi okleveleket foglal magában, egy levelet gyorsabb segély­­rül a’ tűzvésznél ; jegyzeteket Bennetköv. munkájáról: „ Egy czetha­­lász vitorlázása a’ föld körül ; egy czikket Soult képcsarnokáról és egy értekezést az ebdüh gyógyíttatásáról; a’ 7dik lapon érdekes közlés találtatik egy skót beszédmódú vígjátékról, mellynek czime :. Gaber­­lumie“; fordítás az augsburgi német lapból, Francziaország és Abys­sinia kereskedési viszonyáról, egy czikk a’ szegényi törvény­ javításról Angliában; epés kifakadás a'néhány­ év előtt alapult „nagybrittanniai kath. intézet“ ellen ; értekezés a’ parliamenti választók lajstromzásáról ; hiva­talos jelentés Ludlow város testületi rendszerében uralkodó visszaélések­ről, és jelentés a’ dublini radical gyűlésről. A’ kik lap telve oklevelekkel a’ damaszki zsidók ügyében; a’ kik bírálatot foglal magában Man­t püspök „Az izlandi protestáns egyház története“ czimü munkájáról, és részletes jelentést Pasley ezredes legújabb próbáiról „Royal George“ elsüllyedt sorhajó széllyel röpittetésire lőporral, melly Volta oszlopával gyujtatik meg. A’ 16ik lapot hivatalos jelentés foglalja­ egy Neulaundlandban elkövetett gonosztettről­, és szinte hivatalos hirdetést a’fölállítandó Nelson- emlékről Trafalgar-téren. Ezután ismét jelentések következnek a’ 1­6ik lap másik , és 1 tik egész oldalán, és csak a’ 12ik lapon veszi kezdetét a’ tulajdon­képi hírlap, az úgynevezett „Leading“ czikkekkel, mik e’ lapban olly számosak, hogy a’ csarnoki hírekkel az egész 12ik és 13ik lapot elfoglalják. A’ 14ik lapot udvari hirek­­nyitják meg, ezeket szerencsekivánatok köve­tik ő fels. megszabadultáh­oz Oxford pisztolyától ; francziaországi hirek ; fölirás Montefiore ismert izraelitától minden londoni zsidó családfőhez , mellyben zsinagógába összegyűlésre szólítja fel őket a’ damaszki zsidók ügy­ében tanácskozás végett; részletes adatok Courvoisier tettérül; a’ lon­doni sherifválasztásról ; a’ rabszolgaság­ elleni britt és idegen társulat gyűlésiről; és több más, mik közt közlemények a’ hamptoni lóversenyről.

Next